Irodalmi Szemle, 1958
1958/1 - EGRI VIKTOR: Mikor a hárs virágzik (színjáték részlet)
E G R ] VIKTOR Mikor a hárs virágzik Színjáték három felvonásban (Részlet) Első felvonás SZlN: Horváthék házának udvara. Jobbra jellegzetes csallóközi ház tornáca, balra sövénnyel elkerített kiskert. Hátul nagykapu és kerítés ajtóval. A szín mélyén rozsdabarna színt öltő erdő. A kiskert előtt lombját hullatni kezdő eperfa. Alatta padocska. A tornácon, közel a konyha bejáratához asztalka, két szék és pad. Szeptemberi napsütéses délután. Szombat van. Amikor a függöny felgördül, kifelé tart Rózsika a konyhából, seprővel és törlőronggyal. 1. jelenet. Rózsika, majd Garas. RÓZSIKA (csinos, huncut mosolyú húszéves teremtés.) GARAS (megjelenik a kerítésnél. Szemrevaló, huszonötéves fiatalember. Városias a ruhája, de csizmát hord. Gyors észjárású legény; okos képét kissé hosszú orr rútítja. Rózsika kicsit kötekedve a lába előtt seper. Féllábon ugrálva hátrál): Nem hagyná abba azt a sepregetést? RÓZSIKA: Abbahagyom, ha elkészülök vele... Édesapámat keresi? GARAS: Őt! RÓZSIKA: Az imént ment a szomszédba. Ide Szedlákékhoz ... Ott megtalálja, ha sürgős. GARAS: Mi az, Rózsika . . . elküld? RÓZSIKA: Nem én . . . De a futkározó szemén látom, hogy nagyon keresi. GARAS: Magát nézem . . . Magán legeltetem a szemem. RÓZSIKA: Hagyja a legeltetést, Garas elvtárs. Ha jól hallottam, édesapámat keresi. Barta küldte? GARAS: Ha jaj! Ha az elnök elvtárs itt látna, alaposan megorrolna A múltkor megint összeszólalkoztak. RÓZSIKA: Biztosan megint édesapámnak volt igaza. GARAS: Eltalálta . .. igaza volt. RÓZSIKA: Nehéz azt észre hozni, akinek az úristen szűkén mérte a bölcsességet.
