Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)
1893-07-30 / 31. szám
Keszthelyen a balatoni fürdő a város tulajdonát képezi. Fejlesztése és kibővíté. e érdekében a város dicséretes buzgalmat fejt ki. Igen nagy előnye a kényelem és olcsóság. Balaton-Füred a bencések birtoka ; de igen valószinű, hogy nemsokára konzorcium kezébe kerül, mely kétségtelenül világ-fürdői színvonalra fogja emelni. Ez idő szerint nagyon sokat lendít helyzetén a Balatoni Kultur-Egyesület, mely mint a Dunántuli Közművelődési Egyesület leányegyeslilete, úgy látszik Balaton-Füredet választotta működése gócpontjául. Nagyon helyesen ; mert fgy lehet reményünk, hogy a gócpontból az accumnlált működési erő sugarai szét fognak áradni a Balaton többi, figyelemre méltó pontjaira, többek között a Badacsony mellékére is. hol a filloxera-sujtott népnek vajmi nagy szüksége van azokra az áldásos, gyámolító, biztató, i reményt adó sugarakra. A borát vesztette szegény nép most csakugyan kénytelen a habokba kapaszkodni a azok a gyönyörű partot mosó, lágyan zsongó habok beszélnek, suttognak is ott valami remélhető jutalomról a szülőföld rögeihez való ragaszkodásért ! A Balatoni KulturEgyesület nagyon sokat tehetne, hogy a suttogó haboknak igázok legyen, a badacsonyi part erősebb kultiválása érdekében. Általában itt az ideje, hogy hazai fürdőink fejlesztése, magas; bb színvonalra emelése érdekében mindent elkövessenek, mindent megtegyenek a hivatott tényezők, mert most mintha kedvező hangulat ébredett volna közönségünkben a hazai fürdők látogatására. Azon kell lenni, hogy ez a hazafias hangulat erősödjék és állandó maradjon s így hazánk nagy tőke-kincse e tekintetben is meghozza gyümölcseit. 15671. Zalavármegye főispánja. Hirdetmény. 0 Császári és Apostoli Királyi Felsége a f. évi őszi katonai nagy hadgyakorlatok alkalmával a szomszéd Vasvármegyét legmagasabb megjelenésével szerencséltetni fogja. Ez örvendetes alkalmul szolgálván arra, hogy Zalavármegye közönsége az ősi szokáshoz híven hódolatát küldöttsége által kifejezze, ezen küldöttség megválasztása céljából f. évi augilSZlUS hó 8-án d e. 10 órakor Zala-Egerszegen rendkívüli törvén/hatosági bizottsági közgyűlés fog tartatni, me'yre a törvényhatósági bizottság tagjai tisztelettel meghivatnak. Ezen rendkivüli közgyűlés tárgyát fogja még képezni az ügy sürgősségénél íogva a vármegyei árvaszéknek, az összesített árvatárból kihelyezett kölcsönök után fizetendő kamatláb leszállítása és a jelzálogul szolgáló ingatlanok becsértéke eddigi kulcsának megváltoztatása iránt tett előterjesztése. Zala-Egerszeg, 1893. julius 23. Svastits Benő sk., főispán. Közegészségügy. Dr. Mangsn Károly kir. tanácsos és vármegyei t. főorvos a vármagye területén junius hóban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság julius havi üléséhez: „Az időjárás úgy a közegészségügyre, mint a nö vénvzetre jó befolyással volt; a hőmérséklet széles határok "között váltakozott; azoukivül gyakran volt eső elég na^y csapadékkal. — A feljegyzett meteorologiai észleletek szerint a légnyomás maximuma volt 752'2 m m, minimuma 740 m/m, havi közép 747 m/m. A hőmérséklet maximuma volt 30.1° C, minimuma + 10-9° C, havi közép + 185" C. Nedvesség középértéke 71%, csapadék havi összege 94 m m. Szelek irányát tekintve leggyakrabban észleltetett É, azután EK és ü. A felnőttek közegészségi állapota a megye egész területén kielégítő, sőt legnagyobb részben kedvező volt, csak a csáktornyai járásban volt a rendesnél nagyobb