Irodalmi Szemle, 1959

1959/3 - HÍD - CSANDA SÁNDOR: Ismeretlen szlovák kuruckori versek

Levice mecem dobyli.

1 iné mestá okolne Podali sa dobrovoľne Montecuculi generál, který Košice ostrihal.1 I s Prešovom spolu oddal,

Sám se prez Polskú poberal. S muníciou svojou, s delmi K V jedni pospíchaje velmi.

S vojskem cisárskym pritjahol Generál Šlik a premohol Očkaja pod Levicami,

Ranil jeho lid ranami Takže Očkaj uteczt musel,

Šlik Levice spet obdržel.

Potom k Zvolenu pospíchal,

A to mesto dostat žádal.

Než zvolenci se bránili,

Jemu se podat nechceli.

V tretí deň Očkaj, Bercsínyi Spojili se bez nazdání.

A hned k Zvolenu pritáhli, Kdežto i dobrý harcz mali Predmestja také stodoly Ohnem ukrutne spálili.

Lid cisársky odehnali,

A mesto Zvolen zdržali.

Co slyšíce Šlik generál,

Jenž v ten čas v Bystrici ležal Pres lesy šel do Kremnice, Skúsit jeho pokladnice.

Tam zlato, stríbro odebral, Potom sa dalej poberal.

Tí jenž vo Zvolene boli,

Když tje noviny slyšeli, Náramne sú se ulekli,

A v noci odtud utekli.

Totižto sám Vag Battyany Generál i s kapitánmi A to s Forgácsom, s jinými Utekali precz horami.

Vag Battyany v zámku síce Bránil se dosti velice.

Než Bercsínyi se rozhneval. Mesto Zvolen šturmu dostal. Vag Battyany pomoc nevidel,

V týždeň zámok podat musel. Po kuruckom pak Rákoši,

Majd Lévát karddal megvívták. Környékbeli más városok, Meghódoltak önként legott. Montecuculi tábornok,

Tartotta még Kassa várost.

Majd Eperjessel jeladta,

Lengyel földön vitt az útja, Ágyúival, lőszerével,

Onnan Becsnek sietett el. Császárnak hadát vezette Schlick tábornok, és megverte Ocskayt is Léva mellett, Seregén ütve sebeket.

Ocskaynak futni kelle,

Schlick Lévát így visszavette. Igyekezett Zólyom-várba, , Felhívta a megadásra.

De Zólyom megvédte magát, Nem adta fel neki várát. Harmadnap Ocskay hada Bercsényivel találkoza.

Mindjárt Zólyomhoz vonultak, Ottan erős harcot vívtak.

A külvárost, a csűröket,

Mindent szörnyen fölég ettek. Elkergették császár hadát, Zólyom városát megtarták. Schlick tábornok meghallotta,

— Épp Besztercén táborozva — Körmöcre ment erdőkön át Megdézsmálni ott a pénztárt. Arany, ezüst, — felmarkolta, Majd útját tovább folytatta. Akik még Zólyomot lakták, Ahogy a hírt meghallották,

Erre nagyon megijedtek,

Éjjel el is menekültek.

Maga generál Vak Bottyán S vele együtt pár kapitány Forgáccsal és több másokkal Menekült hegyeken által.

Vak Bottyán a várban ugyan Védte magát derekasan,

De Bercsényi haragudott,

És a várra rátámaiott.

Vak Bottyán a várat tartá,

De egy hét múltán feladá. Országgyűlésük megtartva,