Irodalmi Szemle, 1961
1961/1 - FIGYELŐ - Fábry Zoltán: Farkasok közt védetten
Az antihumánumban az ember: kölönc és az emberség: tehertétel. Világháborúk idején a humánum legfőbb szívügye: a háborúval megkínzott kreatúra megmentése, emberségbe-mentése. Kari Libk- necht mondotta 1918-ban: „A világháború által meggyalázott világnak újra emberi áb- rázatot kell adni: Csak az emberábrázatú világ béke-egységétől, sugárzó ember-tudatától futnak el és tűnnek a semmibe a farkasok. „Emberek, nem vadak — elmék vagyunk“, csattan felrázón József Attila felháborodott hangja! Apitz regénye magyarul is megjelent, a nem éppen pontos, de lényegbe-vágó címmel: „Farkasok közt, védtelen*. Meztelenül, védtelenül didergett az ember a farkas-fasizmusban. Meztelenül, védtelenül didereg az ember az embertelenségben. És mégis védetten: bűvkörben. Emberként az embertelenség térpéldázva. Ki élt és élvezett nagyobb védettfelén is: az emberség törvényét követve és séget, mint a buchenwaldi haláltáborba csempészett gyermekcsemete?! Farkasok közt — védetten: az emberség ennél szebb, nagyobb és nehezebb feladatot és megoldottságában hitelesebb igazolást nem kaphatott. Az antifasizmus emberigenlő, embermentő szerepe, a nehezrtettség, a kilátástalanság mélyfokán — farkasok közt, védtelen — a szocialista humanizmus legszebb tettét valósította: vele és általa a haláltábor foglya farkasok között is védettnek tudta magát: embernek az embertelenségben. Nem szabad, hogy politikai, vallási vagy egyéb kérdésekben bármiféle különbségek akadályozzák a munkásosztály összes erőinek tömörülését a háborús veszéllyel szemben. Ütött az órája annak, hogy szembeállítsuk a háború erőivel a nemzetközi proletariátus összes osztagainak és szervezeteinek hatalmas akaratát és egységes akcióit, egyesítsük össze erőit a háború elhárítására és a béke megőrzésére! A kommunista és munkáspártok képviselőinek 1S69 novemberében megtartott Moszkvai értekezletén egyhangúlag elfogadott NYILATKOZAT-ból