Irodalmi Szemle, 1961
1961/3 - FIGYELŐ - Dobos László: Széles útról keskeny ösvényre
figyelő Széles útról keskeny ösvényre (Szívet cserélni nehéz) I Mielőtt fellapozná az olvasó Egri Viktor új regényét, megállít, elgondolkodtat a könyv címe: Szívet cserélni nehéz. Súlyos, sokat ígérő címfelirat. Még súlyosabb, mélyreszántóbb a sugalmazó gondolat, a mottó: „Szívet cseréljen az, aki hazát cserél.“ Közel másfélszáz esztendeje írta le Kölcsey ezeket a sorokat, de a gondolat ma sem vesztett hiteléből, ma is igaz. Viktor Dyk cseh költő versének következő két sorát akár folytatásként is odaírhatnánk az előző idézethez: „Ha elhagysz, nem veszek el, Ha elhagysz, elveszel“ Ha megfordítjuk az idézetek sorrendjét, akkor két regény kulcsát tartjuk a kezünkben. Viktor Dyk gondolatai Zdenek Pluhár cseh író kiváló regényének (Ha elhagysz...) alapigazát sugalták, míg Kölcsey sorai Egri Viktor Szívet cserélni nehéz című regényének váltak mottójává. Pluhár regényének cselekménye a határon túl játszódik, a mű a nyugatra szökött cseh disszidensek életét mondja el. Honzik a könyv egyik hőse ezzel a gondolattal összegezi, egyben be is fejezi a regény cselekményét: „Megszöktem, de nem lettem áruló. Hazamegyek, Katka. Gyere velem.“ Pluhár a cseh emigráció életének szövevényes, sokfelé ágazó életét vetíti elénk, művében teljességre, összkép megalkotására törekszik. Pluhár regényének hőséi oly nagy- számúak, magatartásban annyira sokrétűek, hogy valóságos „társadalom“ kerekedik belőlük: férje után kutató szerelmes fiatalasszony, szökött repülőtiszt, kicsapott főiskolás, illúziót vesztett professzor, „derékbatört vállalkozó“, miniszter, futballistából lett miniszteri titkár, rászedett fiatal nyomdai munkás, föld- birtokos maradék, ringyóvá züllött lányok stb. Egri a disszidens dzsungelnek csupán egy ösvényét járatja végig hőseivel: íz érvényesülés „összes lehetőségei“ közül a leg piszkosabbat, az emigráció levezető csatornáját, a kémkedést. Tulajdonképpen mindkét regény alaptétele a szembesítés, a konfrontálás. Pluhár regényének alakjai nyugatra szöknek s ha akarják, ha nem, szembesítésre kerül a sor. Szembesíteni kell az otthonról hozott illúziókat a nyugati világ életvalóságával. És az eredmény? A lassú morzsolódás, a lassú, de biztos emberi megsemmisülés. Egri Viktor regényének főhőse Fabrici Feri, mint kém Csehszlovákiába szökik. Neki is szembesítenie kell, önmagát, nézeteit a mi életünk, a szocialista élet tényeivel, mindennapjaival. Egri könyve ezért időben és cselekményben a Plu- hár-regény folytatásának is tekinthető. Egri regényének tárgya a hazaszeretet. A cselekmény központi alakja Fabrici Feri egy gyár üzemvezetőjének, igazgatójának a fia. A gyárat 1948-ban államosítják, az öreg Fab- ricit főmérnökként alkalmazzák ugyan, de sehogy sem bír beleilleszkedni ebbe az új helyzetbe, s Kirchott úrnak, a gyár főrészvényesének ösztönzésére, családjával együtt nyugatra szökik. Egy nyugat-németországi városban, Frankfurtban telepednek le, ahol Feri beiratkozik az egyetemre. Harmadéves korában megismerkedik az amerikai titkosszolgálat egy tisztjével, Ossmitsch századossal, aki behálózza és megnyeri őt a kémszolgálatnak. Kellő iskolázás és kiképzés után mindkettőjüket Csehszlovákiába küldik szabotázs cselekmények szervezésére. Ossmitsch parancsolgatáshoz szokott, szigorú, kemény katona. Feri lágyabb, inkább gondolkodó egyéniség, „naiv idealista“, aki olyan tényekkel találja magát szemben ebben az országban, amelyek kimozdítják egyensúlyából. Mérlegel, fontolgat, egyszóval gondolkodni kezd. Besztercebányán ütik fel sátrukat s itt fogadják beszervezett embereik jelentéseit egy bukott ügyvéd házában. Közben hiba csúszik a „számításukba“, az egyik hírszerző emberük Brezina Iván megtagadja szolgálatait. Feri és Ossmitsch Brezina besúgásától tartva „kirándulókként“ útnak indulnak. Azzal a szándékkal járják a hegyeket, hogy félrevezessék az esetleg utánuk kutató rendőrséget. Hiába óvatoskodnak, hiába akarják eltüntetni a maguk után hagyott nyomokat. Brezina Ivánnak „mégis eljárt a szája“, nem akarta és nem bírta magába fojtani bűntudatát. A rendőrség elkezdi ennek a szerteágazó szervezetnek a felgöngyölítését. A két „menekülő“ közben bekerül egy erdészházba, ahol Feri beleszeret az erdész lányába, Katóba! A szerelem érzése érleli meg benne az elhatározást, szakít munkájával, szakít Ossmitschal. "Végül is kenyértörésre kerül a sor, szembehelyezkedik kémtársával, aki egy heves szóváltás közben rálő. Feri kórházhji kerül, most már végképp elhatározza, hogy levezekli bűnét, és azután itt marad Csehszlovákiában. Ossmitsch, akinek nyomára bukkan a rendőrség, menekülni kénytelen s közben belezuhan egy szakadékba. A regény egész cselekménye voltaképpen a könyv első lapjára felírt mottó bizonyítása: „Szívet cseréljen az, ki hazát cserél“. A bizonyítás célja egyértelmű és nyilvánvaló: az Dobos László
