Irodalmi Szemle, 1964

1964/2 - FIGYELŐ - Fónod Zoltán: Nyelvünk tisztaságáért

eperjesi vérfürdőből (Thökölyékkel összefüggésben) prešovi.

Félreértés ne essék! Valljuik, a tanulóifjúságot úgy kell felkészíteni az életre, hogy tájékozódási képességét a közös hazában — szlovák nyelven is — mindenkor érvényesíteni tudja. A közvetítő megoldást illetően — érzésünk szerint — figyelmet érdemlő a hetedikes történelemkönyv függelékeként szereplő szótára, vagy a tizedik évfolyam magyar irodalmi olvasókönyvnek zárójeles megoldása.

Nyelvhelyességi kérdésekben — vitathatatlanul — nem könnyű dönteni. Nagy J. Béla

neves nyelvész szerint „csak az ítélhet helyesen, akinek helyes jogalma van magáról a nyelvről". Hadd mondjuk: nem az ítélet csupán a figyelem felhívása volt a célunk. Tudatosítani: műveltségünk első fontos jegye az, mennyire beszéljük helyesen és szépen anyanyelvűnket.

S mivel a kazinczys „Jót s jól!" erre is vonatkozik, merjük remélni, hogy a Tankönyv- kiadó — már az öröm teljességéért is — vállalja a nagyobb igényesség ilyen értelmezését.

Fonod. Zoltán

Mikuláš Galanda: Citromok (1928)