Irodalmi Szemle, 1965

1965/5 - Boráros József: Húsz év a szlovák zene fejlődése terén

A „Feltámadás“ valódi nemzetközi operasiker, melyet az edinburghi fesztivál és a kimagasló stuttgarti előadások kritikái bizonyítanak a legjobban. Ez utóbbi előadások rendezője Günther Rennert volt, aki nemzetközi rendezőnagyság. Az előadás recenzora, Kurt Honolka hegyesen állapítja meg: „Janáček óta, talán ez a legszuggesztívebb operamuzsika, melyet Csehszlovákiából hallottunk“.

Elérkeztünk a mai fiatal szlovák zeneszerző-generációhoz. A dodekafonia, az elektronikus zene, Schönberg, Webern, Henze vajon követőkre találtak fiatal zeneszerzőink körében, vagy más utakon járnak e a fiatalok? Az 1959. évben nálunk járt a modern zenei nyelv egyik nagy képviselője: Luigi Nono. Meglepetéssel vette tudomásul, hogy a fiatal szlovák zeneszerzők milyen elmélyült munkásságról számoltak be neki. Ilja Zeljenka, Peter Kolman — a két fiatal Cikker tanítvány —, Romna Berger és Jozef Malovec, valamint a sokoldalú Ladislav Kupkovič arra az ideológiai bázisra építik műveik mondanivalóját, mint az előző szlovák muzsikusgeneráció: olyan zenét kell szerezni, mely hűen tolmácsolja a kort és a benne élő embert. Céljukat nem minden nehézség nélkül érik el; példa erre Zeljenka zongorakvintetje, melyet a Szlovák Zeneszerzők Szövetsége először elutasít, majd mint reprezentáns kompozíciót az amszterdami modern zenei fesztiválra küld 1963-ban. Ladislav Kupkovič kamaraegyüttest alakít „Ma zenéje“ névvel, és nemrégiben sikeresen mutatkozott be a jugoszláv közönségnek. Ez az új úgynevezett „második zenei áramlat“ (Druhý prúd), melynek képviselőiről szóltunk, biztató jel hazánk zenei jövőjét illetőleg, mert a fiatalok minden ellentmondás ellenére ott tartják kezüket a világ zenei pulzusán.

Chmel Viliam: Jánošík, 1957

395