Irodalmi Szemle, 1959
1959/1 - LÁTÓHATÁR - A. J. MORGYIMOV: A nép életmódja és kultúrájának nemzeti formái
Mint ismeretes, a nemzet egyik jellegzetes sajátossága a nemzetet alkotó emberek közös gazdasági élete.A kultúra marxista elméletének leegyszerűsítése és vulgarizálása volna azonban, ha a szellemi kultúrát és sajátosságait közvetlenül a termelés jellegéből, színvonalából és fejlettségéből próbálnánk levezetni. Az alap vagyis a társadalom gazdasági rendszere feltétlenül megszabja minden nemzet kultúrájának tartalmát. A szovjet nemzetek kultúrájának szocialista tartalmát gazdasági rendszerünk szocialista jellege határozza meg. Marx rámutatott arra a tényre, hogy a művészet felvirágzásának egyes időszakai nincsenek összhangban a társadalmi és gazdasági fejlődés színvonalával. Ez érthető, hisz a művészet nem nő ki közvetlenül és gépiesen a gazdasági alapból, hanem a gazdasági élet csupán létrejöttét határozza meg, és fejlődésére döntő hatással vannak a különböző felépítmények, pl. a bölcsészet, az erkölcs, különösen pedig az uralkodó osztályok politikája. Azt jelentené ez, hogy a közös gazdasági alap, mely a nemzet egyik fő jele, nincs hatással a kultúra nemzeti formájára? Erről szó sincs, hisz a kultúra tartalma és formája oszthatatlan dialektikai egységet alkot, melyben a döntő szerep a tartalmat illeti. A kultúra tartalmának fejlődése megszabja formájának fejlődését is. A közös gazdasági alap a nemzet életmódján keresztül közvetett hatást gyakorol a nemzeti kultúra formájára. Az életmód sajátossága és különlegességei határozzák meg minden nemzetnél a kultúra nemzeti formájának java részét. A nép életmódja a termelő erők fejlődési fokától, a termelési viszonyok jellegétől és bizonyos mértékben a földrajzi adottságoktól, vagyis az emberek anyagi életfeltételeinek összességétől függ. Másrészt magára az életmódra, fejlődésére és változásaira a szellemi kultúra is visszahat. A magántulajdonon alapuló társadalomban az életmódot a maradiság jellemzi, s a kizsákmányoló osztályok a legmaradibb formákat tudatosan felhasználják a dolgozók elnyomására. Az illető nemzet vagy társadalom életmódját alkotó jelenségek összessége igen hosszú időn, néha évszázadokon keresztül alakul és változik. A gazdasági változásokat előbb vagy utóbb az életmód megváltozása is követi és mennél határozottabb ez a fordulat, annál erősebbek és gyorsabbak az életmódban bekövetkező változások is. Tulajdonképpen ezzel magyarázható, hogy hazánk valamennyi nemzete a szovjet hatalom győzelme után határozottan szakított régi életmódjával, bármennyire elevenek is voltak a régi csökevények. Nemzeteink életmódja a szovjet hatalom éveiben sokkal többet változott, mint az elmúlt 300 esztendő alatt. Az életmódban, éppúgy mint minden más téren, harc folyik az új és régi között. Ebben a harcban az életmód régi formái elhalnak vagy új tartalommal telnek meg. Az életmód nemzeti sajátosságai egészben véve átmeneti történelmi jelenségnek tekinthetők, de kétségtelenül megvannak és azokhoz az elemkhez tartoznak, amelyek meghatározzák a kultúra nemzeti formájának sajátosságait. A nép irodalmában és művészetében az életmód termelő munkájának történelmileg kialakult formáival összefüggőn nyilvánul meg. A termelő munka sajátosságaival függ össze a nemzeti táncok, zene és dalok, valamint a szépirodalom és a művészet ábrázolási módja is. A vadász-nemzeteknél a táncok
