Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-01 / 98. szám

XXIV. évfolyam. 98. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1941. május 1. CSÜTÖRTÖK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség e9 kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 R Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Lindbergh lemondását elfogadták Zürich, május 1 Washingtonból jelentik: Az amerikai hadügyminisztérium elfogadta Lindbergh ezredes lemondását. Az ezredes eddig a repülőlarlalék vezetője volt. Newyork, május 1- (Német Távirati Iroda) A sajtó részben éles szavakkal elítéli Roose­velt elnökijeit Lindberghről tett kijelentéseit. Mint ismeretes, Roosevelt Lindberghel a pol­gárháború alatti árulókkal hasonlította össze. A New York World Telegram-bail John­son azt írja, hogy, ha oly magasállású sze­mélyiség, mint Roosevelt, árulónak nevez va­lakit csak .azért, mert ellenzi az Egyesült Államok háborúba lépését, akkor már oda a szólásszabadság és a demokrácia veszély­ben van. A lap vezércikkében azt írja, hogy Lind- berg most ugyanolyan erkölcsi bátorságról lett tanúságot, mint annakidején, amikor át­repülte az óceánt. A New-York Sun szerint Roosevelt törté­nelmi és emberi szempontból is tévedést kö­vetett el, amikor Lindberhet árulókkal ha­sonlította össze. Lindbergh nézetei helyes­nek bizonyultak már akkor, amikor beszá­molt az európai helyzetről. Ezekkel az ál­lásfoglalásokkal szemben a 'New-York Fost helyesli, hogy Lindbergh kiválik a véderő kötelékéből. A véderőnek nem lehet szük­sége olyan lisztre,, aki defetisla propagan­dát« folytat. (MTI) Hazai selyemtenyésztésiink fokozottabb mértékben való előmozdítása Jelentős nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy hazánkban a selyem teny észtést, ezt a fontos termelési ágat, a Tegmesszebb- menően felkaroljuk és fellendítsük . A selyem termelés — tekintve, hogy a leg­szebb selyemszövetig minden idehaza állít­ható elő — ia nemzet több rétegének (ter­melők, feldolgozók, kereskedők) nyújt kere­seti és megélhetési lehetőséget. Ez a lehe­tőség arányban van az évi selyemgubó ter­meléssel, mert minél több selyemguból tu­dunk termelni, annál több kereseti és megél­hetési lehetőség kínálkozik az egyes ágaza­tokban. A selyemgubótermelés feltétlenül kifizető­dik, sőL a gubótermelés jobb kereseti lehe­tőségnek is mondható, mert e mellett még más munkát is el lehel végezni. Nagy elő­nye még az is, hogy semmiféle anyagi be­fektetést nem kíván, és a -leginségesebb idő­ben, aratás előtt juttat pénzt a véle foglal­kozóknak. lel átalakítását, bérleménye területén pedig a halaszthatatlanul szükséges javításokat (27. §• (1) és (2) bekezdése), valamint az eset­leg szükséges óvóintézkedéseket tűrni kö­teles. (3) A bérbeadó köteles a munkálatok meg­kezdésének időpontját és előrelátható tarta­mát a bérlővel előre közölni és ezeket a munkálatokat a lehető legrövidebb idő alaft és a bérlőkéi kímélő módon végeztetni, a munkálatok befejezése után pedig minden hiányt vagy rongálást azonnal helyrehozni és minden piszkot és szemetet azonnal eltá­volíttatni. (4) Ha a munkálatok a bérlemény hasz­nálatát kizárják vagy nagymértékben huza­mosabb ideig korlátozzák, a bérlő a bér­letet rögtöni hatállyal felmondhatja és a bér­beadótól kárának megtéri E ít követelheti. (5) Ha a munkálatok elvégzését a bérlő alapos indok nélkül meghiúsítja vagy aka­dályozza, a bérbeadó a bérletet rögtöni ha­tállyal felmondhatja és a bérlőtől kárának meg térítésé t köve telheti. Volt cseh telepesek birtokainak