Irodalmi Szemle, 1959
1959/1 - HAGYOMÁNYAINK - FÁBRY ZOLTÁN: A halottak élén
HAGYOMÁNYAINK FÁBRY ZOLTÁN A halottak élén Az utolsó „Korunk“, mely engem 1939-ben elért: a szeptemberi szám volt. Itt jelent meg „Porta Hungarica“ címen e tanulmány első három fejezete. Csak nemrég tudtam meg, hogy az alább közölt két utolsó fejezet sohse látott napvilágot: a kézirat az akkori zavaros napokban nem ért el Kolozsvárra. Majd húsz év múlva engedtessék meg nekem, hogy a meg nem jelent befejezés — A halottak élén címszó alatt — most, Ady halálának negyvenedik évfordulójára, éledjen végre tisztelgésre és eszméltetésre. A kéziratot 1939. szeptember 1-én adtam postára, azon a napon, amikor Hitler elindította a második világháborút. És ez nem lehetett véletlen: a döntő pillanatban újra Adyt illette a szó. 4. Jóslások Magyarországról Ha igaz, hogy a megrekedt ó-magyar élet torzókból élősködik, akkor még igazabb, hogy Adyból nem élősködhet, mert Ady - nem torzó, Ady egység és egész, töretlen és teljes. Példátlan magyar fenomén és ez a titka hatásának, nyitja aktualitásának és záloga mindenkinél nagyobb tekintélyének Adyt nem lehet kisajátítani, kiegészíteni, meghamisítani. Akik torz magyarságot vetnek a szemére, éppúgy tévednek, mint azok, akik torzó baloldaliságot látnak benne Ady összegező magyar és az összegezés eredménye: bűntudat. De bűntudat, ha nincs felmentvénye, ha abszoluciójának nincs ereje, hite és változtató akarata: útrekesztés, rezignáció. Akik Adyban csak ezt látják, önmagukat látják: a rezignáció költői szépségét és elvonatkoztató kényelmét. Ady határkő, de nem útrekesztés. Összegezés és nem lezárás. Ady mint határkő, mint összegezés: jövősugárzás és útmutatás. Határkő és kezdet egy személyben, egy műben — töretlenül és logikusan. Múlt és jövő csodás magyar realitása: örök jelen. Ady a bűntudatos magyarságban emberséggé tisztult jövőtudat: a magyarság próbája és exponense a humánumban. Ha itt törés mutatkozik, ha itt torzó születik, ma szegényebbek vagyunk: bizonyság- és hivatkozásnélküliek, példa- és tanúnélküliek, Ady nélküliek. Ady próbája és igazolása 1914 volt. Ha itt nem születik meg az ember az embertelenségben, akkor 1914 maradéktalanul felemészti űzött magyarsága igazát. Ady elbukik a tizennégyes botlatón, mint annyi más társa, ha nincs benne 1789 ellenmérge, ha a „dühödt hazafiságot“ nem hatálytalanítja az emberi jogok kötelessége. A magyar jakobinus nem lehetett magyar Landsknechtek dalnoka, csak — siratója. Apponyi 1914-ben „a történelemben oly ritka pillanatot“ látja, „amikor a magyar haza- fisága össze tud olvadni katonai kötelességével“. Ennek a — hadkötelezettségből
