Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-28 / 22. szám
Kaolinná! helyettesítik az azbesztet az építőiparban Sikeres kísérletezések a Műegyetemen 1942. január 28. ZALAMEGVKi ÜJ8ÁG 3. A magyar építőipari szakmában szorgos kutatómunka indult meg abban az irányban, íhogy miképen lehetne az azbeszt-fedőlemez- lapokat megfelelően helyettesíteni. Az azbeszt fedőlapok készítéséhez szükséges kötőanyagot, az azbesztet Ciprus szigetéről, Kanadából és öroszoi'szágból hozták be. Mivel azonban a Behozatal ezidőszerint lehetetlenné vált s a kötőanyag hiányában az azbeszt-fedőlemezek készítése súlyos akadályokba ütközik, nagyobb arányú kísérletezések folynak a Műegyetemen, hogy megtalálják a helyettesítésre legalkalmasabb kötőanyagot. A kísérletezések azt bizonyítják, hogy ennek a célnak a legjobban megfelelő anyag a beton üledék, amelynek hátrányos, alacsony olvadási fokát különféle, j belföldön is rendelkezésre álló anyaggal pó- < tolják, illetve növelik. A kísérletezések jelenlegi stádiuma már komoly eredményt mutat fel, amennyiben rájöttek arra, hogy a kaolin jöhet Magyarországon elsősorban figyelembe a betonüledék tökéletesítése terén. A kaolin belföldön igen nagy mennyiségben áll rendelkezésre, így Sárospatakon, de főleg Beregszász környékén vannak komoly lelőhelyei. Remény van arra, hogy a kaolinnal kitűnően fog sikerülni az azbeszt helyettesítése és ezáltal nemcsak a tetőfedőanyag kérdése, hanem a szilárd szigetelő és víztelenítő anyagok problémája is megoldást nyer, amely anyagokban szintén hiány mutatkozik. Megnyitottam tüzifa>, szén- éaépítési- anyag kereskedésemet Zalaegerszeg, 01a ut 23. Elsőrendű bükk, gyertyán, akác stb. tűzifára mindenfajta szénié előjelzést elfogadok A nagyérdemű közönség szives támogatását kérem. Horga József tüzelőanyag é« épité&ianyag- kereskeaö, fakitermelő. Telefoni 395. Légoltalmunk jövő feladatai A második világháború gyakorlatban megtanított a korlátlan légi hadviselés módszereinek és hatásainak ismeretére és konkrét feladataink teljesítésére. Tudjuk, mit Keil a harcok mezeje mögötti haza- 'és vagyonvédelmének, zavartalan termelésünk folytatásának biztosítása érdekében megtennünk, — milyen intézkedések, milyen berendezések és eszközök szükségesek. A passzív légoltalomnak még ott is van helye, ahol az ellenség korlátlan (égi uralmat tud gyakorolni, mert a védekező fél ezido alatt a nemzeti vagyon, a polgári lakosság nagyobb százalékát tudja megmenteni. Varsó» és Belgrad is kellő előkészültség esetén sok! százmillió vagyont és nagyon sok Emberéletet menthetett volna meg! A légoltalmat még a fölényes légierővel rendelkező hatalom sem nélkülözheti. Látjuk ezt a nagy németeknél, ahol az angolok éjszakai támadásainak káros hatásait csak csökkenteni tudja. Azonban akár túlerővel, akár egyenlő, vagy gyengébb támadó ellenféllel kell megküzdenünk, városaink, községeink ipartelepeinek, közműveinek megvédése érdekében nélkülözhetetlen a légoltalom. Nagyobb befektetések, előkészületek, szervezési munkák tehát szükségesek. A légoltalom ma már —- még békeidőben is — épen olyan szükséges és fontos, mint a tűzveszély és árvíz ellen való védekezés. A védekező fél elhárító munkája a támadó fél számára lényeges kockázatot jelent. A nap-nap után végrehajtott éjszakai támadások, az ellenség aránylag kevés veszteségei mellett, az ország termelőképességét súlyosan megzavarhatja. Azok, akik légoltalmi riadó esetén is alvásukat folytatni óhajtják, az életveszély súlyos kockázatával számolhatnak. A légoltalom alapja ezután is az önvédelem — a decentralizáltan megszervezett csírájában való kárelfojtás — marad. — Varsó és Belgrád esetei igazolják, hogy ott a borzalmasan pusztító tüzek elharapózását a lakosság megszervezett légoltalom esetén könnyen csökkenthétté volna. újonnan átalakítva Esténk! nt == SaUgf Jü&jos ci'#4nvxc *nek«ra muzsikál. • • ...