Zalamegyei Ujság, 1938. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1938-03-10 / 56. szám

Magyaros stílust a magyar városokba! 2. Zalamegyei Újság i938. március 10 Érdekes mozgalmat indítottak a Baross Siöverségben tömörült keresztény mérnökök. Javasia oí dolgoztak ki, hogy az illetékesek olyan rendelkezéseket tegyenek, amelyek biztosítják a főváros és a magyar városok és közsé­gek magyar jellegét. A mozgalom tulajdonképeni célja ez: magyarrá tenni a m«gyar városokat. Zboray János ny. fővárosi mű­szaki főianácsos, a Barss Szö­vetség mérnöki osztályának elnö­ke, dolgozta ki a javaslatot, amelyben részletesen kifejti, mi­lyen intézkedésekkel lehetne a városok magyar jellegét megte­remteni. Budapestre vonatkozóan kon­krét terv, hogy a Horthy Mikiós-hid bu dai oldalán üresen álló nagy téren, s az azt kör­nyező és elvezető utakon csakis magyaros jellegű építkezésekre adjon en­gedélyt a fővárosi köz munkák tanácsa. Kérik továbbá, jelölje ki a tanács úgy Budapesten, mint a hatáskö­rébe eső városokban és közsé­gekben azokat a tereket, utakat és telekíömböke*, amelyeken csakis magyaros jellegű épülete­ket szabad emelni. A főváros polgármestere a mozgalom veze­tői szerint rendelje eí a jövőben, hogy a középületek megtervezé­sekor a magyaros jellegű terve­ket a más ;rányuakkal szemben előnyben részesítés és ezt a kö­rülményi már ü pályázati feltéte­lekben is közöljék. Á pénzügymi­niszter adókedvezményben csakis azt az építőt részesítse, aki há­zát magyaros stílusban építteti. A kereskedelmi és közlekedési miniszter pedig a vasúti épülete­ket fokozatosan magyar jellegben építtesse át és rendelje e!, begy a jövőben caakis magyar stílus­ban lehessen pályaudvari építke­zést végezni. Sürgetik, hogy ezt a nagyfontoísagu kérdést még a Szent látván Évben törvényho­zási uion biztosítsák, hogy ily módon is emlékezetessé tegyük a jubileumi esztendőt. Zboray János ny. székesfővá­rosi műszaki tanácsos a követ­kezőképen indokolja az érdekes javaslatot: — Dicső emlékű’ első nagy királyu: :?, Szent Istvánnak emlé­kezetére üzenteit évben minden lehetőségei meg kell ragadnunk, hogy ébredező magyar öntuda­tunkat megerősítsük és kifejezésre is ju hs -utó. Mi magyarok bitünk­kel együtt, kultúránkat is Nyu­gattól kaptuk és az Árpádiiáz kihalás? óta ez a nyugati hatás annyira elhatalmasodott fölöttünk, hogy magyar mivoltunk jóformán már csati nyelvünkben jut kifeje­zésre. Ha ez az einemzedetlenedés tovább űrt, elveszünk a szom­szédos nagy nemzetek mindent magába szívó nagy tengerében. Tehát védekezés is, ha magyar­ságunkat fejlesztjük és igyekszünk kidomborítani minden tekintetben. A külföld figyelmét megkísérel­jük magunkra vonni minden esz­közzel. — Nem elég azonban, hogy csak a természet juttassa magyar­ságunkat, sajátosságunkat kife­jezésre, hanem ezt kell szolgálnia a városoknak is, smelyek csak úgy megállnák helyüket a külföld bármely helyén, mint ahogy mi- nálunk. Építkezésünk annyira nemzetközi, hogy egyáltalában A kéményseprő-kerületek ará­nyosítására kiküldött szakbizott­ság ma a kisgyütét? után ülése­zett Tomka János dr. tb. várme­gyei főjegyző vezetésével. A? ülésen a kéményseprő mesterek és a keresztényszociaiista kémény- seprősegédnk képviselői is résrt- vetlek. Szűcs Andor dr. tb. főszolga­bíró a berérkezeett adatok alapján terjesztette elé javaslaíá , amely szerint a vármegyének 23 ké­ményseprő kerületét eggyel sza­porítsák. Az új kerület székhelye Söjiör. Beható eszmecsere után az előadói javasiaiot elfogadták. A kémények száma a várme­A műit év május 14-én este a Pelrikereszturhoz tartozó Csőszi- hegyen több földműves tiltott szeszfőzést végzett kisüaiön. A pénzügyőrség bizalmas utón tu­domást szedett a tiltott pálinki- íözésről és éjszaka meglepte a földműveseket a szakadékban, ahol a pálinkafőzés folyt. Mikor a pénzügyőrök a bűnjelek lefog­lalásához és az adatok felvételé­hez fogtak, a földművesek meg­támadták és megverték a pénz­ügyőröket. A pénzügyőrök egyike nem domborítja ki magyarságun kai és legkevésbbé domboritja ki a Szent Istvánról elnevezett ke­rület, melynek útvonalai olyan nemzetközi stílusban épültek ki, hogy ideérkező idegen talán észre sem veszi, hogy más országba érkezett. — Ennek az