Irodalmi Szemle, 1959
1959/3 - HAGYOMÁNYAINK - BOTKA FERENC: Majakovszkij csehszlovákiai „magyar útjának” vázlata
HAGYOMÁNYAINK BOTKA FERENC Majakovszkij csehszlovákiai „magyar útjának“ vázlata Majakovszkij neve, robusztus lírája ma már világszerte ismert. Alkotó munkássága a szocialista kultúra egyik legkiemelkedőbb értéke, amely még életében hatni kezdett s visszhangot keltett a szlovenszkói magyar sajtó lapjain is. A légkör Majakovszkij tolmácsolása és terjesztése terén — különösen a 20-as évek első felében — igen jelentős szerepe volt a csehszlovákiai munkásmozgalomban résztvevő magyarországi elvtársaknak. Az 1919-es Tanácsköztársaság tragikus bukása után a párt és a kulturális élet haladó képviselői emigrációba kényszerültek, s Ausztrián kívül legnagyobb részük Csehszlovákiában:. Prágában és Szlovenszkón talált menedéket. Szlovák és cseh nyelvtudásuk segítségével köny- nyen, s főleg eredetiben tanulmányozhatták a Csehszlovákiába elég szép számban eljutó szovjet kiadványokat. A csehszlovákiai munkássajtó ilyenformán a 20-as évek elején a szovjet művek magyar közvetítésének egyik legfontosabb fórumává válik. Kassa és az első fordítások Ezekben az években Pozsony mellett Kassa volt a szlovenszkói munkásmozgalom egyik legjelentősebb központja. Az 1921-ben megalakult kommunista párt küzdelmes munkájában itt is szép számmal vettek részt a Magyar Tanácsköztársaság emigrációjának tagjai, s komoly részük volt abban, hogy a párt helyi szervezete döntő befolyásra tett szert a városban s az ország keleti részében. Különösen kiemelkedő volt a párt kulturális munkája, amelyben Hidas Antal, Kassai Géza, Szántó Judit s az akkor még fiatal Schönherz Zoltán is tevékeny szerepet játszott. A Szovjetunió példája nyomán ők is megalakítják a párt „proletkult csoportját“, de a proletár kultúra gondolatát tágan és helyesen értelmezve elkerülik munkájukban azokat a szektáns hibákat, amelyek több országban helytelen vágányra terelték ezt a szép célkitűzésekkel induló mozgalmat. Mesedélutánok, műsoros esték, színdarabok, analfabéta és eszperantó tanfolyamok, természettudományos és irodalmi előadások, sportversenyek és kirándulások jelezték egyre táguló munkaterületüket.1 Körükben tevékenykedett, mint a párt helyi lapjának, a Kassai Munkásnak a szerkesztője: Mácza János, Majakovszkij első magyar fordítója. A fiatal irodalmár, aki a világháború éveiben a Tett, majd a Ma körében kezdi el pályafutását, s a Tanácsköztársaság hónapjaiban a budapesti Nemzeti Színház rendezője lesz, itt Kassán kerül közelebbi ismeretségbe a születő szovjet irodalom első termékeivel. Szlovák nyelvtudása hamarosan hozzásegíti ahhoz, hogy a párttól kapott orosz kiadványokat ne csak olvassa, hanem fordítsa és propagálja is. Különösen a „komfut“ (kommunista futuristák) fiataljainak lendületes alkotásai nyerik meg tetszését, akikről így ír a Kassai Munkásban: „Az oroszországi