__ ntim vuTLriArru‘Li*u‘y>u‘r>‘i1■»rn* ^ ^ ^ Érdemes-e körteiermesztóssel foglalkozni Erről a kérdésről ír részletesen a «Früchtehandel» egyik írója, természetesen német- országi szemszögből nézve. Azért tartjuk érdemesnek a felvetett problémát, ha kivonatosan is, de ismertetni, mert nálunk is régen időszerű kérdés ez és mindezideig sok helyen megoldhatatlan. Mint tudjuk a téli körte elég igényes fa, ezért hazánkban csak kevés vidéken termelik. Különösen az 1929. évi kemény, fagyokban bővelkedő év után Németországban is, sokan hallani sem akartak már a körtével való bajlódásról, mert nemcsak a fagy okoz nagy pusztításokat, de mint tudjuk, a körtefajták általában a gombabetegségek iránt is elég érzékenyek. Azonkívül az értékes téli körték raktározása (téli eltartása) is sokkal körülményesebb, mint az almáé. Nincs teljesen tisztázva az alanykérdés sem. A birsre oltott körtefajták hajlamosabbnak mutatkoznak a varasodás iránt, ezzel szemben a vadkörtére oltott fák nagyobb területet igényelnek és később kezdenek teremni, s a gyümölcs a széltől is többet szenved. Legsúlyosabb érv Németországban a körtetermelés ellen az, hogy aránylag drágán termelhető s nehezen értékesíthető annál is •inkább, mert a sokkal olcsóbb behozott gyümölcs a tél folyamán erős versenytársa. Még befőzésre is szívesebben használták az ugyancsak behozott őszibarackot, mert a befőtt körte nem olyan aromas. Azonkívül az importőrök propagandája elhitette a vásárló közönséggel, hogy a körte téli tárolás alatt vitamintartalmát elveszti és csekély tápértékű marad. Körtetermelésünkre a végső döfést azonban a legutóbbi évek mostoha időjárása adta. Nézete szerint az első és legfontosabb kérdés a körtetermelő vidékek éghajlati szempontból való kijelölése, ami által a fagyMinden hölgy já és ur |U oStőzkődbet TÓTH GYULA divatházában Tekintse m&g fővárosi f&iv&ju kirakatomat veszélyt háríthatjuk el. Megfigyelése szerint azonban nagyon fontos az is, hogy a körtefa neki való tfcpdűs talajban legyen, mert a jó fejlődés ellenáilóbbá teszi. A fajtakiválasztásra is nagy gondot kell fordítanunk. Sok jó fajta van, amelyek a gombabetegségeknek, különösen a varasodás iránt eléggé ellentállók. A fagy iránt sem egyformán érzékenyek. Egy példát említett. Egy faiskolában az összes körteoltványok lefagytak egészen a . hó határig és csak a Gél- lért vajkörte bizonyult ellenállónak. (Épen ezért ajánlatos vele fajtakiválasztási szempontból is foglalkozni.) Í Oroszországban, különösen a volt lengyel területen, ahol gyakori kemény fagyok pusztítják a fákat, már fagy szempontból kiválasztott jó fajtákat találhatunk. Érdemes ezeket tanulmányozni. Vannak azonkívül eddig meg nem becsült hazai fajtáink is, különösen az apróbb körték között, amelyek sokkal ellenállóbbak. Végül, de nem utolsó sorban, az eddig használt alanvokat kell tanulmányozás tárgyává tenni, különösen pedig óvatosan kell bánni a tbirsaíannyal, amely csak a neki való talajban és a hozzá jól megválasztott fajtával fog kielégítő eredményt adni. Hirdessen a Zalamegyei Újságban I Mi újság az élelmiszerpiacon? A budapesti nagy vásártelepen kedden reggel a forgalom lanyhán indult. A zöldség- és főzelékfélék piacán a felhozatal kielégítő volt. Több cikk árában változás történt, de csak az egyik ár változott, meg pedig vagy emelkedett néhány fillérrel, vagy csökkent. A kelkáposztánál (55—65), a kalarábénál (45 —50), a tisztított karfiolnál (160—200), a sárgarépánál (32—33), a zellernél (55—60), az alsó ár egy-két fillérrel emelkedett, a kevert Zöldségnél (45—50), a fejessalátánál (60—70), a leveieskaríiolnál (60—90), a melegágy! sóskánál (660) és a zellernél (55—60) az alsó ár csökkent. A gyümölcsfélék piacán a vörösbélű narancs (150—240) és a mandarin (150—220) olcsóbban volt kapható. A baromfipiacon az árakban nem történt változás. A kereslet minden baromfifajta iránt élénk volt, jelentéke- ( nyebb mennyiséget másodrendű tisztított csir- í kéből (250—300) kínáltak. (Zárójelben a nagy - í vásártelepi árak.)
