Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-15 / 20. szám

1904. május 15. »Zalamegye, Zalayárpiegyei Hirlap« 3 ságuak, szintén a vármegyének kell gondoskodni és hogy több törvényhatósági közutunkon, nevezetesen Légrád községnél a hasonnevű vasútállomás fejé, Horvátország felől is fennálló nagy közlekedés érdekében és ugyanazon okból Perlak közelében is a Dráván, Kakonyánál és Kottor községnél a Muraközből Nagykanizsára irányuló nagy kocsi közlekedés kedvóért a Murán, továbbá a Muraköz és az innenső parton levő szőlőhegyek közt fennálló uagy forgalom kedvéért Alsószemenyónél, nemkülöuben a Muraköz és az inneuső ország részek közt fennálló egyéb gazdasági és kereskedelmi forgalom kielégítése kedvéért Bottornyánál, Novákovecuél, Muraszentmártonnál ós Bisztricénói a Murán fennálló róvkompok hozzájáró utjai végleges rendezést ós egy-két révhiddal való helyettesítést igényelnek; ha még meggondoljuk, hogy a nagy törvényhatósági úthálózat mellett a vicinális közúti hálózatban is vannak oly nagyobb fontosságú közúti vonalak, melyek a megyei utak sorába való felvételre lennének érdemesek, de csupán az ugy is nagy megyei úthálózat nagyobbításának elkerülése és a vármegye erőforrásainak elégtelensége miatt nem lóvén ezek közé felvehetők, a vármegyei segélyre okvetlenül rá vannak utalva : akkor kétségtelenül áll előttünk az a tóuy, hogy Zalavármegye nemcsak a megállapított közúti hálózatból még kiépítetlen vármegyei kör.uti szakaszoknak kiépítése, de az ugy nevezett kiépített közutak fejlesztése és szabályozása, valamint az azokon lévő és mielőbb végleges szerkezettel átépítendő hadászati fontosságú fahidak építése, végül a vicinális közúti hálózatból a vármegyei közúti hálózatba átvenni szükséges közutak kiépítése és fenntartása által a vármegyére háramló nagy ós elviselhetetlen költségekhez mentől nagyobb állami segélyre van szorulva. A kiépíttetlenekül jelentkező törvényhatósági közutak megfelelő kiépítésére, a vármegyei kir. államépítészeti hivatal által összeállított közelítő költségvetés szerint, Zalavármegyében Ü75.305 K 20 f kellene. A törvényhatósági közutakon levő ós a közforgalomnak már most alig megfelelő nagyobb hadászati fontosságú hidak végleges jellegű kiépítése közelítő számítással 2,000.000 koronát igényelne, A Dráván és Murán lévő rév kompokhoz vezető törvényhatósági közutak állandósítása és a légrádi Drávahid kiépítése közelítő számítással igényelne 2,500.000 koronát. Mindezeknél fogva a vármegye joggal kérhette a kománytól, hogy a megyei közutügy fejlesztésére szánt beruházási hitelből Zalavármegye részére a lent ismerteteti szükségnek megfelelőleg nem csak a kiépíttetlenekül jelentkező közutak kiépítésére, de u kiépített tvh. közutakon lévő nagy hadászati fontosságú s a közforgalomnak már alig megfelelő állapotban lévő fahidak mielőbbi végleges kiépítésére a szükséghez mórt segélyt engedélyezzen. Megyei rendes közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága május havi rendes közgyűlését Hertelendy Ferenc főispán elnöklésével f. hó 9-én tartotta. Elnöklő főispán a szép számmal megjelent bizottsági tagokat üdvözölvén, a közgyűlést a következő általános helyesléssel fogadott beszéddel nyitotta meg. Tisztelt Közgyűlés! Legutóbbi évnegyedes közgyűlésünk óta az országot ős közéletünket mélyrehatóan érintő és nagy horderejű mozzanatokról kell megemlékeznem; — és mig ezen jelentésemben egyrészt a hazafiúi érzésnek öröme és biztató reménye éled fel: addig másrészről a komoly és sötét aggodalom borul közéletünknek fejlődésére, — és a fájdalom és gyász rendíti meg nemzeti kialakulásunknak nyelvünkben és irodalmunkban oly hatalmas méretekben lerakott alapját. A fénysugár, ami bevilágít közéletünkbe, az a legfelsőbb és legkegyelmesebb elhatározás volt, amellyel Ö csász. és apostoli kir. Felsége elrendelni kegyeskedett, hogy történelmünknek és a magyar szabadságnak legkimagaslóbb alakja és hőse — II. Rákóczi Ferencnek idegenben nyugvó hamvai a haza szent föidjében találjanak örök pihenést! — S ha maga a legfelsőbb elhatározás és rendelkezés koronás magyar királyunk iránt való hagyományos szeretetet ós ragaszkodást a mély hálának elszakíthatlan acélszemével fűzte össze: még bensőbb hálaimával borulunk le az isteni gondviselés előtt, hogy meghallanunk ós olvasnunk engedte azt a szózatot, amely minden ellentétet ós félreértést a letűnt kornak történelmi emlékei közé sorol. A Király ós Nemzet kölcsönös bizalma a jövő nemzeti munkásságnak alapját rakhatja le; a Király ós Nemzet egyesült kegyelete pedig a mult Nagyjainak emlékezetét minden keserűség nélkül keresheti fel! E fennkölt királyi tett felmelegíti bennünk a honpolgári érzést és keserves sorsunk az, hogy ezt ugyanakkor megdermesztette közéletünk vérkeringésének az az elakadása, ami előállott a M. Á. V. alkalrn; izottjainak munkamegszüntetésével. — Ami egy egészséges testben a szétfutó véredényeknek tápláló és életfentartó rendeltetése; az az állam testében a szerteszét elágazó vasúti vonalaknak minden közgazdasági életet szétárasztó és felszívó munkássága. — Jaj a test szervi életének, ha a véredények működése meg áll, — ós jaj az államtest közgazdasági, de erkölcsi életének is, ha a közforgalom elakadt! — Ennek előidézése az állami, egészséges életnek veszélyeztetése oly rettenetes példának és consequentiáknak felmerülésével, mely a jogrendet és az állam consolidált hatalmát, ami mindnyájunknak erőssége és biztonsága is, a megrendüléssel fenyegeti. Minden recrimatio nélkül és minden emberies érzés mellett is, a munka megszüntetésének módja nem lehetett indokolt, a Hazának ós polgároknak mérhetlen közkincseit veszélyeztető állásfoglalással, esetleg bármily méltányos anyagi aspiratiókat érvényre juttatni, eltekintve az erkölcsi jogrendnek még megmérhetlenebb veszélyeitől. E minden birálat nélkül is szomorú tényben csak egy a vigasztaló, hogy bármily nagyok lehettek a minden oldaltí anyagi veszteségek és sújthattak olyanokat, akiket ártatlanul ért, az erkölcsi jogrend, ami minden egyes honpolgárnak a legféltettebb kincse, egy nagy tanulsággal helyreállíttatott. S végül tisztelt közgyűlés nem feledkezhetem meg a gyászról, ami sújtotta a nemzetet a nagy költőnek, Jókai Mórnak, elhunytával, aki nyelvünket költőivó tette még a prózában is és irodalmunkat közismertté még a legmiveltebb nemzeteknél is; a toll kihullt kezéből, de amit megirt, azok a lapok a mi kezünkben egy nagy örökség lett, amelyért az országnak és a művelt világnak is hálás könnye hull sírjára! A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki megnyitóval kapcsolatban Csertán Károly alispán indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy vármegye törvényhatósága hódoló feliratot intéz O felségéhez, koronás királyunkhoz abból az alkalomból, hogy a szabadság hőse II. Rákóczi Ferenc idegenben nyugvó hamvainak hazaszállítását elrendelni kegyeskedett; továbbá Barcza László törvényhatósági bizottsági tag indítványára a közgyűlés hazánk köszörűs költőjének, Jókai Mórnak, gyászos elhunyta felett jegyzőkönyvileg fejezte ki mélyen érzett részvétét és örökítette meg drága emlékét. A póttárgysorozatba felvett ügyek felolvasása után a közgyűlés áttért a rendes tárgysorozatba felvett ügyek tárgyalására. A vármegyei háztartás 1903. évi bevóteleiés kiadásairól szerkesztett zárószámadás, valamint a vármegye kezelése alatt levő különböző alapok 1903. évi zárószámadásait, melyeket a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség megvizsgált ós helyeseknek talált s melyeket az állandó választmány elfogadásra ajánl, a közgyűlés elfogadta s azoknak az illető szakminiszterekhez való felterjesztését elhatározta. A megyei állandó választmány javaslatára a közgyűlés küldöttséget küldött ki a vármegyei alkalmazottak illetményeinek törvényhozási intézkedés alatt álló szabályozása folytán szükséges intézkedések előkészítése tárgyában javaslat készítésére. Muraköznek a zágrábi egyházmegyétől elcsatolása s a szombathelyi illetve pécsi egyházmegyéhez való visszacsatolása tárgyában a közigazgatási bizottság részéről tett s az állandó választmány által elfogadásra ajánlott javaslatot a köz gyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta; feliratot intéz a kormányhoz és képviselőházhoz s azt megküldi a megyebeli képviselőknek, a tárgyalás vezetésére hivatott hercegprímásnak s a szombathelyi ós pécsi egyházmegyék püspökeinek. A magyarországi bortermelők és borkereskedők országos szövetségének, valamint a tapolczai népgyűlésnek az olasz borvám tárgyában a kereskedelemügyi miniszterhez intézett feliratát a közgyűlés pártolja s ily iránytí felterjesztést intéz a miniszterhez. A pisztoly, forgópisztoly és a hozzájuk való töltények forgalomba hozatalának szabályozása tárgyában a^közgyülós szabályrendeletet alkotott, valamint megalkotta a községi köteles tűzoltók szolgálati szabályzatát. A vármegyei árvaszék előterjesztésére az árvatári közös kamatkulcsot a közgyűlés 3

5/

1

0°/

0ban állapította meg. A gulácsi körjegyzőség községeit segédjegyző tartására kötelező alispáni határozatot a közgyűlés a beadott felebbezés elutasításával jóváhagyta, valamint a segédjegyző fizetésének 800 K-ban törtónt megállapítását. Budafa községnek megengedte a közgyűlés, hogy a salomvári körjegyzőséghez csatoltassék. Bddogfa község közbirtokosságának szervezési szabáfyzatát a közgyűlés megsemmisítette. Fiiipán József és társainak a községbiró választás ellen, Zieger Ferenc volt nagylengyeli körjegyzőnek illetménye tárgyában hozott községi határozatok ellen, Kubina András volt zalaegerszegi városi mérnöknek az aggápoldai építkezés után igényelt tiszteletdíjai tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen beadott felebbezéseket a közgyűlés elutasította. A vándor cigányok ügyének törvényhozási utón leendő rendezéseig a közgyűlés a vármegyének ez ügyben alkotott szabályrendeletét megújította. Az ebtartási szabályrendeletet a közgyűlés módosította s az uj szabályrendeletet Zalaegerszeg és Nagykanizsa r. t. városokhoz átteszi megfontolás végett, hogy hasonló szigorított szabályrendeletet alkossanak. A járműveknek jelző táblával leendő ellátása tárgyában, valamint a marhahajtásról és marhahajtó utakról a kiküldött bizottságok javaslatához képest a közgyűlés szabályrendeletet alkotott. Közgyűlési jóváhagyást nyertek: Mikefa községnek ingatlan eladása és faiskola céljaira ingatlan szerzése, Bottornya községnek uj községház építése, Tapolcza községnek a községi törzsvagyon csonkítás helyreállítása, Muraltéresztur— Kollátszeg községnek a régi fedeztetési istáló felszerelése és megmaradt széna-készlet eladása, Csopak községnek a község tulajdonát képező malomépület eladása, Csáktornyának ingatlan vétel, Zalavár községnek telekkönyvi kiigazítás, Balatongyörök községnek községi korcsma építése és kölcsön felvétele, Zalatgerszeg r. t. városnak ingatlan eladása, jiiszteregnye községnek a fogyasztási adójutalék hova fordítása, Mihály fa, Szalapa, Óhid, Nagygörbo ós Döbröcze községeknek községi pótadó törlése, Eszteregnye községnek ingatlan vásárlása, Légrád községnek a község tulajdonát képező szentháromsági erdei és berki legelőnek szabadkézből történt bérbeadása, Csáktornya és Becsehely községeknek községi pótadó törlése tárgyában hozott képviselőtestűteli határozata. A murakereszturi szülésznő megválasztása ellen beadott felebbezést a közgyűlés elutasította. Polgár Dezső galsai lakosnak községi elöljáróvá történt^megváiasztását, Opporovccz község képviselőtestületének az állami iskola felállításának mellőzését kimondó határozatát a közgyűlés, mivel a szabályokat a határozat hozatalánál nem tartották be, megsemmisítette. Bódé községnek, a dobronaki körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületének szervezési szabályrendeleteik módosítása tárgyában hozott határozatát, Vonyarczvashegy község ós Balatongyörök község közbirtokosságának szervezési szabályait a közgyűlés jóváhagyta. A kiküldött bizottság javaslatára a vásárrendtartási szabályrendeletet a közgyűlés megalkotta. A községek szegényügyi céljaira fordítandó kihágási büntetéspénzek és pénzbírságokból 25°/

0nak a községi munkás és napszámos segélyalap részére való fordítását a közgyűlés elhatározta. Kányavár községnek a novai járásból a letenyei járásba leendő átkebelezósét a közgyűlés elrendelte. Egregy község vadászati jogának szadadkézből való bérbeadása jóváhagyást nyert. A balatonparti vasútra Tihany, Aszófö, Örvényes, Udvari és Akaii községek által megszavazott hozzájárulásra vonatkozó községi képviselőtestületi határozatokat a törvényhatóság jóváhagyta. Az állandó választmány javaslatára a közgyü-