MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1978. november. 30.
100. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. XI. 30. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Vass József felmentése a városi KISZ- bizottság titkári funkciója alól; helyette Rabóczky Lajos kinevezése. - 2. Jelentés a párttagság összetételéről, a tagfelvételekről, a pártból kikerültek számának alakulásáról. - 3. Jelentés az üzemi és munkahelyi demokrácia érvényesülésének tapasztalatairól és a további feladatokról. - 4. Különfélék: beszámoló taggyűlések előkészítése.
Olyan kérdéseket is az együttes ülés napirendjére tűztek, amelyet más fórumon kellene megtárgyalni /Sütőipari Vállalat, Feleőmagyarországi Vendéglátó Vállalat/. Máshol nem szerepelt együttes ülésen a szociális terv végrehajtásáról ezóló igazgatói beszámoló /Dohánygyár/. Több szabályzatban az üzemi négyszög hatásköri túltengése jelentkezik. Az emiitett példák is jelzik, hogy a határozatok végrehajtása korántsem zárult le, értelmezésére, teljes megértetésere meg nagy gondot kell forditani. Általánosítható az a megállapítás, hogy a határozatok eredményeként az üzemi demokrácia fórumrendszere kialakult, amely megfelelő kere tet biztosit a demokratizmus továbbfejlesztéséhez .Elsődleges, közvetlen feladatként jelentkezik a kialakított szervezeti formák tartalmasabbá tétele, hatékonyságának növelése. A továbbfejlesztés feltételei városunk üzemeiben, intézményeiben adottak, illetve megteremthetők. Az előrehaladás üteme alapvetően attól függ, hogy milyen a vezetők, a dolgozók felkészültségi szintje, a politikai ezervek aktivitása. A továbbfejlesztés jövőbeni átfogó igénye mellett az üzemi demokrácia gyakorlatában a több tapasztalattal rendelkező városi nagyüzemeinkben a jelenlegi társadalmi igényeknek megfelelő színvonalúnak ítélhetjük meg az üzemi, munkahelyi demokrácia jelenlegi helyzetét, /Hm. Tanácsi Építőipari Vállalat, Csepel Autógyár, Finomszerelvénygyár, Dohánygyár/. Máshol - elsősorban az ipari szövetkezetekben az uj- és kisüzemekben - sok vonatkozásban elmarad a követelményektől /Fémelektró, Cipőipari Szövetkezet/. A gyárak, gyáregységek, telephelyek esetében a továbbfejlesztés egyik fontos feltétele a vállalati belső irányítási rendszer átalakítása. Olyan belső szervezeti rendszer kialakítása indokolt, amely a gyári kollektívák, illetve képviselőik részére megfelelő jogokat ad és biztosítja e jogok gyakorlásához szükséges információt és mindehhez megfelelő érdekeltséget alakit ki. Néhány gyár esetében a vállalati központ a szükséges decentralizációt még nem hajtotta végre, ami megnehezíti a gyári kollektíva részéről igényként jelentkező gyorsabb előrehaladást, /Csepel Autógyár 3. sz. Gyára, Szolnoki MEZŐGÉP Egri Gyára/. A Politikai Bizottság, illetőleg a SZOT és a Minisztertanács emiitett határozata a hivatali- és intézményi szférákra nem terjed ki. Mivel az alkalmazotti, értelmiségi területen bonyolultabbak és összetettebbek a kérdések, itt később történnek intézkedések, addig a munkahelyi demokrácia régi szervezete funkcionál. Az utóbbi években a hivatalok és intézmények területén is történt előrelépés . Ez összefügg azzal, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformjának és az államigazgatás, a közoktatás továbbfejlesztésének eredményeként a hivatalok és intézmények /iskolák/ önállósága, jogköre és felelőssége kiszélesedett. A X. és XI. kongresszus határozata ennek figyelembevételével kiszélesítette a párt ée törae^saervezeti szervek jog- és hatáskörét. Ennek gyakorlati elkalmazása fő vonásaiban megegyezik az üzemi területtel.
