Irodalmi Szemle, 1961
1961/2 - SZÍNHÁZ-FILM - Bábi Tibor: Az 51. bemutató
Bábi Tibor A MATESZ legutóbb Vratislav Blažek Karácsonyi vőlegény c. szatirikus komédiáját mutatta be. A szerző a színház műsorfüzete szerint „tíz éven át készített a rádió számára varieté-, kabaré- és esztrádműsorokat, majd jégrevüt írt s úgyszólván futószalagon gyártotta a szkecseket, humoros jeleneteket, vidám műsorokat“, most mai életünk kényes problémáihoz nyúlt. Az ifjúságra irányítja a közfigyelmet, arra az ifjúságra, mely feltölti a szocialista értelmiség sorait, s ez nem lehet semmiképp közömbös a mai néző számára sem városban, sem falun. A rivalda éles fényébe állítja a szokásos értelemben vett pozitív hőst — ebben az esetben egy munkásigazgatót —, aki „elvesztette a feleségét harmincötéves korában. Azóta egy pillanatig sem gondolt magára és legjobb úton van, hogy tüdőbajt vagy szívtrombózist szerezzen. Négy órát alszik naponta és még álmában is felriad, hogy minden rendben van-e ? És mindezt kiért?... Az emberekért.“ így jellemzi őt a lánya. Ez az aszketikus pozitív hős abban a komikus helyzetben, amit a szerző és az élet teremt számára, eléggé furcsán fest. Diák fia Karéi, kisebbségi érzésben szenved, mert sikereit és jó bizonyítványát apja jó kádervoltának tulajdonítják osztálytársai. Ez a Karéi fegyencfrizurát visel és szélsőségesen öltözködik. A „huligánság“ épp egy munkásigazgató családjában üti fel a fejét. A lánya, Hanka, tizennyolcéves korában gyereket vár. Előbb szerelmes lett s csak később tudott meg mindent választottjáról, a húszévesről, N[yvlt Tamásról, aki egy történelem- tanár fia. A szerző mindjárt a prológusban komikus helyzetet teremt. Épp karácsony estéjén hozza össze hőseit, elsősorban a Novák-családot, a Nagymamát, Apát (Novák munkásigazgatót), Hankát és Karéit, majd Ruzsenkát és férjét, az ügyvédet és Karéi osztálytársát, Madlen- kát. Csak azután kopog be a Húszéves, a leendő >apa, akinek nincs pozitív viszonya a társadalmi rendünk új valóságához és saját meghökkentő állítása szerint semmihez sincs köze, csak Hankához. Az Apának nem fér a fejébe az a tény, hogy Hanka anyai örömöknek néz elébe. Azt szerette volna, ha előbb befejezi tanulmányait, s legalább is egy új madame Curie vagy mérnök lesz belőle. Ráadásul itt van még ez a meghökkentő fiatalember is. A Nagymama hűti le az Apa tiltakozását: „Csak nem te akarsz prédikálni? Hány éves voltál te, meg Mánya, mikor veletek történt ugyanez?“ A Nagymama az, „aki le meri tolni“ a pozitív hőst. Egyszerű igazmondásával a tényekre tereli figyelmét, s épp e tényeken van a hangsúly, mert a pozitív hős elsősorban ezekkel kerül összeütközésbe. Belső tiltakozása és lázadozása ellenére az Apa karácsony éjjelén kimegy a városba, hogy megtudja, kicsoda tulajdonképpen a Húszéves, miért nincs pozitív viszonya társadalmunk új valóságához. Egy kiskocsmába téved, s ott kapja az első tájékoztatást a Nývlt családról. Közben számára új, megdöbbentő dolgokat fedez fel. Végighallgatja ugyanis a Kövér férfi — egy volt hentes — életfilozófiáját, a képmutatás, az árral úszni tudók életfilozófiáját. Ilyen tapasztalattal gazdagodva megy -tovább a Másikhoz, a Húszéves apjához, aki történelemtanár volt, és fiát arra tanította, hogy a becsület az ember legfőbb dicsősége, s az egyenes gerinc a legszentebb kincs a világon. Arra, hogy az egyetlen jogos harc: küzdeni az igazságtalanság ellen. Szép erkölcsi elvek, csakhogy a tanár maga világéletében megalkuvó volt. Saját szavai szerint, fáradt ember, aki csak békességet akar, s ha azt parancsolnák neki, tanítsa azt, hogy Jan Hús jezsuita volt, akkor azt tanítaná. A fiatalember gyermekkorától e nemes erkölcsi elvekhez igazodott, s áthatották egész lényét, minden tekintetben megszabták magatartását. Volt a Húszévesnek egy gyermekkori barátja — Jirka, aki eltitkolta, hogy apjának birtoka van, mert be akart jutni a Pionírszervezetbe. Vezetőjük, Wágnerová ismerte a gyermeket, tudta, hogy nem aljas indokból tette — egyszerűen a közösségbe vágyott, ennek ellenére kizáratta. Ezt a gyermekkori élményt (hét évvel a cselekmény előtt esett meg e dolog) volt kihatással Nývlt Tamás további sorsának alakulására. Védelmébe vette Jirkát, akit az esetből kifolyólag nem engedtek tanulni, és otthagyta a pionír-szervezetet, majd az iskolát is, mert ahogy megtudta, apja közbenjárt az igazgatónál, hogy el ne tanácsolják tanulmányainak folytatásától. Később gürcöl, s csak úgy félkézzel megszerzi az érettségi bizonyítványt. Am a főiskolára mégsem jut el, hiába volt kitűnő bizonyítványa, a felvételi bizottság szemében a szurokfekete kádervélemény volt a döntő. Ő meg nem kívánta tisztázni helyzetét, mert ez nem változtatott volna Jirka sorsán. Beáll maga is trógernek Jirka mellé. A szerző retroszpektív képek segítségével magyarázza meg a Húszéves magatartásának okait s közben kitűnően megrajzolt epizódfigurákat állít a rivalda fényébe. Ilyen a Fiatalember, Az asszony és a Másik felvillanó Az 51. bemutató színház—-film
