Irodalmi Szemle, 1961
1961/5 - ORSZÁGJÁRÁS - Barsi Imre: Csipkerózsa és buzogány
őrség védték a vár belső udvarát, palotáját és pincéjét, ahol a monda szerint, a pártütő kiskirályok nemcsak kincseiket és kincsekkel felérő drága boraikat rejtegették, hanem itt tartották fogva IV. Vencel cseh királyt is. Itt volt a vár későbbi urainak, a császárhű sváb Eggenbergek pénzverdéje, itt van a híres-hírhedt bálterem, ahol különleges szerkezetű tükrök segítségével a várúr pontosan tudta, hogy vendégei közül ki kivel s esetleg miről beszélt... Fenn a nyári kertben áll a lovarda és a Bellária nyaralóiak. Valamikor a lovardában állandó színtársulat játszott, ma pedig a Bellária tőszomszédságában, a park évszázados fáinak lombjai alatt van a szabadtéri színpad. Ám ebben a pillanatban nem is annyira a színpadon, mint inkább annak hatszáz ülőhelyes, forgatható nézőIV. Treboni emlékek Harminc kilométerre České Budéjovicé- től keletre fekszik Tŕeboň, a régi vízvár, a néhai aranymosók és kupecek városa. Nem tudom miért, de a csipkerózsa birodalmának bűbájos városai közül Tŕeboňt szeretem a legjobban. Talán azért, hogy Tŕeboň volt számomra a kapu, amely feltárta előttem Dél-Cseh- ország varázslatos bájait, ódon városait; megmutatta halkszavú, dolgos népét... Jártam itt május elején, amikor virágba- borultak a városfalak alatti gyümölcsfák, forró nyáron barangoltam erre és búslakodtam falai között ködöt pipáló novemberi napokban is. Szeretem miniatűr főterét, régi, kopott szállóit: az Arany Koronát és a bizarr architektúrájú „Fehér Ló“-t. Itt sem hiányoznak az árkádos utcák, szép a reneszánsz városháza és elbűvölő a déli városkapu. Ám mindettől szebb a két halas tó, a Világ és a tőle öt kilométerre fekvő P.ozsmberk. Az előző háromszázhúsz, a másik kétszázhúsz hektárnyi víztükrön ragyogtatja a nap sugarait. Mind a két tó Peter Voknak, az utolsó Rozsmberk ivadéknak, vagy helyesebben mindenható jószágkormányzójának, jelčani Krčín Jakubnak a tehetségét dicséri. A vasakaratú Krčin falvakat döntött romba, helyükön mély medencéket ásatott, majd gátakat építtetett és végül a mezőkre, kertekre ráengedte a vidék vadvizeit és patakjait. így teremtette meg a jobbágyság lázadása közepette Csehország két legnaterén van a hangsúly! Mivel Európában eddig csupán két ilyen forgatható nézőtér létezik: az egyik Finnországban, a másik pedig itten, Český Krumlovban. A kastély parkjában és a Bellária teraszain játsszák Smetanát, Shakespeare-t, a modern cseh és külföldi szerzőket, mert hát alig van megfelelőbb színpad és nézőtér a Szent- ivánéji álom előadásához. E modern színházi berendezés avatta Český Krumlovot az országos fesztiválok színhelyévé, színészek, rendezők és kíváncsi turisták zarándokhelyévé. Mire az ég sötétkék bársony palástján — mint valami csillogó érdemrend — feltűnik az esthajnal csillag, ismét České Budéjovice főterén állok, ahol az „Arany Nap“ szálló lett ideiglenes otthonom. gyobb halastavát és ezzel le is fektette a mai tŕeboňi halgazdaság alapjait. A pontyoknak hosszú időkön át nem volt komoly konkurrensük, bár a felszabadulás után üzembe helyezett Otavan textilgyár a környék további néhány száz családjának nyújtott munkalehetőséget. A konkurrensek kilencszázötvennégyben jelentek meg a színtéren, amikor a tŕeboňi államgazdaság megalapította a Gigantot, a tŕeboňi nagyüzemi sertéshizlaldát. Igaz, hogy a röfik csupán a tavalyi év folyamán váltak veszélyes vetélytársakká, az idén hírnevük már túlszárnyalta, elhomályosította a tŕeboňi pontyok hagyományos népszerűségét. Nemrégiben én is jártam ebben a mező- gazdasági óriásüzemben, ahol hófehér köpenyben jár a személyzet, ahol az etetőberendezés üvegcsöveken át továbbítja az etetőszekrényekbe a különböző tápláló és ásványi anyagokból gondosan összeválogatott, apróra vágott száraz takarmányt. A pavilonok szellőztetőcsövekkel vannak ellátva, mindenütt önműködő trágyaeltakarító lapátok dolgoznak, és ebben a pillanatban, amikor e sorokat leírom, az öt pavilon tizenötezer sertésének ellátását és ápolását két (pontosabban csupán másfél!) ember irányítja. A nagy gondoskodásnak vannak is eredményei: a tŕeboňi gigant tízpercenként száz kiló sertéshúst termel. Ez már nem kísérlet, ez már több, ez már a kommunista társadalom bevált mezőgazdasági nagyüzemi termelésének a
