Irodalmi Szemle, 1960
1960/3 - HÍD - Grek Imre: Vita egy vers fordítása körül
Vita egy vers fordítása körül Nemrég jelent meg Dr. Csanda Sándor: „Magyar —Szlovák kulturális kapcsolatok” című könyve, melynek méltatásával bizonyára foglalkozik majd az Irodalmi Szemle. A könyv olvasása közben eszembe jutott egy csehországi orvos, egy magyar irodalmár és egy cseh tudós érdekes kapcsolata, amelyről eddig nem tettek említést. A romániai „Előre“ napilapban Danielisz Endre tollából már régebben cikk jelent meg, amelyben Arany Jánosról, illetve Karlovy Va- ry-i többszöri tartózkodásáról írt. Többek között arról is említést tesz, hogy Karol Nejdl ottani publicista szerint a Mlynský prameň (Malom forrás) fölött márványtáblába vésett, Bohuslav Lobkovic csehországi humanista költőtől származó latin nyelvű ódát (In thermas Caroli IV) Arany János fordította magyarra. Bohuslav Lobkovic a XV. században élt, ódájában a Karlovy Vary-i gejzírt dicsőítette. Arany János elveszett egészségét jórészt e csodálatos hatású gyógyvíz szerezte vissza és hódolatában lefordította az ódát: .......Tőled az agg erejét, a félénk lyánka [ virágzó Szépségét, s valamennyi beteg hadd nyerje [meg újra Felgyógyulását, s térjen vidulva hónába Mind, ki törött testét kristály vizedbe [meríté.“ Igaz, hogy ezt Arany János fordította, de le kell szögeznünk, hogy Lobkovic ódájának a fordítását már csaknem 50 évvel előtte Kazinczy Ferenc végezte, utána pedig Szemere Pál. A Kazinczy féle hexameteres fordítás az akkori helyesírásnak megfelelően a következő: A KARLSBADI FERDŐRE Forrás, melynek ezer lant zengi dícséretit, hon(nan Jönek hő vizeid, s a mész és kén ere benned? A te tiized s melly a Sicília téréin Aetnát Lángoltatja, rokon? vagy hevítnek Avernusi ( szikrák ? Bájának hátrálj orvos vize, s te, ki Timávus Szomszédjában eredsz, és te, ki dicsőíted a (helyt, Hol Károly lakozott s elholt, Germánia fénye, Oh mint lökdösi fel buborékait! oh mi színekkel Festi-be mentében a márványt és valamit lél. A menny boltozatán lévén színeivel az Iris íve nem ég inkább. Folyj, boldog, századokon (túl Szent kútfő, folyj, és hozz idvet az emberi (nemnek! Adj az öregnek erőt ismét add vissza pirossát Hervadozó lyánkák orczájinak, üzzd-el az élet Kínjait, hogy minden, ki vizedben megföröd, (innét Epén térjen el, és vígan láthassa hazáját. Szemere Pál fordítása, amely alighanem valamivel későbbi keletű: Forrás a Helikon seregétől hírre veendő Honnan rejtekeid? s ereidnek hét folyamat ja? És csuda mondani is, kénköd élő messze hon(nan? Amely tűz Aetnát felidézi Szicília Földjén, Az hat-e itt? Avagy Plútó szomszédja hevíté E vizeket vallyon? — Bájának partjai hátrább! Hátrább, Antenoros Timát néző folyam! és (melly Rajna körül nemesebb lettél Károly fejedelmi Vesztivei’ lm, mely nagy tajtékot hány fel az ( égbe; Márványt s más köveket mint fest sokféle ( színükké; Ennyi vegyülettel maga Iris aligha ragyoghat. Folyt le szerencsésen s boldog, sok századon (által, Szent forrás! Javulást terjeszsz-el az emberi (nemre; Adj az öregnek erőt, a félénkes hajadonnak Kellemes arczot hozz, s gyógyíts bármelly nya( valyákat; hogy haza-partjaihoz vígabban jusson el újra, A ki töredlékeny tetemét e vízbe meríti. A Szemere fordítás nem sokkal későbben készülhetett el. Ezt bizonyítja Schedel (Toldy) Ferencz 1829. december 9-i levele, melyet Berlinből írt Kazinczynek: .......Carlsbádban olvastam de Carro könyvecskéjében a Tek. úr és Szemere tudvalevő fordításait. »Hogy Kazinczy nincs itt e tün- dérvilágban« így kiálték. Innen Tepliczbe mentem, melly vizei által nem kevésbé híres. A behatás, amely itt várja az utazót, annyival kedvesebb, mert alpesi Carlsbádból elmenvén, itt valóban olasz tájékban találja magát fenn, ha nem egészen olasz ég alatt is.“ G rek Imre
