Irodalmi Szemle, 1963
1963/1 - Ág Tibor: Ismeretlen ballada
Betlen János nem hiszi neki, de Sárosi Mihály ígéri, hogy állítását be is bizonyítja. Kis idő múlva selyem szoknya suhogását hallják. Betörik az istálló ajtaját: „Hát ot vagyon Betlen Anna, Kardját belé akasztotta, Selyem szoknya elhasada, Piros vére kicsordula.“ Anna hazamegy, ágyba fekszik. Másnap reggel ángya kérdi, hogy mi baja. Ő erre azt feleli, hogy csipkebokor sebezte meg.“ Talpig vagyok aludt vérben, Magam pedig hálófélben.“ Ángya felszólítja, hogy imádkozzék, bűneinek bocsánatáért. A ballada végén következnek azok a sorok — melyek már kissé homályosan — de minden kétségen kívül rokonságot mutatnak Szabó Kata balladánkkal. — Ángyom, ángyom, kedves ángyom, Mossanak meg ürmös borba, Takarjanak gyenge gyolcsba, Küldjenek ki Kolozsvárra, Vegyen példát minden róla, Az árvának hogy van dolga. ( Székelyföld1) Ha megfigyeljük a fenti székely népballadánkat, rájövünk, hogy a panaszmotívum mindig a balladák végén szerepel, s nem tartozik szorosan a cselekményhez. A történet nélküle is teljes. Olyan ez, mint az átok, mely több balladánkban közhelyszerűen ismétlődik.2) Betlen Anna balladája azon felül, hogy az utolsó versszak nem tartozik szorosan a cselekményhez, az utolsó sor még azt is bizonyítja, hogy ez a befejező rész egyenesen a Három árvából van átvéve. A három ballada közül csak a három árvában szerepel a szív kivétele és a láda, a másik kettőből hiányzik. Vargyas Lajos a már említett dolgozatában francia eredetre utal. „A francia párhuzam egy eléggé új hangú balladából származik; egy legény szerelmi bánatában katonának megy, párbajban megöli tisztjét, mert az szeretője kegyeivel dicsekszik.“3) A francia balladában ugyancsak szerepel a panasz, ellenben ez szorosan a cselekményhez tartozik. A legény kivégzése előtt mondja azokat a szavakat, melyek a magyarban is megvannak: „vegyétek ki szívemet, tegyétek fehér kendőbe, küldjétek 1) Magyar Népköltési Gyűjtemény III. 2) lásd a szégyenbe esett lány balladáját, Két kápolna. virág, stb. 3) Vargyas Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében 1. Francia eredetű réteg balladáinkban 184. old. ETHNOGRAFIA 1960 2—3. szám. el kedvesemnek, stb.“ Vargyas Lajos szerint a francia ballada újabb keletű, ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a magyarban előforduló motívum a franciából ered. „Minthogy a magyarban többször teljesebb alakban találjuk, azt hihetnők, hogy miénk az eredeti. Viszont a franciában egyetlen balladában tűnik fel, ahol hozzátartozik a történet menetéhez, míg nálunk különféle történetekben jelenik meg, amelyekhez nem feltétlenül tartozik hozzájuk: a történet nélküle is kerek egész. Nálunk tehát eredeti helyéről kiszakítva, formula- szerűen, utólag beillesztve találjuk. Ez arra mutat, hogy nálunk átvétel, csak régiesebb formáját őriztük meg, míg a francia ballada hangja későbbi korokban erősen átalakult“.4) Vargyas Lajos a francia és magyar balladák összefüggését középkori francia telepesek és középkori igen élénk, vallonmagyar érintkezésnek tulajdonítja.. Mindezekből ítélve, lehetséges az a feltevés, hogy a francia balladában csak az első rész — a katona párbaja tiszjével — új, a másik fele régi, valamint az, hogy a második fele régebben önálló balladaként élt. így érthetővé válik az is, miért nem találkozunk a magyarban a párbaj históriájával. Ugyanakkor az a feltevés is lehetséges, hogy a francia ballada első fele valamikor másként hangzott, egyszerűbb mesével, más szereplőkkel, s csak a lényege maradt meg az új változatban — a boldogtalan szerelem —, amiből később kialakult a katona és a párbaj meséje. Nem lenne teljes a vizsgálódásunk, ha csak balladánk szövegével foglalkoznánk. Nézzük meg, mit mond a dallam. Balladánk dallama négy heterometrikus sorból áll, (4, 4+4, 4, 4 + 4, tagolódással. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a néphagyományban a dallam és a szöveg összetartozása a legtöbb esetben laza, könnyen elképzelhető, hogy dallamunk valamikor 6 vagy'12 szótagú sorokból állt. Ennek dacára balladánk minden bizonnyal négysoros. Ezt a szöveg tagolódása is bizonyítja. A 4, 4 + 4, 4, 4 + 4, szó tagszámú sorokból álló dallam népdalhagyományunkban nagyon ritka jelenség. A dallam kadenciái: az első sor 4. fokon végződik, a második sor 2. fokon (főzárlat), a harmadik sor 1. fokon. 4) U. o. 185. old. A szerző ebben a dolgozatában 19 magyar népballada francia eredetét bizonyítja.
