Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-30 / 31. szám

Keszthelyen a balatoni fürdő a város tulaj­donát képezi. Fejlesztése és kibővíté. e érdekében a város dicséretes buzgalmat fejt ki. Igen nagy előnye a kényelem és olcsóság. Balaton-Füred a bencések birtoka ; de igen valószinű, hogy nemsokára konzorcium kezébe kerül, mely kétségtelenül világ-fürdői színvonalra fogja emelni. Ez idő szerint nagyon sokat lendít helyzetén a Balatoni Kultur-Egyesület, mely mint a Dunántuli Közművelődési Egyesület leány­egyeslilete, úgy látszik Balaton-Füredet válasz­totta működése gócpontjául. Nagyon helyesen ; mert fgy lehet reményünk, hogy a gócpontból az accumnlált működési erő sugarai szét fognak áradni a Balaton többi, figyelemre méltó pont­jaira, többek között a Badacsony mellékére is. hol a filloxera-sujtott népnek vajmi nagy szük­sége van azokra az áldásos, gyámolító, biztató, i reményt adó sugarakra. A borát vesztette sze­gény nép most csakugyan kénytelen a habokba kapaszkodni a azok a gyönyörű partot mosó, lágyan zsongó habok beszélnek, suttognak is ott valami remélhető jutalomról a szülőföld rögei­hez való ragaszkodásért ! A Balatoni Kultur­Egyesület nagyon sokat tehetne, hogy a suttogó haboknak igázok legyen, a badacsonyi part erősebb kultiválása érdekében. Általában itt az ideje, hogy hazai fürdőink fejlesztése, magas; bb színvonalra emelése érde­kében mindent elkövessenek, mindent megtegye­nek a hivatott tényezők, mert most mintha ked­vező hangulat ébredett volna közönségünkben a hazai fürdők látogatására. Azon kell lenni, hogy ez a hazafias hangulat erősödjék és állandó maradjon s így hazánk nagy tőke-kincse e tekin­tetben is meghozza gyümölcseit. 15671. Zalavármegye főispánja. Hirdetmény. 0 Császári és Apostoli Királyi Felsége a f. évi őszi katonai nagy hadgyakorlatok alkal­mával a szomszéd Vasvármegyét legmagasabb megjelenésével szerencséltetni fogja. Ez örvendetes alkalmul szolgálván arra, hogy Zalavármegye közönsége az ősi szokáshoz híven hódolatát küldöttsége által kifejezze, ezen küldöttség megválasztása céljából f. évi augilSZ­lUS hó 8-án d e. 10 órakor Zala-Egerszegen rendkívüli törvén/hatosági bizottsági közgyűlés fog tartatni, me'yre a törvényhatósági bizottság tagjai tisztelettel meghivatnak. Ezen rendkivüli közgyűlés tárgyát fogja még képezni az ügy sürgősségénél íogva a vár­megyei árvaszéknek, az összesített árvatárból kihelyezett kölcsönök után fizetendő kamatláb leszállítása és a jelzálogul szolgáló ingatlanok becsértéke eddigi kulcsának megváltoztatása iránt tett előterjesztése. Zala-Egerszeg, 1893. julius 23. Svastits Benő sk., főispán. Közegészségügy. Dr. Mangsn Károly kir. tanácsos és vármegyei t. főorvos a vármagye területén junius hóban észlelt közegész­ségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság julius havi üléséhez: „Az időjárás úgy a közegészségügyre, mint a nö vénvzetre jó befolyással volt; a hőmérséklet széles hatá­rok "között váltakozott; azoukivül gyakran volt eső elég na^y csapadékkal. — A feljegyzett meteorologiai észle­letek szerint a légnyomás maximuma volt 752'2 m m, minimuma 740 m/m, havi közép 747 m/m. A hőmérsék­let maximuma volt 30.1° C, minimuma + 10-9° C, havi közép + 185" C. Nedvesség középértéke 71%, csapadék havi összege 94 m m. Szelek irányát tekintve leggyakrabban észleltetett É, azután EK és ü. A felnőttek közegészségi állapota a megye egész területén kielégítő, sőt legnagyobb részben kedvező volt, csak a csáktornyai járásban volt a rendesnél nagyobb betegforgalom, de a kórnemek itt is szeliden folytak le; gyógykezelés alá került betegségek közt leginkább az emésztő szervi bántalmak szerepeltek, ezenkívül egyes vidéken a váltóláznak több esete észleltetett. Gyermekek közt a közegészségi állapot szintén kielé­gítő volt, mert kivéve azon néhány községet, hol az alább