felosztása Budapest, május 1. A kormány elhatározta, hogy De reg megyében a volt cseh telepesek birtokait szétosztja a magyar földművesek között. A feltételek szerint az igénylőknek legalább három gyermekes apáknak kell len­niük. A ' föld árát 47 év alatt kell letöm leszteni. Bátyúban már meg is kezdték a földosztást. Mit tartalmaz Zalaegerszeg uj lakbérszabályrendelete A bérlő részéről végzett javítások, átalakítások és beruházások (1) A bérlő a bérlemény vagy az épület külső részén javítani, átalakítani vagy vál­toztatni, belső részén pedig kályhákat vagy más fűtőkészüléket létesíteni, helyükről el­távolítani, vagy kicserélni, falat építeni, le­bontani Vagy áttörni, ajtót vagy ablakot lé­tesíteni, áthelyezni vagy befalazni, általában szerkezeti vagy építési változtatásokat tenni csak a bérbeadó hozzájárulásával és az eset­leg szükséges hatósági engedély megszerzése után jogosult- Ebben az esetben a bérbeadó a bérlemény visszabocsátásakor az átalakí­tások vagy változtatások következtében .megg változott élőbbi állapot helyreállítását, a bér­lő pedig a bérbeadótól költségeinek megté­rítését nem követelheti. (2) Ha a bérbeadó az (1) bekezdésben említed munkálatokhoz nem járult hozzá, követelheti, hogy a Bérlő az előbbi állapo­tot azonnal állítsa helyre, de a bérlő a fel­szerelést, amellyel a bérleményt kötelezett­ség nélkül ellátta, elviheti. I (3) Ha a bérlő részéről eszközölt beruhá­zások a bérlemény alkotórészeivé váltak, a I bérbeadó jogosult a bérlet megszűnésekor azokat az ekkor fennálló értékük megtérí­tése ellenében megtartani. Ha a bérbeadó ezzel a ’jogával nem él, a bérlő a beruhá­zásokat elviheti; ha elviszi, köteles az előbbi állapotot úgy helyreállítani, hogy a bérle­mény a kiköltözéskor már teljesen használ­ható állapotban legyen; ha pedig nem viszi el, akkor a bérbeadótól a beruházások ér­tékének megtérítését nem ‘követelheti­A bérbeadó részéről végzett tatarozóéi, helyreállítási és átalakítási munkálatok (1) A bérbeadó köteles a bérleményt ma­gában foglaló épületet a közegészségügy és a közbiztonság követelményeinek megfelelő és általában olyan karban tartani, amely a bérlemény rendeltetésszerű használatát biz­tosítja. (2) A bérlő a bérleményt magában foglaló épület tatarozását, az épületen szükségessé vált helyreállítási munkálatokat és az épü­# Serényi Árpád elhunytéval a fotóművészeinek egyik jelcs- sége és a munkásembernek válóban köve­tésre méltó példaképe költözött el az élők sorából. Szervezete hosszú időn át küzdött azzal a betegséggel, amit a világháborúban szerzett, de ez alatt a küzdelmes idő alatt szerzett babérokat nemcsak itthon, hanem a külföldön is. Munkájában sohasem a puszta kenyérkeresel, hanem a művészet iránti ra­jongás, a tökéletesedés után való vágy ve­zette: minél szebbet, minél jobbal alkotni. Előbb Zalaegerszegen és vidékén szerzett jó­hírnevet magának, de neve hamarosan is­mertté vált művei réven a külföldön is, amint azt több elsőrendű külföldi művészeti lap is igazolta, amikor az egyes tárlatokon sze­re plő munkáival szemben fejezték ki leg­teljesebb elismerésüket. Az a sok virág, amely koporsóját borította, s azok a szilvák, ame­lyek koporsójánál P. Fekete Géza ferences katonai lelkész, majd Szabó József cserkész ajkairól elhangzottak, annak a tiszteletnek kifejezői voltak, amelyet Serényi Árpád mél­tán kiérdemelt a társadalom részéről. Seré­nyi Árpád alkotásai mindig értékek marad­nak. Neve a művészetek ’ könyvéből sohasem törlődik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom