Irodalmi Szemle, 1959

1959/3 - HÍD - CSIZMADIA DEZSŐ: Kísérletek a csehszlovák-magyar kulturális közeledésre

Mi már régebben kiépítettük kapcsolatainkat, mert a baloldali íróknál és kultúr műnk ás oknál maga az elv és a közös program felöleli a múlhatatlan együttdolgozás parancsát.

Lapunk, a „Dav“ a valóságban is közös munkát végzett az „Út“-tál olyanképpen, hogy a Dav és az Üt állandóan és kölcsönösen átvették egymástól a cikkeket, értekezéseket és egyéb irodalmi alkotásokat. Ismeretes például, hogy a Dav-ban rengeteg Kassák-fordítás jelent meg. A Dav köré csoportosult írók szociográfiai tanulmányútakat szerveztek közösen a baloldali magyar értelmiségiekkel s ugyancsak közösen istápolták a magyar és szlovák proletariátussal megteremtett közvetlen kapcsolatot. Közösen megrendezett irodalmi összejöveteleken bármely időben összetalálkozhattak, kölcsönösen résztvehettek a kulturális akciókban s vitathatatlan, hogy ezek a kapcsolatok élénk fejlődés révén értékes felismeréseket és problémákat termeltek ki magukból.

Természetes, hogy a baloldali írók mindenekelőtt, vagy tán kizárólag baloldali értelmiségiek felé építették ki az utat. A baloldali kulturális munkások együttműködése szilárd alapokon nyugszik és minden zavartól mentes. Az irodalmárok között csak azért nincs meg a látható együttműködés, mert Sztovenszkó eddig még nem termelt ki magából olyan magyar írói talentumokat, akik az általunk követelt cél irányában haladnának. A Magyarországon élő s ilyen irányban dolgozó írókkal viszont nagyon nehéz megteremteni a kapcsolatokat.

Ami magát a kérdést illeti, természetesen szükségesnek tartom, hogy megtaláljuk azt a fundamentumot, amelyre a nemzetiségi különbségek nélküli találkozás hajlékát felépíthetnők. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy elveimmel nem lenne összeegyeztethető a reprezentációs együttműködés, mert sokkal fontosabbnak tartom magát a lényeget: hogy az írók a saját közönségük előtt kölcsönösen ismertessék egymás műveit. A fordítások itt rendkívül üdvös s fontos szerepet tölthetnének be. Pozsonynak ebből a szempontból egészen kiváltságos szerepe lehetne, mert itt megvan a lehetősége, hogy irodalmi estéket, előadásokat tarthassunk mind a három, illetve négy nyelven.

*

A csehszlovák —magyar kulturális közeledés problémáját e néhány dokumentummal még korántsem merítettük ki. Még több cseh, szlovák és magyar író, költő, valamint közéleti tényező megnyilatkozását s pozitív nézetét kellene közölnünk, amelyek bizonyítják, hogy a népeink közötti kulturális közeledést és baráti légkör megteremtését valóban szívügyüknek tekintették. Reméljük, idővel erre is sor kerül.