Irodalmi Szemle, 1965
1965/5 - Boráros József: Húsz év a szlovák zene fejlődése terén
Boráros József húsz év a szlovák zene fejlődése terén A Szlovák Nemzeti Felkelés Rádióállomása, a Banská Bystrica-i leadó annak idején új jelzőmotívummal, szignállal jelentkezett; szerzője az akkor 34 éves szlovák zeneszerző, Ján Cikker volt. Ma, amikor összefoglaljuk az elmúlt húsz év zenei eseményeit, szimbolikus felhívásként hat ez a rövid zenei motívum: Cikker mintha új munkára serkentené a szlovák zeneszerzőket. E forradalmi zenei ébredést meggyorsította a már említett Ján Cikker, továbbá Eugen Suchoň és Alexander Moyzes, tehát az érettebb szlovák zeneszerző-generáció három éltagjának aktivitása. Különösen a szimfonikus zene terén születnek jelentős müvek e szerzőktől, mint például Cikker szimfonikus költeménye: a „Reggel“, melyben a Nemzeti Felkelés élményei visszhangzanak még, vagy Suchoň „Fantázia és Burleszk“ című műve hegedűre és zenekarra, melyben megnyilatkozik Suchoň lírai, balladikus zenei nyelvezete. Alexander Moyzeš pedig, akit méltán tekinthetünk a szlovák szimfónia megalapítójának, újabb két szimfóniával és népi táncszvitjével, a Garammenti táncokkal jelentkezik. Ugyancsak a szimfonikus zene terén végez értékes alkotómunkát a nemrégiben elhúnyt Šimon Jurovský „Békeszinfónia% „Csellóhangverseny“, továbbá Dezider Kardos „Kelet-szlovákiai előjáték“, „Szivárvány Szlovákia felett“ című műveivel, Andrej Očenáš „Jövendölések“, Otto Ferenczy meg „Táncos fantázia“ című művével. Szimfonikus művekben tehát nem Ýolt hiány. Suchoň és Cikker azonban az új szlovák nemzeti opera megkomponálását tervezik, melyben érvényesíthetik a gazdag szlovák népzenét, és a komponálás során megteremthetik az eredeti szlovák zenei kifejezésmódot. Suchoň az első, akinek „Krútňava“ (Örvény) című operáját 1949-ben mutatja be ünnepi keretek között a Bratislavai Operaház. Megszületett az első szlovák nemzeti opera. De vajon eredeti, valódi szlovák zenei nyelvezetű-e Suchoň operája? A hiteles analízis igennel válaszol. A „Krútňava“ a Janáček-operák drámai intenzitását sugározza ugyan, de Suchoň a szlovák népzene és kifejezésmód segítségével teljesen egyéni hangot üt meg, és a mű balladisztikus hangulatvilágán át megmutatja a szlovák nép arculatát: keménységét, hazaszeretetét, igazság keresését és hagyományait. Nem falusi tragédia csupán az „Örvény“, hanem izzó pszichológiai dráma. Cikker szintén megtalálta első operájának librettóját. Egy évvel a „Krútňava“ bemutatója után Štefan Hoza egy találkozásuk alkalmával tudatja Cikkerrel, hogy hajlandó szövegkönyvet készíteni Jánošíkról. A librettó vázlata annyira megnyerte Cikker tetszését, hogy november 8-án már munkához is kezd. Cikker predestinált operakomponista. Három évig (1945—1948) volt a Bratislavai Operaház dramaturgja; erős drámai „érzékkel“ rendelkező zeneszerző, ismerője az operaszínpad követelményeinek. A „Jánošík“ nagy közönségsikere is ezt bizonyítja. A hamburgi és ljublanai rádió hullámain szintén felhangzik a „Jánošík“. A szlovák opera első külföldi sikerei ezek a közvetítések. Közben megalakult ' a Szlovák Filharmónia. Autentikus tolmácsolója lesz a szlovák szimfonikus zene mondanivalójának. Prominens vendégkarmesterek látogatnak el Bratislavába,
