Irodalmi Szemle, 1959

1959/1 - DISPUTA - Veres János: Irodalmunk helyzetéről

Szabó Béla és Egri Viktor az idősebb korosztály nagyerejű vitézei. A fiata­lokról egy-egy kötet alapján nehéz véleményt formálni. Egy tiztos: van erő bennük és sokat fejlődtek irodalmi debut-jük óta. SAJTÓ. Ügy érzem, A Hét jó úton jár a szépprózai művek közlése terén. Csak így tovább! A Szemléről ennyit: azt reméltük, ha megindul, lesz végre egy lap, mely a hosszabb verseket is leközli. íme a Szemle itt van, de a hosszú verse­ket nem hozza. A lap van az írókért, vagy az írók a lapért? A Rádiót dicséret és hála illeti irodalmi műsoraiért s az új drámai művek közvetítéséért. KIADÓ. Ha már évente nem adhatnak ki tőlünk egy-egy vékony, fűzött verskötetet, legalább kétévenként gondolhatnának ránk. 1956-ban írott verseim még az ez évi tervben sincsenek benne! Nem gondolják, hogy az ilyesmi kissé lehangolja az íróféléket? ÍRÓSZÖVETSÉG. Jó lenne, ha a Szövetség emberei — személyesen, vagy levélben — időnként felkeresnék az írókat, főleg a vidékieket. Megkérdeznék tőlük, hogyan élnek, nincs-e valami panaszuk, bajuk, kívánságuk. Van-e olyan állásuk, amely lel­kületűknek megfelel? stb. Summázva: Irodalmunk sorsa csak ötven százalékig függ az íróktól. Furcsán hangzik, de így van. A jövőért tehát ötven százalékig a kiadó, a sajtó, a kri­tika és az írószövetség a felelős! <j Veres János

Next

/
Thumbnails
Contents