Irodalmi Szemle, 1964
1964/8 - Horváth Károly, Komlós Aladár: Hogy hatott Madách Az ember tragédiája a XIX. század magyar irodalmának fejlődésére? Mi a Tragédia filozófiájában modern és haladó? Hatott-e más népek irodalmára Az ember tragédiája?
bizakodáséra, annál megragadóbb, hogy Ádámja mégsem mond le a harcról és reményről, hanem minden kudarc után újrakezdi a küzdelmet. Mint mitikus párja, Szizifosz, minden zuhanás után újra nekilát, hogy felgörgesse a sziklát a csúcsra. Hatott-e más népek irodalmára Az ember tragédiája? Horváth Károly Az ember tragédiája műfajára nézve filozofikus drámai költemény, abba a műfajba tartozik, amelynek első képviselője és nagy mintája Goethe Faust-ja. A lényege ennek a műfajnak: a főhősben az egyetemes emberiség, sorsában az általános (azonban) emberi problémák ábrázolása. Ilyen koncepciójú műveket nemcsak drámai formában írtak a XIX. század költői, hanem lírai-epikai alakban is, éppen ezért magát a műfajt (a filozofikus és lírai-epikai nagyobb szabású költeményeket) „emberiség- poémá“-nak (poémes d’humanité) nevezi újabban az irodalomtörténet, mivelhogy e művek tárgya az emberiség általános sorskérdései. Madách műve abba a hagyományba illeszkedik bele, melyet a Faust után Byron drámái: a Manjréd és a Kain, Lamartine, Vigny és Victor Hugo epikai művei, főleg az utóbbinak az egész emberiség történetét megelevenítő Századok legendája képviselnek. Ezt a hagyományt gazdagította Madách műve is a világirodalomban, melyet értékben a Faust után keletkezett „emberiség-költemények“ kiváló monográfusa, Charles Dédéyant párizsi professzor Flaubert és Ibsen hasonló jellegű művei mellé helyezett el.* Az ember tragédiája az „emberiség-költemények“ műfajának egyik kiemelkedő megvalúsulása, későbbi hasonló műalkotások ihletésében is szerepet játszott. így Vrchlický nagy epikus ciklusának megírásakor, melynek első sorozata a Szellem és világ (Duch a svet) címet viseli, a cseh költő először Viktor Hugo századok legendájához hasonló szellemű művet 'tervezett, de aztán Madách művével találkozott, amelyet nagy költeménye megírása közben ismert meg, később pedig ő tette át cseh versekbe Brábek nyers Tragédia fordítását. (L. Karéi Krejči Az ember tragédiája és az emberiség eposza c. tanulmányát, a Magyar-csehszlovák irodalmi tanulmányok címen megjelenendő kötetben.) Madách művére nem kisebb író figyelt fel, mint Makszim Gorkij, mikor a világirodalom nagy filozofikus drámai műveiből egy sorozatot adott ki, és ebben a Prometheus-drámák, a Faust és a Manfréd mellé Az ember tragédiáját is felvette, és e sorozat szerkesztése közben írta meg Az ember című poémáját, melynek ihletében a többi mű mellett a Madáché is szerepet játszott, s melynek egyes optimisztikus-humanisztikus tételei mintha válaszolnának Madách hit és kétely közt vívódó kérdéseire. (Waldapfel József: Gorkij és Madách. Irodalomtörténeti füzetek 14. sz.) Mihai Eminescu Memento mori című az egész emberiség történetét bemutató epikus műve is sok rokon vonást mutat fel Madách drámájával, nincs eldöntve, beszélhetünk-e hatásról vagy csak párhuzamosságról. (Tudor Vianu: Madách si Emineschu — Studii de literatúra universala si comparata, Bucuresti, 1963.) A századfordulón Krakkóban a cenzúra miatt megcsonkítva adták elő Az ember- tragédiáját, s ez a körülmény az egykori lengyel kritikai visszhangokon is érezhető. Maria Kanopnicka, a nagy lengyel költőnő, nem egészen jogtalanul, a Tragédia műfelfogásával szállt vitába. Zilawski először elítélő bírálatot írt Madách művéről — majd később mégis e műből merítette Eros és Psyche c. drámai költeményének szerkezetét és felépítését Csapiáros István; Az ember tragédiájának lengyelországi visszhangja. Az Irodalomtörténeti közleményekben, 1965-ben jelenik majd meg. A tragédia a német irodalomban is hatott, Adolf Wilbrandt Madách művét fordításban olvasta, és ennek ismeretében írta meg 1899-ben Des Meister von Palmyra című lírai mesedrámáját. Az ember tragédiája a világirodalomban nem magányos hegyorom, mint a magyarban, hanem egy nagy hegylánc kiemelkedő csúcsa, mely ha nem is éri el a Faust jelentette magasságot, de a magasságrendben a goethei mű után következő hegyóriások közt említhetjük.
