Irodalmi Szemle, 1964
1964/5 - AZ IRODALMI NEMZETKÖZISÉGRŐL - Horváth Ferenc: Az irodalom nemzetköziségének társadalmi összefüggései
Lapunk januári számában ankétot kezdtünk az irodalmi nemzetköziség gondolatáról. Abból indultunk ki, hogy a cseh, szlovák, az itteni magyar és más szocialista népek irodalmában is egyre erőteljesebb megfogalmazást nyer egymás kölcsönös megismerésének szándéka. Ma már természetes törekvésnek tűnik, hogy túllépjünk a nemzeti irodalom keretein, meghallgatásra, visszhangra találjunk, esetleg pozitívan befolyásoljunk határunkon túl másokat is. Kéréssel fordultunk a cseh, szlovák, magyarországi és itteni magyar írókhoz, hogy fejtsék ki véleményüket a következő kérdésről: Hogyan és miben képzeli el az irodalmi nemzetköziség gondolatának realizálását, kölcsönös támogatását a szocialista és a szomszédos 'irodalmak között. Előző számainkban Fábry Zoltán, Alexander Matuška, Ortutay Gyula, Jirí Hájek, Forbáth Imre és Karol Rosenbaum hozzászólásait közöltük, mostani számunkban pedig Horváth Ferenc válaszát közöljük. az irodalmi nemzetköziségről F ábry Zoltán ankétnyitó tétele vitathatatlan, ám bizonyos tekintetben elvont igazságot fejez ki. A világirodalom egyenlő az irodalmi nemzetköziséggel, de csak akkor, ha a különböző nyelveken írott művek nemcsak az irodalmi alkotások összességét, az irodalom statisztikai tömegét jelentik, hanem az emberiség egységének tudatát és óhaját is. Világos, hogy a természeti egység ebből a szempontból kevés, hiszen a világirodalomban megtestesülő élő nemzetköziségnek a tudatos és egységre törekvő embert kell kifejeznie. Nemzetköziség csak abban az esetben valósul meg az irodalomban, ha az emberekben él az összetartozás tudata és óhaja, és ha az azonos problémák egymással érintkező és megférő emberi közösségek életében merülnek fel. Primitív népéleti azonosság nem nemzetköziség, legfeljebb azonos természeti sors, amiből az is következik, hogy nemzetköziség valójában csak a szocializmusban lehetséges. Nélkülözhetetlen alapja a szocialista rend, a technikai egység, az állandó érintkezés, az egymásból táplálkozó tudomány. A természet és az ember közti azonos kapcsolat csak azonos alkatot, egyező lelkiséget jelent, egyetemes és egymást feltételező emberi tudatot még nem alakít ki. Ez csak egy irányban haladó emberek és emberi közösségek közti kölcsönös kapcsolat folyománya lehet. A nemzetköziségnek a tőkésrendszer gazdasági nemzetközisége a konkrét történeti bázisa, de igazi nemzetköziség esedékessé is csak a szocializmusban válik. De van ennek egyéb oka is. A nemzetköziség a munkásosztály nagy műve. Sok nemzedék osztályharcában bontakozott ki, élő és termékeny szellemiség, tömegaz irodalom nemzetköziségének társadalmi összefüggései Horváth Ferenc
