Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-15 / 20. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1904. április 24. lés felír a képviselőházhoz külön strajk törvény alkotása iránt r feliratát pártolásjvógett megküldi az összes törvényhatóságokhoz. Ez üggyol kapcsolatban Koller István bizott­sági tag indítványára a közgyűlés sajnálatát fejozte a közelmúltban lezajlott h az országot oly nagy veszéllyel fenyegetett vasúti strajk felett,. A közigazgatási bizottság javaslatára felirati­lag keresi meg a közgyűlés a kereskedelemügyi minisztert az iránt, hogy a beruházási kölcsön­ből lehetőleg öt millió korona fordíttassák a vármegyei útépítés céljaira. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság május havi ülését Ilertelendy Ferenc főispán elnöklésé­vel f. hó 10-én tartotta. Az alispáni, főorvosi ós megyei állatorvosi havi jelentések április hóról felolvastatván, a közigazgatási bizottság azokat jóváhagyólag tudo­másul vette. Az állainépítószeti hivatal jelentése szerint április hóban a következő munkákat teljesítették : A Pécs—varasdi állami közút 1 f> 1 ^/g km.-nól levő felszakadt úttest javítási munkálatát befejez­ték; a Zalabér—keszthelyi th. közúton 2.206 km.-nól betoncsőt létesítőt tok és ettől kezdve egy vizlovezető árkot ástak ; a Tűrje-—szentgróti th. közúton levő I sz. beton átereszt kijavították ; a Keszthely—baki th. közúton a 20—21 km. közt levő 20 sz. téglahid helyén betonátereszt lótosítettek; a Zalaegerszeg—zalalövői th. köz­úton levő 10 ós 26, továbbá 28 ós 34 sz., a Z.-egerszeg—Bak—beosehelyi th. közúton 12— 13 km. szakaszon levő 25, 26 sz. hidak javítása folyamatban van; a nemesnép—őriszentpóteri közúton az 1, 8, 12 és 17 sz. műtárgyakat ki­javították; a Lógrád—bukoveozi th. közúton Légrádnál levő u. n. fekete hid helyén folya­matban levő elzárási munkát a Dráva magas vizállása miatt e hóban csak megszakítással folytathatták ; az állami közutak mentén a mult hóban megkezdett gyümölcsfa ós szederfa ültetés április hóltan befejezést Jnyort; a közutak át­kelési szakaszán a községek az ároktisztítási munkát foganatosították; az állami közutaknak törzskönyvezés céljából való elhatározását április hóban megkezdték és a Székesfehérvár—gráozi áll. közutat be is fejezték; a mérnöki felmérések ugyanazon útvonalon folyamatban vannak. AGyülevósz—Galambok—komárvárosi th. köz­út 39—40.5 szakaszának alapkövezési munkála­tait 3000 K erejéig engedélyezte a közigazgatási bizottság oly feltétellel, hogy a fedanyagnak a komárvárosi vasútállomástól az úttestre való szállítását, valamint a beágyazással járó kézi­munkát az érdekelt Komárváros ós Galambok község lakossága díjtalanul teljesíti. A zalaszentgróti járási utibizottságba tagul gróf Batthyány Pál zalacsányi lakos, törvény­hatósági bizottsági tagot a közigazgatási bizott­ság beválasztotta. A Csáktornya—ukki h. é. vasút, mentén Zala­egerszegen a Pap ós Hunyady-utea sarkán sorompó felállítása tárgyában hozott elutasító határozat ellon beadott felebbezést a kereskede­lemügyi miniszter a közigazgatási bizottság hatá­rozatának jóváhagyásával küldötte vissza, miről érdekelt felebbezők értesítést nyernek. Kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint ezen időszakban meglátogatta a szigligeti, tördemiezi, nemesvitai, balatonodericsi, guláosi, szent,bókállai, diszeli, halápi ós sáskai r. k., a gelseszigeti, ujudvnri, pölöskefői ós zalaszentbalázsi községi, az alsózsidi, vállusi, zalaszántói r. k., szepetki közs., a böröndi, zalaszentgyörgyi, csóbi, tófeji, háHhágyi, Böjtön, novai, mikefai, petrikeresztúri, baktüttősi r. k., gutorfoldi közs., bollahidai ág. ev., a szőczi r. k. elemi iskolát; résztvett, Zala­lövőn a zalaegerszegi tanítói járáskör közgyű­lésén. — Kir. segódtanfelügyelő meglátogatta a zalakoppányi közs., a kallosi, bezerédi, kehidai r. k , a zalamihályfai áll., a kisvásárhelyi és zalaerdődi r. k., a karmaosi ós oserszegtomaji közs., a sármelléki, zalavári, szentgyörgy vári, alsőpáhoki, felsőpáhoki, nemesbükki, egregyi, rezii ós szentandrási r. k. elemi iskolákat. Ezen időszakban a vármegye különböző járásaiban meglátogatott, 52 iskola szellemi élete kapcsán nagy súlyt helyezett a kir. tanfelügyelőség az egyes vidékek tavaszi iskolázásának a helyi viszonyokban gyökerező körülményeire s minde­nütt számon kérte az elöljáróságoktól az igazo latlan iskolamulasztások megtorlása ügyében követendő s a Miniszteri Utasítás-ban megálla­pított eljárást s minden szükséges esetben az elöljáróságot, a kczelÓHre kioktatta s szorgolta a tultömött iskoláknál szervezendő uj állások érde­mében megindítandó eljárást. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter a beliczai r. k. iskolának évi 800 K, a tonnaföldi r. k. iskolának évi 200 K, az oltárezi r. k. iskolának évi 800 K és a szentpéteruri r. k. iskolának évi 100 K államsegélyt utalt ki, miről érdekelt községek a miniszteri rendelet másolatával érte­síttetnek. A hahóti, szentmártoni, sárhidai, alsóbagodi, zalaszántói, merenyei, nemesvitai, balatonedericsi r. k., nernespécselyi ev. ref., magyarszerdahelyi közs. iskolák államsegély ügyében, a rádi, szala­pai, náprátfai, galamboki r. k., becsohelyi közs., Vászolyi ev. ref. iskolák korpótlók ügyében be­adott kérvényét a közigazgatási bizottság pártoló­lag terjeszti fel a miniszterhez. A karmaosi községi iskolai tanítóválasztást a felebbezésben felhozott indokok alapján a közi­gazgatási bizottság megsemmisítette s az uj választást elrendelte. A gyömörői r k. iskola államsegélye ügyében beadott kérvényt, a teljes felszerelés céljából az iskola fentartó községnek visszaküldi. A pnllíni iskola fentartó közönséget utasítja a bizottság, hogy a tanító korpótlékát a múltra nézve egyszerre, a jövőre nézve pedig a törvény­ben előirt időben fizesse ki. Mivel iskolai építésekre államsegély nem ada­tik, f'clhivatik a novai iskola fentartó közönség, hogy a harmadik tanítói állás államsegély ügyét az építkezéstől különválassza u a harmadik tanító fizetésének kiegészítéséhez szükségelt államsegély ügyében a megfelelő okmányokat sürgősen sze­rezze be. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogal­mazói karnál március hóban hátrálókban volt 4.602, április hóban beérkezett 4.709 s igy el­intézés alá került 9.311 ügydarab, amelyből ápri­lis hóban elintéztek 4.937 darabot, s igy április végén hátralékban maradt 4.374 ügydarab; az irodánál március végén hátralékban volt 753, április hóban leirás végett kiadatott 4 937 s igy elintézésre várt 5.690 ügydarab, amelyből április hóban leirtak ós kiadmányoztak 4.365 dbot s igy április végén hátralékban maradt 1.325 ügy­darab. A kir. pénziigyigazgató jelentése szerint a kataszternél a f. év négy hónapjában egyesek és hatóságok bejelentettek 1.236 birtokvált.o­zási esetet, melyből 1203-at a kataszteri birtok­iveken keresztülvezettek, mig 33 eset keresztül­vezetet len maradt. A vármegye területén ez év első négy hónapjában befolyt 831.306 K 18 f adó, mely a mult óv hason szakában befizetett 781.2IS7 K 49 f-rel szemben 50.068 K 69 f emelkedést tüntet fel. A folyó év első négy hónapjában a vármegye területén leirtak egyenes adóban 3. 122 K 35 f-t. Á prilis hóban befizetési halasztást, 9 esetben engedélyeztek. Közegészségügy. Dr. Háry István vármegyei t. főorvos a vár­megye területén április hóban előfordult közegész­ségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdek­lőkről a következő jelentést olvasta fel a közigaz­gatási bizottság május havi ülésén: Az időjárás a hónap első felében száraz és meleg, később pedig kevés csapadék mellett hűvös volt. A felnőttek közegészsége az előző hónaphoz képest javult, mert a megbetegedések száma apadt; most is leginkább a lógző szervek huru­tos bánbaima képezte a gyógykezelés tárgyát. A gyermekek közegészsége nem volt kedvező, mert a tüdőhurutok mellett a kanyaró több helyen járványosán lépett fel. A fertőző bántalmak közül roncsoló toroklobban beteg volt 25, gyógyult 18, meghalt 6, ápolás alatt maradt I.; hasi hagy mázban beteg volt 9, gyógyult 3, meghalt 1, ápolás alatt maradt 5.; kanyaróban beteg volt 544, gyógyult 413, meg­halt 21, ápolás alatt maradt 110.; vörhenyben i beteg volt, 28, gyógyult 16, meghalt 7, ápolás I alatt maradt 5. Rendőri hullaboncoldst 4 esetben teljesítettek, i melyeknél a halál legközelebbi okát szivrepedés, 1 vizbe fulladás, heveny szeszmórgezés és szívszél­hűdés képezte. Öngyilkosságot 4 egyén követett el; ezek kö­zül I (Simon Mór 52 éves nagykanizsai) magát felakasztotta, Kovács Béla 27 éves, Loesmándi József 32 éves zalabéri, Győri Mariska 16 éves nagykanizsai lövés által oltották ki életüket. