Irodalmi Szemle, 1961
1961/5 - ORSZÁGJÁRÁS - Barsi Imre: Csipkerózsa és buzogány
mutatványa! Hogy páratlan eredményekről van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a „Rozsmberk Nagyüzemi Hizlaló" emlékkönyve, ahol amerikai, angol, kanadai, dán és más kapitalista országokból itt járt szakemberek fejezték ki elismerésüket. A francia húsipari tröszt elnöke ittjártakor nagyméretű és állandó jellegű megrendeléseket eszközölt, ami végeredményben azt jelenti, hogy a tŕeboňi röfik egy része francia, sőt párizsi sonkává változik! Tŕeboň hírnevét azonban — hazánkban és Franciaországban egyaránt — elsősorban műemlékei, gótikus freskói, a bámulatos „Tŕeboňi Madonna“, de főleg a Tŕeboňi Mester gótikus táblafestményei öregbítik. Ez a Tŕeboňi Mester egyike volt azoknak a nagy művészi egyéniségeknek, akiknek neve feledésbe merült. Ma ez ugyaň paradoxul hangzik, ám a középkorban senkit sem érdekelt a remekmű alkotója. így maradtak névtelenek a gótikus képzőművészet és építészet nagyságai, akik kollektívákban dolgoztak és az utókor csupán fennmaradt műveik alapján, vagy ahogyan ezt a műtörténészek mondják, a művészi kézirat alapján ismerkednek meg egyéniségük fontos vonásaival, társadalmi helyzetével, világnézetével. A Tŕeboňi Mester korának kiváló festője volt. Az ő életművével érte el a cseh gótikus festészet a legmagasabb fokot és az ismeretlen mester művészete közel félszázadon át befolyásolta a korabeli középeurópai festészet fejlődését. Nevét pedig a nagy anonymus éppen azáltal nyerte, hogy fennmaradt alkotásainak nagy részét Tŕeboňban vagy Tŕeboň környékén fedezték fel. A hatalmas és színpompás tŕeboňi mozaik még így sem teljes. Hiszen még nem beszéltem Zuzánka Vojíŕováról, Peter Vök elbájoló kedveséről, az ő — drámákban és regényekben megörökített tragédiájáról, nem beszéltem Peter Vök művészetpártolásáról, sem a kényelmes reneszánsz várkastélyról. A várkastély kertjében és udvarán kószálva bekukkantottam a Rozsmberkek levéltárába is. A levéltár a reneszánsz várban van elhelyezve, egy vegytisztító műhely és a járási fogyasztási szövetkezet irodahelyiségeinek tőszomszédságában. így aztán gyakran megtörténik, hogy a cseh múlt legszebb fejezeteiben böngésző történelemkutatót a szomszédból áthallatszó paradicsomlé, kovászosuborka és diétás virsli hangos sürgetése riasztja meg. Pedig ez a levéltár páratlan a maga nemében. Az első királyi pergamen 1207-ből származik. Megtalálható itt Prokop Holý huszita vezér eddig egyetlen ismert kézirata, és itt van a Rozsmberk család büntető könyve. Ebben a levéltárban írta jegyzeteit Pa- lacky František, a nagy cseh történelemtudós, itt kutatott Zdenék Nejedlý és az ismert szovjet történész is, Ivan Udalcov. Gyakran járnak ide hazai és külföldi tudósok, írók és újságírók, tanárok és diákok, valamint laikus érdeklődők ... Sőt. Nemrégiben Nyugat-Németországból érkezett egy fura látogató. Raccsoló, bokáit poroszosán gyakran egymáshoz verő német úr, von Hofe lapozott nagy türelemmel a gyantaszagú régi fóliánsokban. Ősei családfáját kereste. Mert bizony egy olyan német úriemberre, akinek ősei esetleg Rőtszakállú Frigyest szolgálták, ma Nyugat-Németországban szép jövő vár. Két napig gyűjtögette von Hofe az elődöket. A harmadik napon egyszerre hervadt kedvvel, szótlanul eltűnt. A család alapító őséről ugyanis a krónikás ezt jegyezte fel: „Marianne szolgálónak törvénytelen fiúgyermeke született.“ Az írnok, hogy az újszülött eredetét meghatározza, a matrikába azt írta: „von Hofe“, ami magyarul udvarból valót, ebben az esetben pedig cselédudvarból valót jelent. Igen érdekes történetet jegyzett fel Václav Vejsada a fekete tükörről, amelyet hyalithnak neveznek. A hyalithot a XVIII. században a Buquoy grófok üveghutáiban állították elő. Az utolsó üvegfúvó, aki a hyalith gyártásának titkát ismerte, több mint száz év előtt meghalt. A nagy hagyománnyal rendelkező cseh üveg egyik reprezentatív kiállításán az idegenvezetőnő a fekete vázák elé érve szomorúan mondta: „Ezek a vázák unikumok. Gyártásuk titkát ma már senki a világon nem ismeri.“ A vezetőnő tévedett. A 750 éves levéltár kiadta a múlt titkait. A levéltár egyik dolgozója 1956. október 20-án megtalálta a hyalith gyártási folyamatának a leírását. És néhai Buquoy grófnő saját kezével megírt receptje szerint üveggyáraink újból hozzáláthatnak a hyalith gyártásához.
