Irodalmi Szemle, 1959

1959/3 - HAGYOMÁNYAINK - TURCZEL LAJOS: Egy élő költő hagyományértékü életműve

Győry Dezső költészete a harmincas évek aggodalommal és ijesztő lidércekkel terhes légkörében nagy helytálló és egész európai értelemben vett népfrontköltészetté magasodik fel; igazi „kardos humanizmussá“, „emberi hanggá“. És a költő „állja a sarat“ akkor is, amikor Európára rászabadul a barna rém, az apokalipszis új lovashada: az egyik legexponáltabb „veszélyponton, Szlovákia akkori fasizált talaján szólalt meg 1939 karácsonyán egy pozsonyi újságban a Magyar Hegyibeszéd, mely aztán 1940-ben külön füzetként Emberi hang címen jelent meg. Magyar hegyibeszéd és emberi hang e költőnél és e helyzetben egyet jelentett: az igévé ért szó antifasizmusát, a legteljesebb helytállás küldetéses igazát“5 Móricz Zsigmond meglátása most — e legteljesebb helytállásban — teljesedik be igazán: ez a költő valóban méltó az új magyar költői mérték legnagyobbjára, Adyra. Ady európai magyarságára, aggódó nemzetféltéssel párosult nemzetköziségére, és az embertelenségben vallott emberségére.

„Az igazság kedvéért és a félreértés elkerülése végett“ tisztázzunk itt még most valamit: a költőnek és az embernek egymáshoz való viszonyulását. Győry költészeten kívüli magatartását, politikai-világnézeti arcát. Felvetett kérdésünkre a Zengő Dunatáj versei elé csatolt „kortársi utalásokból“6 idézzük a feleletet: „Győry humanizmusa harcos humanizmus, szembenálló a fasizmussal és ennek helyi szekértolóival. Ma is érezhetjük, hogy a költő éles, heves, szavakkal mart képei közül a leg érzékletesebbekkel hadakozott annak idején verseiben a nácizmus, és annak korcs magyar változata ellen. Mit féltett a fasizmustól? A népét és a humanizmust. S ha akadna ma valaki, aki erre azt felelné, hogy ma már ez kevés, az ne felejtse el, hogy ez a harc Győry és az akkori élet viszonyai között nemhogy nem kevés, hanem a legtöbb. Igaz, Győry eljutva a harcos humanizmusig, nem jutott el tovább a fasizmussal szembeni harc forradalmi szervezéséig, e világméretű felrázó harcban tehetségének és képességének megfelelő legelső vonalakig. De ne feledjük: Győry haladó humanista költő, nem marxista; így szerepe körei eleve meghatározottak. Ezeken a körökön belül fejlődése egyenes, nyílt, megrázóan őszinte, és éppen ezzel volt olyan döntő hatással azokra, akik sokszor viszolyogtak ugyan a „politikától“, de szomjazták az emberi figyelmezhető beszédet a történelem nagy kataklizmájának előestéjén.“

Győri tehát sem költőként, sem emberként nem jutott el a munkásmozgalomig, szocializmusig, — nem volt kommunista költő. De harcos humanizmusával és antifasizmusával a legsúlyosabb megpróbáltatások idején is helytállt és olyan erkölcsi tulajdonságokra nevelt, amelyek ma a szocialista ember kialakításához is értékes alapokul szolgálnak. Költői életművét ezért a nagy nevelő erejéért, s hathatós előkészítő szerepéért — nem utolsó sorban: magas művészi színvonaláért is — rendkívül nagyrabecsüljük és haladó költészeti hagyományunk legnagyobb értékének valljuk. Igazat adunk a Zengő Dunatáj már idézett kritikusának, Halasi Andornak, amikor Győry Dezsőt „a költői nagyságok közül való“-nak nyilvánítja. Győry költői életművére teljes mértékben alkalmazható az általa adott nagyság-kritérium: .Az élet minden területén, politikában, kutató tudományban, képzőművészetben, irodalomban, költészetben naggyá csak az lehet, aki a maga életében a közösség, a nép életét éli, minden tehetségét arra használja fel, hogy a maga képére teremtsen embereket, mert úgy érzi, hogy akkor jobbak lesznek az emberek, jobban megértik egymást, szebb lesz a világ, igazságosabb az élet.

5 Fábry Zoltán: u. o.

6 Kortársi utalások egy költői életműhöz (-ip-)