Irodalmi Szemle, 1959

1959/2 - FIGYELŐ - SAS ANDOR: Realista hang a lírában (Zala József versei)

Add, hogy a harcban csak mi, egyedül mi győzzünk!"

A kisbojtár korai halála, Balog Józsi ágyútöltelék-szerepe, Túri János oktalan pusztulása és Dzsamila Buhired börtönkeserve eggyé olvad. A vádszövegezés és a szolidaritás a költő dolga, értük szól, értük van: ember nyomor itás, embertelenség ellen. A Balog Józsik tömegpusztulására a messzi algériai börtön veri a visszhangot. A világgátágulás a szocializmus humánum-áramkörén önmagától adódik.

(Következő számunkban folytatjuk)

SAS ANDOR

REALISTA HANG A LÍRÁBAN

ZALA JÓZSEF VERSEI

Zala József verskötete már címével — Csallóközi útravaló — is érdeklődést és figyelmet kelt, mert a magyar irodalom- történeti fejlődésben az irodalmi alkotómunka útján tevékenykedők sem származásnál fogva, sem tematikai tekintetben nem igen hoztak a Csallóközből útra valót.

Hamarjában a csallóközi Bősön született Amadé László (1703 — 1762) jut eszünkbe, de a csallóközi táj és népélet élménye az ő játékos rokokó verseiben nem hagyott nyomot. Azután gondolnunk kell a dunaszerdahelyi Vámbéry Árminra (1832 — 1913), aki világirodalmi hatású önéletrajzában éppen csak visszapillant a csallóközi szegénységnek azokra a mélységeire, ahonnan neki a tudományos világhír magasságaiba feltörnie megadatott. Samarjay Károly (1821—1894, Petőfinek és Jókainak gyengén verselgető kortárs-barátja 1817- ben megjelent Dalok alföldről című kötetében nem árulja el, hogy mint csallóközi vonatkozású nevet viselő ifjú szülőhelyéről, Révkomáromból kitekintett volna a Kisalföldre.

Zala kötetének címadó verse csallóközi kisdiákokról szól, a régi világbelieket ösz- szehasonlítja a maiakkal s ezeknek azzal a tudásbeli és erkölcsi útravalójával, amit manapság az oktatás nekik nyújt. Valószínűleg személyes élmény a visszaemlékezés azokra az időkre, amikor a béresgyerek tarisznyájában „hamus“ pogácsával tudásra éhezetten gyalogolt az iskola felé. Még jó, ha eljárt oda, mert a tavaszi és őszi munkaidőben bizony elmaradt az iskolából, zsellérapjával együtt robotolt a földeken s nem bánkódtak emiatt, mert általános volt az a vélekedés, hogy minek a tudás szegényember fiának. Ma, olvassuk az említett versben, barátságos iskolában gondtalanul tanulhatnak derűskedvű diákok, felszerelik őket gyakorlati tudással, ők építik majd továb az új világot, melynek sorsa az ő kezükbe kerül.

A Csallóközi útravaló zsebformátumú nagyságban hét csoportban 128 oldalon, 75 költeményt tartalmaz. Már ebből kitűnik, hogy a legtöbb vers rövid, átlagos terjedelmük 4 — 6 versszak.

Nézzük a kötet tartalmát, számoljunk be róla. Szükség van-e kritikában ilyen tartalmi ismertetésre ? Valószínűleg nem fölösleges, sőt jószolgálatot is tehet. A lényegeset összefoglaló tartalomelmondás nem kicsinyelhető, nem másodrendű munka. Mert minden egyébtől eltekintve azt bizonyítja, hogy a bíráló elolvasta és átgondolta a tárgyalt munkát, másrészt tájékoztatja róla főként azokat, akik még