Irodalmi Szemle, 1964
1964/8 - Horváth Károly, Komlós Aladár: Hogy hatott Madách Az ember tragédiája a XIX. század magyar irodalmának fejlődésére? Mi a Tragédia filozófiájában modern és haladó? Hatott-e más népek irodalmára Az ember tragédiája?
Hogy hatott Madách „Az ember tragédiája64 a 19. század magyar irodalmának fejlődésére? Horváth Károly Amikor Arany János felajánlotta Madáchnak, hogy nyelvi és metrikai simításokat végez Az ember tragédiája szövegén, azt is hozzátette: eddig a „nyilvános gyakorlat“ hiányzott Madáchnak, az irodalmi élettel való eleven kapcsolat. Madách újszerű és magános jelenségként lépett be a magyar irodalomba és életművének ez az elszigetelt jellege később is megmaradt. A XIX. század második fele világnézeti küzdelmek és válságok ideje, s ez indokolttá tette egy filozófikusan elmélyült költészet létrejöttét. A kor belső vívódásait azonban nemcsak Madách nagy műve, hanem Vajda János lírai költészete is kifejezte, amely formai tekintetben már átment a népiesség tisztító hatásán, s ez teremtett hagyományt Reviczkyn, Komjáthyn át Ady-ig. Arra, hogy egy nagyobb kompoziójú műben — epikaiban vagy drámaiban — vesse fel az emberiség nagy problémáit, Madách után nem vállalkozott XIX. századi magyar költő, a Tragédia a maga erőteljes, de már saját korában sem eléggé korszerű nyelve miatt a magyar gondolati költészet továbbfejlesztésére sem volt számottevő hatással, bár pregnánsan megfogalmazott eszméi szinte szállóigeként kerültek be a magyar köztudatba. A tragédiáról csak gyenge utánzatok készültek (P. Szathmáry Károly: Az asszony komédiája 1888 — Csillag Károly: Sátán útja (1898) vagy paródiák, közülük Karinthyé emelkedik ki: Az emberke tragédiája. Magának a költőnek az alakja és életsorsa azonban inspiráló hatással volt költőinkre: a Madáchról írt versek közül kiemelkedik Juhász Gyula két költeménye: a Madách és a Madách Stregován. Ez utóbbi a tanácsköztársaság utáni ellenforradalmi korszakban élő költő keserűségének megkapó megnyilatkozása, aki helyzetét az önkényuralom idején vívódó Madáchéval érezte hasonlatosnak. Az életrajzi regényeknek a két háború közötti divatos műfajában is talán a legsikerültebb szintén Madáchról szól: Harsány! Zsolt Ember kiizdj-e, sőt Madách feleségének a sorsa is inspirált két regényes feldolgozást: Mohácsy Jenőét a Lidérckét és L. Kis Ibolyáét, az Erzsi tekintetes asszonyt. Komlós Aladár 1. Nem látom nyomát, hogy Az ember tragédiája hatott volna a magyar irodaiom 19. vagy 20. századi fejlődésére, s arról sincs tudomásom, hogy más népek irodalmára befolyással tett volna. Mert ha született is egy-tkét vértelen, epigon filozófiai dráma Madách nyomában (Lenkei Henrik), vagy ha Karinthy írt is Az ember tragédiája ötletének felhasználásával egy-két tréfás jelenetet, számbavehető hatásnak ez nem nevezhető. Mint azonban számos szentenciájának szállóigévé válása mutatja, Madách viszonylag nagy hatással volt a magyar értelmiség gondolkodására, nem műve főeszméjével ugyan (ezt alig-alig értették meg), hanem egyes reflexióival.
