Irodalmi Szemle, 1964

1964/8 - Miroslav Holub: Golyóscsapágyas angyalok (részletek a szerző amerikai úti jegyzeteiből)

Kikopott a divatból, és a sznobokat, akik megtöltötték volna M. Barr pénztárát, nem vonzza már Beckett és még kevésbé Albee, akinek tükrében az van, amire egy sznob sem kiváncsi.

Az igazi abszurd közönséget a Phoenix színházban találtam, ahol egy szürrealista darabot játszottak ezzel a címmel: Papa, szegény papa, mama felakasztott téged a vécén és én olyan szomorú vagyok.

De hisz végeredményben semmi abszurdum sincs abban, hogy ezüstrókás hölgyek és pirospozsgás képű businessman-ek megbámulják a ferde ösztönű mamát és félkegyelmű fiacskáját, útipoggyászukat, amelyben mindenféle kacat van: húsevő növények (néha felnyüszítenek), beszélő akváriumi hal, a halott papa koporsója és egy zsáknyi pénzgyűjtemény: az egész szecessziós köntösbe öltöztetve. Az ilyesmi egész természetes. A megértést mimelő sznobok nem maradhatnak el sehonnan, ahol mélyen szántó gondolatokat mímelnek. Ez pedig bizonyára nem csupán a New York-i Phoenix színházban történik.

Beteg melléknevek

Köztudomású, hogy a nyelv is megbetegedhetik. Vannak gyulladásos, felduzzadt szavak. Van, akinek fájnak. Van, akinek nem. Éppen ez a betegségük.

Érdekes, hogy a fertőzésre leginkább a melléknevek hajlamosak. A főnév és az ige a puszta lényeget fejezi ki, a nyelv alapvető életfunkciója jut kifejezésre bennük, ha még egyáltalán maradt valami mondanivalója a nyelvnek. Másfelől az indulatszók annyira határozatlanok és ingatagok, hogy nem érheti őket fertőzés. Egyébként nem is fordulnak elő fertőző környezetben, például hivatalokban, katonai parancsnokságokon vagy bárhol, ahol többet beszélnek, mint cselekszenek.

Itt a melléknevek betegedtek meg.

Belázasodtak, felduzzadtak.

A következő melléknevekről van szó: aktiv (agressive), odaadó (dedicated) és alkotó (creative).

Ha kívánatos tevékenységet vagy kívánatos tulajdonságot akarnák jellemezni, mármint itteni amerikai értelemben kívánatosat, úgy ezeket a mellékneveket használják. Ha valaki jó, akkor aktív, ha jobb, úgy odaadó, és ha valaki még jobb, az alkotó. Tehát fdkozni is lehet. Még felsőbb fok természetesen az aktív ÉS odaadó, esetleg odaadó ÉS alkotó. Az utóbbi a tökéletes eszmény.

Az FBI emberei tehát, ahogy filmről és a Time képeslapból ismerjük őket, elvből és ahol csak lehet, aktívak és odaadok. A főnökük természetesen alkotó is ráadásul.

Van, akinek fáj, van, akinek nem fáj. Éppen ebben áll a betegség, amely nem csupán a nyelvet fertőzi meg.

Tóth Tibor fordítása