Irodalmi Szemle, 1964
1964/7 - Szemelvények a jugoszláv költészetből
délszláv népköltészet a kegyetlen Neda Jaj te Neda, fehér Neda! Fehér Neda sík udvara! Sötétül az ég fölötte, Nem az Isten sötétíti: Sötétíti Neda bűne: Húgát Neda megmérgezte, Sógorát meg elszerette. Húga után maradt hátra Két kisgyerek, két kis árva. Egyik Petko, másik Cvetko. így szól Petko, a nagyobbik: „Nőjjél testvér, nagyobbodjunk, Nagynénénknek vizet hordjunk!“ Hallja az a szuka Neda, mind a kettőt megmérgezi, El is ássa a ház fölött, A ház fölött, fönn a kertben, Fönn a kertben, gyalogútba, Aki ott jár, megtapossa. Kinői ott a két kis árva, Bazsalikom páros szála. Megszólal a két kis árva: ,Nőjjél testvér, növekedjünk, Nagynénénkre kivirítsunk, Nagynénénknek csokrot adjunk!" Hallja az a szuka Neda, Bazsalikom páros szálát gyenge szálát kiszakítja, kiveti a szemétdombra. Ott is kinő két kis árva, Páros tövű fenyőfácska. Ott is kinő, meg is szólal: „Nőjjél testvér, nagyobbodjunk, Nagynénénknek hűset adjunk, Nyáron hűset, télen pajzsot!“ Hallja az a szuka Neda, Kést fog a két fenyőfára, Veti őket lobbos lángra, Ott is szól a két kis árva: „Égjél testvér, égten égjünk, Nagynénénket melegítsük!“ Csapat jobbágy jön amott, fizetik a pénzadót. Szól, ki utoljára jön: „Jóreggelt, fiatalúr.“ Az uraság ráfelel: „Jóreggeled gyászba van, Adódnak ha híja van!“ Az meg fizeti a pénzt, De egy krajcár híja van. Hát az úrhoz könyörög: „Ugye, el is engeded? Vagy az adósod legyek?“ „Nem engedem neked el, Se adósom nem leszel!“ Három szolgát utasít: „Börtönt neki, lakatot, Teljes évig legyen ott!“ S el is feledi az úr. Elmúlik a teljes év, Épp ebédnél ül az úr, Épp kinéz az ablakon, íme három kecskebak ÄU a kastélykapunál, Fehér szarva bőkre áll. Akkor tudja csak az úr: Embere van, tömlöcös. Iíárom szolgát utasít, Nyitnák meg a tömlöcöt, Néznék meg a tömlöcöt: Vajon hall-e, alszik-e? Se nem alszik, se nem hall, Tömiöcben csak csontja van. Nagy László fordításai a kegyetlen uraság