nevezendő járványok ütötték tel fejüket, máshol kevés megbetegedés fordult elő; a kórjelleg ezekuél hasonlított a felnőttekéhez, észleltettek itt ott diphteritis nek, hökhurutnak járványos esetei, nemkülönben Csáb rendeken bárány himlőnek egy esete. A heveny fertőző kórnemek közül a roncsoló toroklob Keszthelyen és Csáktornyán öltött járványos jelleget, mely bajban a hónap végéig megbetegült összesen 16, ezek közül meggyógyult 6, meghalt 6 és a hónap végén további gyógykezelés alatt maradt 4; a járvány elleni intézkedések felülvizsgálása céljából junius 19 én Keszt­helyen, ugyan e hó 21 -én Csáktornyán megjelenvén, a szolgabíró, járási orvos és községi orvos urakkal együtt meglátogattam a betegeket és meggyőződtem, hogy úgy a gyógykezelés, mint az óvó eljárás pontosuu és szabály­szerűen teljesíttetik. Kanyaró járvány volt 4 községben (Rózsásszegen, Nagy-Lengyelben, Milejben és Zala Koppányban) 259 kóresettel, melyek közül gyógyulással végződött 211, halállal 5, a hónap végén pedig 43 beteg maradt gyógy kezelés alatt. Junius 26-án Pólán a himlő is járványos jelleget öltött; ez ideig megbetegült 6 egyén, ki mind be volt oltva, meghalt 1, 5 pedig gyógykezelés alatt maradt; a járvány tovaterjedésének meggátlása céljából tett egyéb intézkedéseken kivül a község összes lakósságának 45. életévet meg nem haladt tagjai beoltatnak. Kerka Kutason vörheny járvány uralgo}t;e kórban megbetegült 10 gyermek, közülök meggyógyult 7, meg­halt 3. A megyébeni trachomások kezelése tekintetéből van szerencsém jelenteni, hogy a nmt. belügyministerium ez évi ápril hóban két szigorló orvost küldött várme­gyénkbe, kik a perlaki, csáktornyai és lendvai járások­ban a községek összes lakósságának szemeit megvizsgálták újabb trachoma esetek felfedezése céljából, juniuS hónapig működtek; eljárásuk eredményeként a trachoma esetek­nek eddigiuél tetemesen nagyobb számát mutatták ki; az illető betegeknek gyógykezelésbe vételekor, valamint az általam junius hó 20 án Kotorban, Mura Vidon és A. Domborun teljesített felülvizsgálatkor azonban kilütit, hogy az ő általuk szemcsés köthártyalobnak classificálí eseteknek nevezetes száma nem trachoma. A gyógyke zelés, a mennyiben a nagy munkaidő engedi, rendesen történik. A védhimlőoltás nagy részben befejeztetett. Bonc­vizsgálat 13 esetben teljesíttetett, kilencszer törvényszéki megbizatás folytán, négyszer rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okaiul a törvényszéki boncolatoknál talál­tattak: 4 fulladás, 3 agy vérömleny, egy elvérzés, egy sorvadás; a rendőrieknél egy szívszélhűdés, egy agyron­csolás, egy fulladás, egy elvérzés. Külső hullaszemle rendőri tekintetből megejtetett 11-szer. Súlyos sértés bejelentetett 2. Öngyilkosságot 4 egyén követett el, kik közül 2 (Domink'ó János tyukász, Kovács Flóri Hányon) magát agyonlőtte, 1 (Szentmártony Mihályné) a kútba ugrott, 1 pedig (Ferenczi Imre rigácsi) nyakát átmetszé és el vérzett. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatává; ezek közöl 1 (Gregorits Mihály Cseszt­regen) a ledőlt ta által agyonüttetett, a többi 8 pedig (Gelencsér Imre arácsi, Funyák Ferenc., Bundics Ferenc hernyéki, Szántó József sümegi, Babics János kanizsai, Zsverecz János dráva egyházi, Kotorban egy ismeretlen nő és Mikla László söjtöri) különféle módon a vizbe fulladott. Elmekórnak 5 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya ; a betegek közül egy tébolydába, 2 a zala egerszegi kór­házba szállíttatott, 2 pedig egyelőre házi gondviselés alatt hagyatott. Van szerencsém egyszersmind jelenteni, hogy jun. 18. és 19 én megvizsgáltam a hévvizi, junius 30. és julius 1 én pedig a balaton füredi gyógyfürdőt. Hévizén a lakószobák bútorzata nagy részben megújíttatott, az ágyakba ruganyos derékaljak alkalmaztatlak, a folyosó­kon erős szőnyegek rakattak le, ami a betegek nyugal