Irodalmi Szemle, 1961
1961/5 - ORSZÁGJÁRÁS - Barsi Imre: Csipkerózsa és buzogány
III. Krumlovi közjáték Kődobásnyira van a dél-cs°h metropolistól, Český Krumlov, a völgyek és dombok közt, no meg a Vltava kettős kanyaréban megbúvó város, a magas sziklán büszkélkedő sasfészekkel. Amíg az óváros lenn a völgyben terül el, addig az új lakónegyedek, iskolák, üzemek és kórházak fenn a dombkoszorú magaslatain röppennek az ég felé, és így aztán a tegnap és a holnap nem is zavarják egymás köreit. Kár is lett volna berontani az óváros keskeny, kígyózó utcáinak labirintusába, s megbolygatni azt a stílusegységet, amelyet az ember Český Krumlovon kívül már csak a „fehér Teles“ falai között lát. Milyen szép is, milyen festői és milyen tervszerű itt minden, ebben az első pillantásra kaotikusnak tetsző háztömegben. A tekervé- r'iyes, nyaktörő sikátorok biztosan felvezetnek a klasszikusan középkori főtérre, amelynek valódi dísze a nemrégiben renovált gótikus-reneszánsz városháza. Szépségben, bájban azonban a mellékutcák házai sem maradnak el mögötte. Mindenütt árkádok, erkélyek és homlokdíszek szgraf- fitókkal díszített falak: régi, ismeretlen A több, mint százötven éves ceruzagyár mellett van České Budéjovicének még egy világhíressége: a néhány százesztendős sörgyár, ahol a kitűnő Budvár sört főzik. Itt azt is megtudtam, hogy hazánk lakossága évente két milliárd palack sört fogyaszt el. Azóta ez a mennyiség valószínűleg még emelkedett. A České Budšjovice-i érdekességek azonban még nem merültek ki, úgy vélem, inkább feledésbe merültek, mivel azt hiszem, hogy a Prága—České Budéjovice-i nemzetközi gyorsvonat utasai tudnák, hogy valaha, pontosan 1832. augusztus elsején a helybeli „Zöld ág“ vendéglőtől indult meg a százhuszonkilenc kilométer távolságon közlekedő, első, európai lóvasút, amely České Budejovicét az osztrák Linzzel kötötte össze. Hiába! Változnak az idők ... Csupán a régi városi erődítmények jellegzetes tornyai, a „Vasszűz“ és a „Rab- štejn-torony“ gubbasztanak régi hábitu- sukban a megszokott helyen, és a Cseh utca meg a főtér árkádjaival, reneszánsz attikáival feledhetetlen bájt kölcsönöznek ennek az örök ifjú városnak. és mégis nagy alkotóegyéniségek művészi kéziratai! Lehet, hogy éppen ebben a városban született meg az olasz honból átültetett jellegzetes dél-cseh reneszánsz, amely lágy szépséggé varázsolta a szögletes, komor gótikát és eredményesen ellenállt az ellenreformáció nép- és nemzetellenes stílusának, a barokknak. Figyelemre méltó, hogy az ötágú rózsa birodalmában jöttek létre a középkor és a kora újkor kiváló képzőművészeti alkotásai: a krumlovi, a netolicei, a Vyšší Brod-i ismeretlen művészek, valamint a névtelen treboni mester táblafestményei, gótikus és reneszánsz famadonnái, amelyeket a párizsi csehszlovák kiállítás óta egész Európában ismernek. A város és környék igazi dísze a Rozsm- berkek várkastélya, kővémeredt őrszemhez hasonló hírmondó tornyával. A várkapu alatti mély sáncban csakúgy, mint régen a Rozsmberkek fénykorában, két játszi medve üdvözli barátságos morgással a látogatót. A kapu alatt szinte megdöbbenek, amikor meglátom a hatalmas, annak idején valóban bevehetetlen várfalakat. Ezek a falak és sziklatömbök, no meg a'fegyveres nevét sem tudjuk, sőt az sem ismeretes róla, hogy szabadságszerető lázadó volt-e, vagy csak nyugtalan kalandor. A kereszttel megjelölt helyen volt a vesztőhely, és a népi hagyomány úgy tudja, hogy az idegen, aki este kilenc óra után erre a kőre rálép, átbolyongja az egész éjszakát és találkozik a tizenegy összeesküvővel, akik fejüket a hónuk alatt hordva, nyugtukat nem lelve kószálnak Sámson kútja körül. Jómagam is, miután meg akartam győződni a legendák igazmondásáról, rátapostam a „bolygók kövére“; ám nagy sajnálatomra vagy tán szerencsémre, rajtam az átok nem fogott, aminek részben örülök is, hiszen ez a város, amilyen élénk nappal, olyan kihalt és elhagyott esti nyolc óra után, mintha az ember nem is kerületi székvárosban, hanem valami eldugott kis mezővároskában andalogna. Pedig ebben a városban a nappalok csakugyan élénkek. Autóbuszok és vonatszerelvények szállítják naponta a városba a dolgozók tízezreit. Az új vasipari üzem mellett a város és a környék legfontosabb üzeme a Hardmuth ceruzagyár. A különféle ceruzák mellett itt gyártják a világhírű „KOH I NOOR VERSATIL“ patentceruzát.