elszomorító álla­potnak a megváltoztatását szeret­nénk elérni és az ideális nemzeti szempontokon kívül idegenforgal­munk újabb erős fellendülését is várjuk tőle. gyében 84.278. A kerületek ás azoknak kéményszámai: Badacsonytomaj 3404, Baía* tonfüred 3407, Bánokszentgyörgy 3439, Qeise 3423, Keszthely (ke­leti) 3417, Keszthely (nyugab) 3387, Kővágóörs 3403, Lenti 3473, LeJenye 3498, Nagykanizsa járás 3474, Nova 3494, Pacsa 3451, Sümeg 3460, Tapolca 3417, Tűrje 3404, Zalaegerszeg járás 3492, Z3laíövő 3446, Zaiaszántó 3439, Zalas-enlgrót 3492, Söjtör 3377, Nagykanizsa m. város 3 kerület 10324, Zalaegerszeg m. város 4221. A javaslatot jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottság elé terjesztik. a szorongatod helyzeiben piszto­lyát használta. A golyó Varga Vine* 66 éves csőszihegyi föld művest érte, aki rövidesen meg­halt. A helyzet továbbra is fe­nyegető volt és a rend csak ak- hor állóit he’yre, amikor a pénz­ügyötök karhatalmi megerősítést kaptak. A pénzügyőrök támadói ellen eljárás indult hatósági közeg el­leni erőszak miatt és a zalaeger­szegi törvényszék ma vonta fe­lelősségre a 15 vádlottat: Varga István pe rikereszturi földművest, az elhalt fiát, valamint Palkovics József, Varga Ferenc, Pálfi László, Bódis József, Palkovics István, Gellén Sándor, Kocsis Ania), Gellén József, Kocsis Márton, Pataki János, Kovács József, Pálfi Gyula petriksreszturi, Péntek Ká­roly györfiszegi és Balázs János iborfiai földműveseket. A vádirat ismertetése után elsőnek Varga Istvánt hallgatták ki, majd a többi vádlottakat. Mindannyian tagadták, hogy a pénzügyőröket m .giámadták.voina, sőt egyesek azt is tagadták, hogy a szeszfózésben részívetlek volna. A vádlottak vallomásából annyi derült ki, hogy reggel éta folyt a szeszfőző*. Számítottak arra, hogy a pénzügyőrök esetleg meg­lepik őket, azért őröket áiii otlak lesbe. Palkovics Józsefnél puska is volt, de csak azéri vitte ki a fegyvert, amelyre engedélye nem volt, hogy vércséket jöjjön. Pal­kovics István vallomása szerint az elhalt Varga Vince azt kiál­totta az egyik pénzügyőrnek: „Megütöté1, de megöllek, kutya.“ A tárgyalás lapzártakor folyik. Dé'Ulán került sor a tanuk ki­hallgatására. Baroaifiak, galambok és nyálak seregszemléje a Mezőgazdasági Kiállításon. Az országos mezőgazdasági ki­állítás baromfi csopor ja az idén igen szép lesz és egészen el fog térni az eddig látott kiállítások­tól. A kiállított anyag az egész orszög baromfitenyésztéséről köny- nyen érthető tájékoztatást fog nyújtani és bemuta ja, mennyiben vál-ak be a külföldi és mennyiben a hazai parlagi iyukok. Számot fog adni arról is, hogy a vizi- szárnyaeok tenyésztésénél milyen jelentékeny a haladás. A ludak- náí a gazdaságosabb kisebb test leit az uralkodó, a kacsáknál pe­dig a pekingiek megtartották a helyüket, mert olyan kitünően váltak be a mi viszonyaink kö­zött, hogy pótolhatatlan kár lenne kivonni a köztenyésztésből. A pu ykák lenyésztétéoen a bronzr pulyka hódított tért, mert Angliá­ban inkább a sötét, sőt egészen fekete színű pulykákst kedvelik. A galambcsoport, mint mindig, igen színes lesz. Szép számban láthatunk majd magyar hegyese­ket, angol golyvásokaf, rómaiakat, s-rassereket, máltaiakat, szóval gazdasági irányú galambokat, de ezek melleit a diwgalambok sem maradnak ei. A házinyuitenyé3ztés terén az angora gyapjasnyul óriási fölény­ben van a többi nyuifajíák fölött, mert ez vonza legjobban ezidő- szerint a vevőközönséget, habár a husnyulak is keresletnek örven­denek. A csincsilla, havanna és ezüst házinyulak még ma is ked­vencei a közönségnek, amelyekből szintén szép példányok lesznek láthatók. A házinyultenyészíéssel kap­csolatos háziipar immár nagyon sok családnak ad kenyeret. A baromficsoport tanulságos és egyben mutatós része lesz a gödöllői m. kir. baromfitenyésztő kísérleti tangazdaság és a pápai m. kir. baromfitenyésztő kiállítási csoportja. tr Javaslat a kéményseprő-kerületek arányosítása ügyében. U r a m !! iMBBES j Q0 egy féle gyönyörű szövet érkezett. Most vá­lassza ki ruháit. rri, .t f-'» i lom Kjynla szabósága Finom úri■ divatkülönlegességek. A csősziliegyi halálosvégü pálinkafőzés ügye a törvényszéken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom