Irodalmi Szemle, 1962
1962/4 - FIGYELŐ - Turczel Lajos: Egy merész költői indulás mérlege
A benyomások, amelyeket e nagy koncepciójú, széles ölelésű alkotások keltenek bennünk, vegyesek. Bebizonyosodik ugyan előttünk, hogy nem mindennapi tehetséggel állunk szemben, de azt is látjuk, hogy ez a tehetség még teljes forrásban, forrongásban van, és a vitathatatlan értékek, meglepő vívmányok szomszédságában bőséges selejtet is termel. Azok a negatívumok, gondolati és kifejezési fogyatékosságok, amelyekre fentebb rámutattunk, itt is lépten-nyomon megmutatkoznak. Az életérzést kifejező versek közül a Napének, fogyatékosságai ellenére is, lenyűgöz, felkavar és magával ragad. Ebben a többszáz sorból álló, négy nagy szerkezeti egységből összetevődő és a kötetben külön ciklust alkotó monumentális rapszódiában Cselényi fel tudja tárni a mai ember életérzésének, világhoz viszonyulásának filozófiai és érzelmi komponenseit. Kiérezzük ebből a versből a tudás soha nem látott csúcsaira érkezett és az „eddig tiltott mindenség“ titkait nyitogató emberiség tragikus dillemáját: a földi paradicsom megvalósításának vagy a teljes pusztulásnak egyformán reális lehetőségét. A Nap-ének szerkezeti magvát az antológiából áthozott és eszmeileg sikeresen átépített, harmonikussá vált Bordal képezi. A Bordal és az egész Nap-ének azt a hitet sugározza, hogy az emberiség irtózatos erőfeszítései, az embernek az anyaggal és saját gonosz hajlamaival szemben megvívott harcai és győzelmei nem lehetnek hiábavalók. Kain botjának nem szabad lezuhannia, lecsapnia, az atomnak nem szabad világpusztításra fellobbania! Lesz még egyszer ünnep a világon! A fogyatékosságok ellenére is nagy örömet éreztünk a Nap-ének olvasásakor. íme, egy fiatal szlovákiai magyar poéta, aki a „Gondolatok a könyvtárban“ és a „Véncigány“ gigászi Vörösmartyjának a nyomába mer lépni, és alkalmi ötletek elcsicsergése helyett az emberiség s a kor legnagyobb kérdéseihez nyúl. Bravó, Cselényi! Az életérzést elsődlegesen kifejező másik három vers közül a Kárhozott nemzedék és a Legenda az ifjúság vizéről úgynevezett nemzedék-versek. (A „Legenda . ..“ egyúttal költői önarckép, fejlődéskép is.) Egy mozgalmas világba beleszületett korosztály útkereső szenvedélye kavarog bennük. Az Énekek éneke a Nap-ének szelídített formájú változata. Mindhárom vers megérdemelné az önálló elemzést is... A kötet szerelmi témájú versei között a Virág Anná-t és a Csallóköz virág-át külön hely illeti meg. Ezek a lírai-epikai költemények modern lírai balladáknak tekinthetők. Merész kompozíciójú, de nem egyenletes színvonalú alkotások. Az érzelmi túlfűtöttség he- lyenkint naturalizmusba vagy érzelgősségbe csap át bennük. Ezekkel a költeményekkel is érdemes lenne behatóbban foglalkozni. . . Mivel zárjuk le a Keselylábú csikókorom ismertetését, elemzését? A sok élénk benyomás után nem akarnánk szentenciózusak lenni. Inkább azokról a változatos érzésekről szólunk, amelyek a- kötet lapozgatása közben hullámzottak át rajtuk. Az örvendezés és a meglepődés olykor-olykor a kételkedéssel és csalódottsággal cserélődött. Most a negyven vers elolvasása után a öröm és reménykedés érzése a legerősebb bennünk. Hiszünk, hinni akarunk ennek a nagy tehetséggel kecsegtető fiatal költőnek. Bízzunk abban, hogy most tapasztalt nagy erejű forrása, erjedése után tiszta és nemes bort önt majd a poharunkba. Turczel Lajos 444