betegforgalom, de a kórnemek itt is szeliden folytak le; gyógykezelés alá került betegségek közt leginkább az emésztő szervi bántalmak szerepeltek, ezenkívül egyes vidéken a váltóláznak több esete észleltetett. Gyermekek közt a közegészségi állapot szintén kielégítő volt, mert kivéve azon néhány községet, hol az alább nevezendő járványok ütötték tel fejüket, máshol kevés megbetegedés fordult elő; a kórjelleg ezekuél hasonlított a felnőttekéhez, észleltettek itt ott diphteritis nek, hökhurutnak járványos esetei, nemkülönben Csáb rendeken bárány himlőnek egy esete. A heveny fertőző kórnemek közül a roncsoló toroklob Keszthelyen és Csáktornyán öltött járványos jelleget, mely bajban a hónap végéig megbetegült összesen 16, ezek közül meggyógyult 6, meghalt 6 és a hónap végén további gyógykezelés alatt maradt 4; a járvány elleni intézkedések felülvizsgálása céljából junius 19 én Keszthelyen, ugyan e hó 21 -én Csáktornyán megjelenvén, a szolgabíró, járási orvos és községi orvos urakkal együtt meglátogattam a betegeket és meggyőződtem, hogy úgy a gyógykezelés, mint az óvó eljárás pontosuu és szabályszerűen teljesíttetik. Kanyaró járvány volt 4 községben (Rózsásszegen, Nagy-Lengyelben, Milejben és Zala Koppányban) 259 kóresettel, melyek közül gyógyulással végződött 211, halállal 5, a hónap végén pedig 43 beteg maradt gyógy kezelés alatt. Junius 26-án Pólán a himlő is járványos jelleget öltött; ez ideig megbetegült 6 egyén, ki mind be volt oltva, meghalt 1, 5 pedig gyógykezelés alatt maradt; a járvány tovaterjedésének meggátlása céljából tett egyéb intézkedéseken kivül a község összes lakósságának 45. életévet meg nem haladt tagjai beoltatnak. Kerka Kutason vörheny járvány uralgo}t;e kórban megbetegült 10 gyermek, közülök meggyógyult 7, meghalt 3. A megyébeni trachomások kezelése tekintetéből van szerencsém jelenteni, hogy a nmt. belügyministerium ez évi ápril hóban két szigorló orvost küldött vármegyénkbe, kik a perlaki, csáktornyai és lendvai járásokban a községek összes lakósságának szemeit megvizsgálták újabb trachoma esetek felfedezése céljából, juniuS hónapig működtek; eljárásuk eredményeként a trachoma eseteknek eddigiuél tetemesen nagyobb számát mutatták ki; az illető betegeknek gyógykezelésbe vételekor, valamint az általam junius hó 20 án Kotorban, Mura Vidon és A. Domborun teljesített felülvizsgálatkor azonban kilütit, hogy az ő általuk szemcsés köthártyalobnak classificálí eseteknek nevezetes száma nem trachoma. A gyógyke zelés, a mennyiben a nagy munkaidő engedi, rendesen történik. A védhimlőoltás nagy részben befejeztetett. Boncvizsgálat 13 esetben teljesíttetett, kilencszer törvényszéki megbizatás folytán, négyszer rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okaiul a törvényszéki boncolatoknál találtattak: 4 fulladás, 3 agy vérömleny, egy elvérzés, egy sorvadás; a rendőrieknél egy szívszélhűdés, egy agyroncsolás, egy fulladás, egy elvérzés. Külső hullaszemle rendőri tekintetből megejtetett 11-szer. Súlyos sértés bejelentetett 2. Öngyilkosságot 4 egyén követett el, kik közül 2 (Domink'ó János tyukász, Kovács Flóri Hányon) magát agyonlőtte, 1 (Szentmártony Mihályné) a kútba ugrott, 1 pedig (Ferenczi Imre rigácsi) nyakát átmetszé és el vérzett. