Irodalmi Szemle, 1959
1959/2 - HAGYOMÁNYAINK - VTETOR MÁRTON: A Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság kulturális politikája
HAGYOMÁNYAINK Negyven esztendővel ezelőtt, 1919. március 21-én a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásával a magyar történelemben először jutott hatalomra a magyar dolgozó nép; 1919. július 16-án, a Nagy Októberi Forradalom hatására és a magyar forradalmi proletariátus segítségével Szlovákia dolgozói is megkísérelték a proletárdiktatúra megvalósítását Csehszlovákia területén. A Magyar Tanácsköztársaságban és tíz héttel később a Szlovák Tanácsköztársaságban is, a tanácshatalom szerveinek kiépítésével, a termelő eszközök köztulajdonba vételével megkezdődött a proletár államhatalom és a szocialista gazdasági rendszer kialakítása. Az uralomra került magyar, illetve szlovák proletariátus a proletárdiktatúra kihirdetésével megindította a harcot a szocialista kultúra megteremtéséért is. Cikkünk keretében csak rövid áttekintést adhatunk az első magyar proletárállam és a Szlovákiában kialakult tanácshatalom művelődési programjáról és nagyvonalú kulturális tevékenységéről. Minthogy a magyar tanácshatalom kulturális intézkedéseinek alapelveit és szervezeti formáit a szlovák Forradalmi Kormányzótanács is magáévá tette és néhány hetes működése alatt ezeket a helyi viszonyoknak megfelelően igyekezett életbeléptetni, elsősorban a Magyar Tanácsköztársaság kulturális tevékenységét vázoljuk és a Szlovák Tanácsköztársaság intézkedéseit külön csak ott említjük meg, ahol eltérések mutatkoznak. A Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya adta meg a művelődés-politika irányelveit: „A Tanácsköztársaság megszünteti a burzsoázia műveltségi kiváltságát és megnyitja a dolgozók előtt a műveltség tényleges megszerzésének lehetőségét." A Szlovák Tanácsköztársaság alkotmánytervezetében ezt olvassuk: „A kulturális kérdések, a művészet, az iskolaügy és az egész nevelési rendszer területén.... mellyel a népet szellemileg igázták le... a proletariátus megszünteti az oktatás egész régi rendszerét, végrehajtja az egyház és az állam elkülönítését és az oktatás új módszerének segítségével és a kötelező iskolai neveléssel lehetőséget nyújt a gyermekeknek a magasabbfokú, sőt főiskolai műveltség elérésére a proletár állam költségén.“ A magyar és a szlovák tanácshatalom kulturális munkájának jelentőségét jobban megértjük, ha tekintetbe vesszük a következőket: 1918 előtt Magyar- országon a tőkések és nagybirtokosok félfeudális politikai rendszerének megfelelően a népoktatás és művelődés elmaradt, feudális és nemzetiségeket elnyomó jellegű volt. A dolgozók kulturális felemelkedése és nemzeti felszabadítása tehát VIETOR MÁRTON A Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság kulturális politikája
