Irodalmi Szemle, 1964

1964/10 - SZÍNHÁZI FIGYELŐ - Dušan Pokorný: DALLAS Szilfa utca 12,30

lenti, hogy a Szovjetunió atombombát robbantott (négy évvel az első amerikai kísérlet után).

1953: Véget ér a „győzelem nélküli háború“ Koreában. A Szovjetunió bejelenti, hogy a hidrogénbombával sikeres kísérletet hajtott végre (nem egész egy évvel az első amerikai „termonukleáris szerkezet" felrobbantása után, amit azonban még nem lehetett hadi célokra felhasználni).

1954: A francia Dienbienphu erőd eleste Indokínában, a genfi értekezlet, ahol az asztalnál tárgyalt a Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok; a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy a néger és a fehér iskolák különválasztása törvényellenes megkülönböztetés.

1956: Az SZKP XX. kongresszusa. Az izraeli, francia és brit agresszió kudarca Egyiptomban. A magyarországi ellenforradalom kudarca.

1957: A Föld első — szovjet — mesterséges Holdja (négy hónappal az amerikai előtt), Ghana önállóságának kinyilvánításával bomlásnak indul a gyarmati rendszer utolsó, afrikai erődje. Az Észak és Dél polgárháborúját követő „rekonstrukció“ után elsőízben küld az amerikai elnök — ezúttal Eisenhower — szövetségi csapatokat Délre. Feladatuk: fojtsák el Little Rock arkansasi városban a fehér fajüldözők ellenállását az iskolák egyesítésével szemben.

1959: Castro bevonul Havannába, győz a népi forradalom, lerakják a nyugati félteke első szocialista államának alapjait. A Szovjetunió bejelenti, hogy megkezdte az interkontinentális rakéták tömeggyártását; az Egyesült Államok hivatalosan beismeri, hogy a nagy hatósugarú rakéták gyártásában lemaradt. Harmincöt órás repülés után egy szovjet rakéta eléri célját — a Holdat. N. Sz. Hruscsov hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban.

1860: Amerika az 1958-as 53 százalékkal szemben már csak 45 százalékban részesedett a kapitalista világ ipari termelésében — a különbség nagyjából megfelel Nyugat-Német- ország részesedésének — és közeledik a hábor- előtti arányhoz (1937-ben 41 %). Nyugat- Európa szárazföldi része az utolsó hét esztendő folyamán elérte, hogy ipari termelése kétszeresen, sőt háromszorosan fejlődik az Egyesült Államokéhoz viszonyítva. Az auto- matizáció, valamint a nyersanyag- (és tüzelőanyag-bázis eltolódásai) a vas, réz, fa, természeti rost, szén, gáz hanyatlása; a nafta,

bauxit, műanyagok, természeti gáz, urán fellendülése egész országrészeket változtatnak „gazdasági sivataggá“, és azt eredményezik, hogy az év első részében, amikor még gazdasági fellendülés volt észlelhető, több volt az Egyesült Államokban a munkanélküli, mint a válságos 1958-as esztendôben.

A pillanatnyi helyzet kényszerítő nyomása alatt, amely egy csomó mítoszt eloszlatott és vakvágányra futtatta a világ értelmezésének rég beidegzett módjait, Amerika társadalma ónmagában véve

két évszázadra hasadt:

egyik a makacs tizenkilencedik, másik (bizonyos aggályokkal) a huszadik.

Az előbbit, mint egy széles, nyílt prérit, természetesen, az amerikai szélsőjobboldal uralja. Benne ugyanis nagyszerűen megterem minden, ami a Nyugatra vándorló hajdani úttörők nevében olyan makacsul és görcsösen húzza vissza Amerikát a „régi jó időkbe“: a bigottságba, a fajgyűlöletbe, bele a fasizmusba. A nyugtalanság és a zűrzavar (bewilderment) azután könnyűszerrel' visszafordul a szó eredeti értelmében, az elvadulásba (a „bewilden“ valamikor annyit jelentett, mint „pusztaságba, vadonba vezetni").

Az emberek gondolkodásának ezt az el nem hanyagolható állapotát mérte fel egy tanulmányban Reece McGee Texas állam egyetemének professzora, s ezt a tanulmányt közölte 1963. december végén a Nation című liberális New York-i hetilap. Igaz ugyan, hogy McGee elsősorban a saját államát tartotta szem előtt, de annak, amit írt, sokkal tágabb értelme van: a társadalmi fogalmak viszonylatában az általa elemzett Texas helyére bárhol behelyettesíthetjük mint osztatlan egészt, az Egyesült Államokat.

Az amerikai jobboldalt, írja McGee, ezek a tulajdonságok jellemzik: „Nem érti a huszadik századot, és ellenségesen tekint rá; áltörté- nelmi módon a tizenkilencedik századot eszményíti; általános, mindent átfogó rettegésben él." Az iparosítás és városiasodás térhódításával, „amióta Mexikóval szemben kivívta a függetlenségét talán elsőízben kezdett nyomást gyakorolni Texasra a nagyvilág. Azok számára, akiknek a műveltségi színvonala sok tekintetben nem haladja meg a tizenkilencedik század vidéki emberének műveltségi színvonalát, a huszadik század, mihelyt körülveszi és szorongatja őket, a borzalmak világa lesz. A régi bizonyosságok, amik a hagyományos vallásból és az általa nyújtott biztonságérzésből ered-