Irodalmi Szemle, 1961
1961/1 - Ondra Lysohorský: Versek
On (Ira Lysohorsky O ndra Lysohorsky (Dr. Ervin Goj) 1905. július 6-án született egy ostrava- vidéki régi bányászcsalád kilencedik gyermekeként. A nagy gazdasági válság éveiben kezdett verselni. Az ostravai táj szocialista költőjének bemutatkozó kötetéhez F. S. Šalda irta a bevezető tanulmányt és nem véletlen, hogy a versgyűjtemény kiadása után, mely Spievajúca päsť (Az éneklő ököl) címmel 1934-ben jelent meg, rövidesen európaszerte közük Óndra Lysohorsky verseinek fordításait — német, orosz, angol, francia és magyar nyelven is. Hitlerellenes magatartása miatt 1939-ben Lysohorsky kénytelen volt emigrációba vonulni, s 1946-ig Moszkvában élt, ahol az idegen nyelvek főiskolai katedráin docensként tartott előadásokat és ugyanakkor együttműködött több jelentős irodalmi lappal. A Szovjetunióban négy verseskötete jelent meg, kiváló orosz költők fordításában. A közeljövőben előreláthatólag megjelenik válogatott költeményeinek magyar fordítása, s a magyar olvasó így áttekintést nyerhet a szocialista — humanista költő művéről. Ebben a számunkban Monoszlóy M. Dezső fordításában közöljük néhány versét. Világos sziget, hol reggelek esték árnyában úsznak, sziget, hol legtisztább forrása fakad a földnek, sötét utak mentén a lét gyökerével fényes napot hívó, sziget, érett š kemény gyümölccsel áldott, melyről hűvös délelőttön virágok peregnek s melyekre elsőként hullat harmatot a hajnal. 1937. VII. 7. Idők dús méhéből érnek a kalászok, ősök szürke szava — földemen virágzók. Zúgó fenyveserdő, sziklák, mohás bércek már mint gyermekhez is furcsául beszéltek. Álmomban halastó, s dombövezte tája, hegyi patakoknak pezsgő zuhogása. Aknatornyok árnya fölébük homálylott, s már kamaszként láttam mögöttük a rácsot. Serdülő éveim bányák pokla nyelte, lépteim százados borzalom vezette. Vitkovici munkás kétségbeesése, tárnákban kínlódó bányászoknak éhe. Lelkemben ezért él páros képpé gyúlva hős Ondrasnak harca, a Lysa Hora búja. 23. VII. 1932. Höldarlin Sors
