Irodalmi Szemle, 1959

1959/3 - NYELVMŰVELÉS - MAYER IMRE: Írjunk helyesen magyarul

hogy ezt nem csipkelődésből, nyelvészkedési kötődésből teszem, és kérem, hogy mindazt, amit a következőkben felhozok, ne kritikának vegyék, hanem segítő szándéknak, amellyel helyzetükön könnyíteni, stílusukon javítani szeretnék. Olva­sás közben készített jegyzeteimben pontosan megvan, hogy melyik lap melyik számában fordulnak elő az említett hibák. De ennek közlése nem fontos. Elvégre előfordulhat más lapokban is ilyesmi és ennek a kis izenetnek nem kipellengé- rezés a célja, hanem tanácsadás. A napi és heti sajtó, különösen a vidéki, általá­nosságban nem maradandó műveket alkotó ága az irodalomnak. De fontossága éppen azoknak a kisebb társadalmi egységeknek körében, amelyeknek szól, elég nagy ahhoz, hogy tőle is megkívánjuk a pontos, helyes, hibátlan magyar kife­jezésmódot. Most sorra veszem a cikkekben. észlelt hibák közül a feltűnőbbeket. Az első elég kellemetlen hiba, amely igen sok cikkben mutatkozik és amit. egy kissé gondosabb lektorálással el lehetett volna kerülni, a sok kihagyásos, befejezetlen, értelmetlen mondat. Ilyenek például: „Mint az előbb beszámoltunk arról, hogy az 1958. évben a mezőgazdasági termelésben elért kiváló eredményekért több dolgozóink részesültek kitüntetésben.“ A javítás ebben a mondatban elsősorban az, hogy e két szó „arról, hogy“ helyébe ezt kell tenni róla. És a „több dolgo­zóink részesültek“ helyébe: több dolgozónk részesült. Egy másik ilyenszerű mondat: „A gyümölcsfák■ részére a világosságon kívül napfényre is.“ Persze azzal kellett volna végezni a mondatot, hogy szükség van. De az egész mondat­nak így sincs értelme, mert hiszen a világosság annyi mint napfény. Egy másik mondatban egész tipikusan mutatkozik az át nem gondolt szövegezés: „Az x-i járás jobbnak bizonyult egy hektárra mezőgazdasági bevételek fokozásában, a kiadások és bevételek közti egy korona értékű termékekre eső költségek csök­kentésében; tehát az eredmény 4.2 ellenében az x-i járás győzelmével végző­dött". Helyesen: Az x-i járás jobbnak bizonyult a mezőgazdasági bevételek nö­velésében. „A kiadások és bevételek közti egy korona értékű termékekre eső költsége“ kifejezést lehetetlen megérteni és a pontosvessző utáni rész is hibás, mert nem az eredmény végződött a járás győzelmével, hanem a verseny. Máshol feleslegesen használnak kötőszót és ezzel rontják el a mondat értelmét. Ilyen például: „Noha az x-i szövetkezetben még számos problémával küzdenek, és az eddigi eredmények is azt igazolják, hogy még igen sok a tennivaló.“ Itt a javí­tás annyi, hogy el kell hagyni a noha kötőszót és akkor a mondatnak rögtön van értelme. Sok hiba van aztán a következő mondatban is: ,,Kormányunk és pártunk küldöttsége Novotný elvtárs elnökkel az élén eljöttek s egyedül mond­ták el mindazt, amelyek ezer és ezer hektárnyi termőfölddel gazdagítják Kelet- Szlovákia síkságának lakóit.“ Ebben a mondatban eljöttek helyett helyesebb lett volna eljött; helytelen benne az egyedül használata maguk helyett. Ugyancsak helytelen az ezer és ezer a megszokott ezer meg ezer helyett; kiáltó visszásság a mondatban ez a kapcsolat: mindazt, amelyek. És végül amit elmondanak, az ugyan senkit sem gazdagít termőfölddel. Helyesen tehát röviden azt kellett volna írni, hogy a küldöttség eljött és ismertette a tervezett intézkedéseket, amelyek ezer meg ezer hektár eddig terméketlen földet tesznek termővé Kelet-Szlo- vákia területén. A következő mqndat sem sikerült: „Nem szabad a kényelem útján és azon helytelen jelszó alapján haladnunk, hogy annak van ideje.“ Helye­sen ezt kellett volna írni: Nem szabad kényelmeskednünk és a munkát azzal

Next

/
Thumbnails
Contents