Irodalmi Szemle, 1964
1964/9 - DISPUTA - Michel Bútor Csehszlovákiában
Az elmúlt hetekben hazánba, Prágába és Bratislavába látogatott Michel Bútor, neves francia író, az úgynevezett „új regény“ irodalmi csoportosulás tagja. Szlovák és cseh írókkal beszélgetve több kérdésre válaszolt. Az alábbiakban a francia író válaszának lényegi részét közöljük. Országismeret, irodalomismeret Egy külföldi ország megismerése irodalmának ismerete nélkül lehetetlen. Az országok és irodalmuk közötti kapcsolatok csalk akkor igazán jelentősek, ha az érdeklődés kétirányú. Az, 'hogy a francia irodalom, ahogy önök mondják, hat a szláv irodalmakra, engem természetesen érdekel. De ez nem elegendő. Én egy új, egy eddig nem tapasztalt hatásra, a szláv irodalmak a francia és más nyugati irodalmakra gyakorolt hatására vagyok kíváncsi. A keleteurőpai államok feltételei és körülményei teljesen eltérőek az olyan országok feltételeitől és körülményeitől, mint amilyen Franciaország. Ebből következik, hogy ez a különbség önöknél feltétlenül új jelenségeket hív létre. Igaz, a nyugati irodalmakban figyelemreméltó dolgok történnek, számos irodalmi felfedezésre is sor kerül, de a szocialista országok rendkívüli érdekes fejlődése sokkal erőteljesebb bármely más nyugati ország fejlődési grafikonjánál. Szeretném megjegyezni, hogy én jelentős számú francia intelektuellel együtt nagyon sokat várdk attól, ami ma Csehszlovákiában történik. Felfokozott érdeklődéssel kísérjük, figyeljük és várjuk mindazt, amit csinálnak, és amit csinálni fognak. Ezen a téren persze nehézségek is adódnak. Ez elsôsoťban a fordítás kérdése. Franciaországban még nincs elég művelt ember, aki ismerné a szláv nyelveket, de ezeket a hiányokat némiképpen át lehetne hidalni a Csehszlovákiában készülő fordítások, hézagpótló munkájával. A cseh és szlovák irodalmakat sokkal gyorsabban megismerhetnék Franciaországban, ha a cseh és szlovák írók tudatosítanák, hogy milyen fontos az, ha műveiket nálunk megismerik és saját maguk segítenék elő mind annak a Csehszlovákiában íródott műnek franciaországi megjelenését, amely nálunk figyelemre és érdeklődésre tarthat számot. Ez a munka persze sok fáradsággal járna, de nekünk franciáknak jelentősen segítene. Az elmúlt évek tükrében konkrét szláv irodalmi hatásokat még nem igen lehet kimutatni a francia irodalomban, de persze ebből messzemenő következtetéseket levonni még igen korai lenne. A XIX. század nagy orosz íróinak francia fordításain kívül a legutóbbi időben a lengyel és a jugoszláv irodalom újabb alkotásait kezdjük felfedezni. Itt is azonban főképpen az idősebb írói nemzedékről van szó. így például Krleža horvát íróról, akit kiadóvállalataink mind érdekes jelenséget fedeztek fel s Franciaországban nagy sikere volt. A modern lengyel prózából is több kézirat vár megjelenésre kiadóinknál. Ezektől a könyvektől is igen sokat remélünk. Mindabból, amit Prágában hallottam, arra a meggyőződésre jutottam, hogy számos művük, amely a közeljövőben franciául jelenik meg, érdeklődésre és sikerre tarthat számot. Csak most kezdjük felmérni, mi mindent késtünk el a szláv irodalmak felmérésének munkájában és szeretnénk behozni ezt a lemaradásunkat. Az irodalom érdekeltsége és írói erkölcs Az „új regény“ irodalmi áramlatának képviselői és személyesen én is másképp értelmezzük az irodalom érdekeltségének kérdését és az író ezzel kapcsolatos erkölcsi felelősségét mint Sartre. Sartre, aki a francia irodalomban óriási szerepet játszott disputa Michel Bútor Csehszlovákiában