mának biztosítása tekintetéből célszerű intézkedés; az orvosi rendelő szoba a fürdővel telefounal van összeköt­tetésben; az orvosok egyike folyton a fürdőhelyen tartóz­kodik ; a női tükörfürdő teljesen újra alakíttatott, a férfiaké szintén nagy részben újíttatott; szükségesnek tartottam a 7. és 5. számú lakházakban, hogy a földszinti osztályos az erdő felé néző szobák fala cementtel bevakoltassék, hogy a fal lehetőleg megóvassék a nedvességtől, továbbá a télre eső helyeken apróbb hiányok pótlása rált szük ségessé. Mindezek teljesítésének elintézését a fiirdőbiztos úr megígérte. Balaton Füreden az átalakítások és szépí­tések folyton fokozódtak; a meghosszabbított sétány belső részénél, az Esterházy szálloda felé eső posványos területnek általam szükségesnek véleményezett feltöltése a nmlt. minisztérium által elrendeltetvén, az már foga­natba is vétetett és munkában van. Nyílt levél Zalavármegye igen tisztelt jngyzői karához 1 Kedves Kartársak I E becses lap legutóbbi két számában a megyei jegyzői egylet működését illetőleg pro és contra cikkecs­kék láttak napvilágot, amelyeknek átolvasása után — a viszonyokat ismerve — bizony mindkettőben találtam, — sajnos — igazságot. Ez alkalommal azonban nem célom azok részletezésébe bocsátkozni s az azokban elmondottakra vonatkozó kritikámot elmondani; mert meggyőződésem szerint a betegség e téren már annyira acut jellegű, hogy azon holmi kis külsőre ható receptekkel nem lehet segíteni, hanem az orvoslást alapjában s be lülről kell megkezdeni. Pedig ha valamikor, ugy a jelen pillanatban — amikor nemcsak ügykörünket, hanem személyzetünket is érdeklő igen fontos országos reformok vannak készü­lőben — van feltétlen szükségünk a szoros egyesülés s az ebből kifolyó együttes működésre. Félre kell tennünk most minden indolentiát és személyeskedést s minden lehető eszközzel előmozdítani — ha annyira laza volna, hogy felfrissíteni sehogy sem lehet — uj és erős alapokon szervezni és a legszigorúbb következetességgel megteremteni a szoros egyesülést s pezsgővé, életerőssé tenni az egyleti életet! llogy azonban ez létesülhessen s az ige testté váljék, elkerülhetetlenül szükség van a jegyzői kar min Az ügy ekként legalább formailag befejeztetett. A gróf két hétig mrgfeküdte az ágyat, aztán fölkelt s csak egy sebhelylyel lett több a testén, volt már rajta úgy is elég. VIII. Deményi Emma, mint színésznő, furcsa hirben állott. Elragadó játékának, még inkább tüneményszerű szépsé­gének állandóan egész tábor úgynevezett bámulója volt, de ő mindig a tábor fölött állott, nem keveredett el közöttük. Grófok, bárók, született és pénzarisztokraták jártak ajtajára, de elfogadtatást egyik sem kapott. Erre a lányra — csodálatos — nem hatott az arany bűbájos csengése, csillogása ; nem tántorították meg az egymásra licitáló Ígéretek ; közönyös volt a név, tekintély, állás iránt. Sokan is mondták : nem született színésznőnek. Árkost szerette és ezt nem is titkolta soha. De mellőztetése után gyűlölettel fordult el tőle — és mást sem akart ismerni. Idő közben azonban megtudott min dent; otthonról pontosan értesítették : miért vette el Árkos a feleségét, hogyan él vele. Tudta azt is, hogy Budapestre jöttek. Valamelyik kerületi kör egyik fölolvasó estélyén találkoztak újra. A találkozás meglehetős hideg volt, beszédjük érdektelen. Mindegyik a másikat figyelte s óvakodott valamit maga-magáról elárulni. Egyet mégis megtudtak kölcsönösen. Árk os meg- l győződött, hogy nem olyan nagy a neheztelés iránta, 1 mint aminőnek eddig gondolta, Deményi Emma pedig láthatta, hogy Árkos még mindig inkább az övé, mint a másiké. Búcsúzáskor Árkos engedélyt kért a látogatásra. Es engedelmet kapott! » Azokban a körökben, amelyeket nagyon is érde kelnek ilyen dolgok, valóságos riadalmat keltett a hír, hogy Deményi Emma szalont nyitott. Száidékosan tette