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 6 egyén esett áldozatává ós pedig 2 (Hajdinyár alsó­domborui ós Kulcsár István baktüttősi) lovak által elgázoltattak; 1 (Gazdag Erzse 3 éves potesházai) tókába fulladt; 1 (Végi István 19 éves lendvalakosi) heveny szeszmórgezós követ­keztében halt el; 1 (Bóczán János 48 éves szentbókállai) a padlásról leesett s agyrázkódás folytán elhalt; 1 (Gáspár Ferenc kapolcsi) egy hengerített törzsök a falhoz szorította. Flmekómak két esete képezte a hivatalos be­avatkozás tárgyát; egyiket, mint csendes elme­beteget, házi ápolás alatt hagyták, a másikat, mint közveszélyeset, az országos tóbolydába szállították. Hót éven aluli korban elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 28. Az elsőfokú hatóságok e miatt 11 elmarasztaló ós 5 fölmentő végzést hoztak; a többiekre nézve a megfelelő tárgyalások befejezést nem nyertek. E hónap folyamán felülvizsgáltam a perlaki járás összes traehomás betegeit; megvizsgáltam a perlaki, alsódomborui ós légrádi nyilvános gyógyszertárakat, az alsódomborui, szoboticzai és kotori iskolákat. A „Magyar Paizs'" ez évi 18. számának heti hirei közt volt egy közlemény, melyben a vár­megyei főorvos is felemlíttetik s mintegy vá­dolva van azzal, hogy a zalaegerszegi moeiár­gázt és kolera fészkeket miért nem szünteti meg? Felemlítem ezt csak azért, hogy a tek. közi­gazgatasi bizottság tudomást szerezzen arról, miszerint mi mulasztást nem követtünk el, mert a vármegye alispánja előterjesztésemre Zalaeger­szegen is található közegészségügyi hiányok megszüntetésére úgy a mult, mint már az idei évben is utasította Zalaegerszeg r. t. város pol­gármesterét, hogy a város részéről a felhívás dacára intózkedós még ez ideig sem történt, annak oka minden esetre másutt ós nem a fő­orvosban keresendő. Épen azért igen óhajtandó, hogy bárki is személyt csak akkor támadjon, ha az illető a vád alapjáról körültekintéssel tényleg meg is győződik. Vármegyénk április havi közgazdasági állapota. Az elinult hónapban uralkodó időjárás a mezőgazdaságra nézve egyáltalán kedvezőnek jelezhető. Enyhe tavaszi idő gyakori, de kisebb csapadékokkal elősegítette a tenyészetet, a gazda­sági munkálatokat pedig nem hátráltatta. Tiz esős napon mindössze csak 37.6 m/m. csapadék volt, de ez a március utolsó két napjában leesett 78 m/m.-nyi eső után elégségesnek bizonyult. Kedvező időben történhetett meg a takarmány ós cukorrépának elvetése, a burgonya ültetés, a hónap vége felé pedig a tengerinek elmunkálása is folyamatba tétetett. Dacára ezen kedvező időjárásnak, az őszi ve­tések fejlődése ós bokrosodása még sem elégí­tette ki a mezőgazdát vármegyénk azon járásai­ban, a hol a mult ősszel az egerek szokat­lan nagy mérvben megrongálták a vetóseket, mert ezen vetések állása még jelenleg is igen változó. Az egerek által megkímélt mezőkön látni ugyan jó vetéseket, de a rongálás folytán látni sokkal több egyenetlen, darabos őszieket, a me­lyek tejlődése kétszeres, színezete halavány, állása sok helyütt silány. Miután pedig az egerek pusztítása (melyek a sok őszi ós téli csapadék folytán végre jórészt tönkrementek), vármegyénk­ben nagy területeken mutatkozott, még teljesen jó további időjárás mellett sem javulhatnak nagy átlagban a termés kilátások oly módon, hogy a mult évi jó közép-termésünket az idén még csak meg is közelíthessük. A mult hónap vége feló néhány zivatar is fordult elő vármegyénkben; a mult hónap folya­mán több helyütt jógverós is észleltetett a kö­vetkező községek határában: u. m. Kiskomá­rom, Gelse, Nagyrada, Orosztony, Kerecseny, Esztergály, Szepetnek, Merenye, Kaczorlak, Pölöskefő, Duzsnak községekben, továbbá a pákai, dömeföldi, iklódi és bördöczei határban, amely leginkább a szőlőkben és rozsokban tett kárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom