Irodalmi Szemle, 1959
1959/1 - B. DÁVID TERÉZ: A Vidor család (Színjáték-részlet)
BOHÁČ: A természet különös törvénye, hogy mindig azt a testrészünket tapogatjuk, amelyik fáj ... VIDORNÉ: A nyomogatással nem enyhítjük a fájdalmat... VIDOR: Ha hallgatunk róla . . . attól sem szűnik . .. VIDORNÉ: Hosszú idő óta élünk itt egymás szomszédságában. Sok közös baj taposott már bennünket. Jó lenne végre megérteni egymást... Megférni békében... BOHÁČ: Nem érdeke azoknak, akik a zavarosból nagy halat remélnek. VIDORNÉ: Igaz is. Miért legyen a szegény ember erősebb, mint az egész világ...? VIDOR: Neked szabad politizálni? VIDORNÉ: Én nem politizálok! Én igazat beszélek . . . NEMES (38 — 40 éves zsidó, de nem karikatúratípus, sovány, magas ember jön, karján aprófát hoz. Utána Magda): Mi baj? BOHÁČ: Üjabb jövevények. Pénz kell nekik, hogy tovább utazhassanak Ungvár- ra, Beregszászba ... Telefonáltam a hitközségre ... de jó lenne, ha maga is utána nézne. Hideg az éjszaka. Gyerekek is vannak közöttük .... NEMES (szó nélkül leteszi a fát a kályha mellé, veszi a fogasról a kabátját): Gyerünk ... ! VIDOR: Én is magukkal tartok . . . VIDORNÉ (erélyesen): Te ... itt maradsz ... ! BOHÁČ: Bocsánatot kérek a háborgatásért.. . (Nemessel el.) VIDORNÉ (az ajtóból utánuk kiált): Ha esetleg éjjeli szállás kell, nálunk akad...! ANNA (Kállaihoz): És maga? KÁLLAI: Ha én ezt az egyenruhát a Nemes úr társaságában megsétáltatom ... vagy Nemes látja kárát... vagy a . . . ruha. ANNA (kicsinylően): Maga rendőr?... Maga gyáva! (És bemegy a másik szobába.) KÁLLAI (elgondolkozva néz Anna után, majd veszi a sapkáját): Mondja meg a lányának Vidor mama, hogy a háborúban nem mindig az a hős, aki golyót kap a szívébe ... VIDORNÉ: Ugyan! Csak nem veszi komolyan, amit az a bolondos lány beszél? KÁLLAI: Tartozom ezzel ennek a ruhának. Mert bár az állam adta rám ... de én viselem. (Tiszteleg és el.) MAGDA (kétségbeesetten): Na látod! Ezt is elmarta ... ! Mert nekem tette a szépet -.. VIDORNÉ: Eredj már! Ne gonoszkodj! * * * (A reflektor Janka nénit világítja meg. Janka néni Vidorné testvére. Pár évvel idősebb, mint Vidorné és hízásnak indult. Az asztalnál ül és <a vacsora maradványaiból majszolgat, miközben egyre beszél.) JANKA: No ti csak jól éltek .. . ! Látom! Hol vettétek ezt a sonkát? Ilyen sonkát manapság csak pult alól kapni. Jó áron. Elherdáltok ti mindent zabálás- ra, azután ha férjhez kell adni valamelyik lányod... se kelengye... se hozomány . . . VIDORNÉ (varráshoz ül): Nem ismerek olyan legényt, akinek a lányaim hozományára fájna foga ... JANKA: Pedig van olyan... Anna hol van? VIDORNÉ: Ruhát vált. Átázott . . .