ezt. Meg akarta mutatni Árkos­nak, hogy mennyit ér ó' voltaképen, ha magától nem jött rá. Mutatni akarta: ime, ezerféle változatban tor golódik körülöttem a szerencse, s csak a kezemet kell | kinyújtanom, hogy egy intésemre aév, rang és miliők t heverjenek lábaim elűtt. De én ezt nem teszem, nem '. teszem a te kedvedért, érted, magadért. ' Estélyei hiresek lettek; Árkos közirigység tárgya volt, de Deményi Emma úgy vette észre, hogy puhulni netn akar. Egy nap egy csomó számlát kapott Deményi Emme a divatárusától; az összeget kifizette, a számlá­kat pedig átnézés nélkül asztalfiókjába tette; csak pár nap múlva kerültek megint a kezébe s csak akkor vette észre, hogy egy idegen számla került közéjük. A számla Ferch Annának szólt egy öltöny selyem ru­háról, és rá volt irva Gidró gróf neve. Semmi különöst nem talált a dologban. Valószínűleg tévedés, majd kicse­rélteti. De aztán hirtelen egy eszme kapta meg. Újra elolvasta az irást. — Ferch Anna — Ferch. — Csak két vonás kellene 1 Gyorsan tollat vett és megpróbálta a tintát. Kissé fekete volt; fölhigította. Keze reszketett s úgy érezte, a teste is ; de csak egy percre, a másikban már biztos kézzel csinált Ferch-ből Ferek-et. Ferek Anna pedig Árkos Ádámné volt. Aztán vett egy névjegyet és rá irta: „Ma estére szívesen látnám." A névjegyet borítékba tette és elküldte Árkos Ádámnak. Este Árkos pontosan nála volt. Megengedte, hogy kezet csókoljon, aztán helyet mutatott neki. A szoba rélvilág08 volt, Deményi Emma veszedelmesen szép. Előbb saját erejét akarta kipróbálni. — Nem zavartam valamiben ? — szólt, miközben maga is helyet foglalt. — Ellenkezőleg — szólt Árkos, ki nem tudta el­képzelni, mi fog itt történni. — Jó; most pedig legyünk egymáshoz őszinték. On boldogtalan és azzá lett házasságának első percétől fogva. Epen azért megbocsájtok Önnek, sőt megbocsá­tottam már akkor, mikor megtudtam az okot, amely Ont erre a lépésre birta. Elnémítottam büszkeségemet, mert tudtam, hogy Ön megszenved tetteért. En láttam szenvedését, megfigyeltem é.s megtaláltam minden sza­vában, minden tekintetében. Sőt megtudtam azt is, hogy Ön még mindig a régi. — Ne szakítsou, kérem, félbe ; engedje meg, hogy én beszéljek Ön helyett, ha talán még nem volna tisztában magával . . . Ön még mindig szeret engem. Ne is próbálkozzék az ellenkezőt állítani. Erről meggyőződtem. Csak mutatni tiltja önérzete, mert hiszen már nős. Ön áldozatul hozta szerelmét becsüle­tének. Helyesen tette ezt ? Azóta talán meggyőződött, hogy nem. És nem hiszi, hogy eleget szenvedett már? Akare még tovább is szenvedni? Árkos Ádám mindent várt volna inkább, mint ezt a beszédet. Ha az a démoni alak minden igézetével a nyakába esik, ha körülfogja karjaival, hogy saját tüzé ben engedje elégni, talán nem lepődött volna meg any­nyira. Hiszen így nem egy szenvedélyes leány szól, hanem Ítélőbíró é.s nem egy férjhez, akit szeret, hanem egy delinkvenshez, akire az Ítéletet olvassa rá. Pedig ha tudott volna olvasni a lélekben, észre­vehette volna, mekkora tűz lángol a tettetett nyugodtság leple alatt. Árkos is igyekezett megtartani nyugodtságát. — Hogy boldog nem vagyok -• szólt — beisme­rem s hogy szenvedek, nem tagadom, de hogy helyte­lenül cselekedtem volna, nem tudom belátni. — Nem ? On tehát kész egyetlen bűnéért egy egész élet boldogságáról lemondani. — Aki a tettet elköveti és a következmények elől meghátrál, az gyáva, vagy becstelen. — Es nem tartja Ön nagynak az áldozatot ? —- Hol kötelességről van szó, ott áldozatról beszélni nem lehet. — Még akkor sem, ha az áldozatban egy másik­nak a boldogsága is benn foglaltatik ? A nő leszketett már, látszott, hogy nem birja soká. Árkos erősebbnek bizonyult. A kérdésre kitérő választ adott. — Azt nagyon sajnálom ; egyébként pedig nem gondolom. (p 0yt. kflv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom