Irodalmi Szemle, 1959

1959/1 - MŰFORDÍTÓINK MŰHELYÉBŐL - SZTYEPAN SCSIPACSOV szerelmi lírájából (Kulcsár Tibor fordításai)

Három napig feküdtek ott. Tyeszlenko szennyes daróc gatyában, égnek fordított arccal, füléig felhasított szájából alvadt vércsomó bugyborékolt elő. Bogyagin meztelen mellén félelem nélkül ugrándoztak a sztyeps borzas madarai; teste tátongó sebéből, üres szemgödréből kényelmesen csipegették a vérrögöket, mintha fekete árpaszemek volnának.

Fordította: Tóth Tibor

Becsüljétek meg a szerelmet, és évek múltán kétszeresen Sóhajok, séták, holdas estek — nemcsak ennyi a szerelem.

Lehet sorstok felhős, borongó. Együtt éltek egy életet!

A szerelem dalhoz hasonló, és szép dalt bárki nem szerez.

Edwin Scharff: Lovas

S

ZTYEPAN SCSIPACSOV

SZERELMI LÍRÁJÁBÓL

Itt vagy, s minden pillanat oly drága, tán évekig leszel még vélem, de majd eljő a búcsú órája s nem találkozunk már sohasem.

A csillagok öntik csak, mint régen halk fényüket másoknak tovább. Kedves, e zord világmindenségben hol keressem a lábad nyomát?

Repülve jött a friss szél s játszva borzolta göndör fürtjeit, körültapasí totta ruhával csípejét, lányos kebleit.

Az aszony áll, körötte lombos, dús almafák és szilvafák, s a pajkos szél biztosan boldog szobrásznak képzeli magát.

Kulcsár Tibor fordításai