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatává; ezek közöl 1 (Gregorits Mihály Csesztregen) a ledőlt ta által agyonüttetett, a többi 8 pedig (Gelencsér Imre arácsi, Funyák Ferenc., Bundics Ferenc hernyéki, Szántó József sümegi, Babics János kanizsai, Zsverecz János dráva egyházi, Kotorban egy ismeretlen nő és Mikla László söjtöri) különféle módon a vizbe fulladott. Elmekórnak 5 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya ; a betegek közül egy tébolydába, 2 a zala egerszegi kórházba szállíttatott, 2 pedig egyelőre házi gondviselés alatt hagyatott. Van szerencsém egyszersmind jelenteni, hogy jun. 18. és 19 én megvizsgáltam a hévvizi, junius 30. és julius 1 én pedig a balaton füredi gyógyfürdőt. Hévizén a lakószobák bútorzata nagy részben megújíttatott, az ágyakba ruganyos derékaljak alkalmaztatlak, a folyosókon erős szőnyegek rakattak le, ami a betegek nyugal mának biztosítása tekintetéből célszerű intézkedés; az orvosi rendelő szoba a fürdővel telefounal van összeköttetésben; az orvosok egyike folyton a fürdőhelyen tartózkodik ; a női tükörfürdő teljesen újra alakíttatott, a férfiaké szintén nagy részben újíttatott; szükségesnek tartottam a 7. és 5. számú lakházakban, hogy a földszinti osztályos az erdő felé néző szobák fala cementtel bevakoltassék, hogy a fal lehetőleg megóvassék a nedvességtől, továbbá a télre eső helyeken apróbb hiányok pótlása rált szük ségessé. Mindezek teljesítésének elintézését a fiirdőbiztos úr megígérte. Balaton Füreden az átalakítások és szépítések folyton fokozódtak; a meghosszabbított sétány belső részénél, az Esterházy szálloda felé eső posványos területnek általam szükségesnek véleményezett feltöltése a nmlt. minisztérium által elrendeltetvén, az már foganatba is vétetett és munkában van. Nyílt levél Zalavármegye igen tisztelt jngyzői karához 1 Kedves Kartársak I E becses lap legutóbbi két számában a megyei jegyzői egylet működését illetőleg pro és contra cikkecskék láttak napvilágot, amelyeknek átolvasása után — a viszonyokat ismerve — bizony mindkettőben találtam, — sajnos — igazságot. Ez alkalommal azonban nem célom azok részletezésébe bocsátkozni s az azokban elmondottakra vonatkozó kritikámot elmondani; mert meggyőződésem szerint a betegség e téren már annyira acut jellegű, hogy azon holmi kis külsőre ható receptekkel nem lehet segíteni, hanem az orvoslást alapjában s be lülről kell megkezdeni. Pedig ha valamikor, ugy a jelen pillanatban — amikor nemcsak ügykörünket, hanem személyzetünket is érdeklő igen fontos országos reformok vannak készülőben — van feltétlen szükségünk a szoros egyesülés s az ebből kifolyó együttes működésre. Félre kell tennünk most minden indolentiát és személyeskedést s minden lehető eszközzel előmozdítani — ha annyira laza volna, hogy felfrissíteni sehogy sem lehet — uj és erős alapokon szervezni és a legszigorúbb következetességgel megteremteni a szoros egyesülést s pezsgővé, életerőssé tenni az egyleti életet! llogy azonban ez létesülhessen s az ige testté váljék, elkerülhetetlenül szükség van a jegyzői kar min Az ügy ekként legalább formailag befejeztetett. A gróf két hétig mrgfeküdte az ágyat, aztán fölkelt s csak egy sebhelylyel lett több a testén, volt már rajta úgy is elég. VIII. Deményi Emma, mint színésznő, furcsa hirben állott. Elragadó játékának, még inkább tüneményszerű szépségének állandóan egész tábor úgynevezett bámulója volt, de ő mindig a tábor fölött állott, nem keveredett el közöttük. Grófok, bárók, született és pénzarisztokraták jártak ajtajára, de elfogadtatást egyik sem kapott. Erre a lányra — csodálatos — nem hatott az arany bűbájos csengése, csillogása ; nem tántorították meg az egymásra licitáló Ígéretek ; közönyös volt a név, tekintély, állás iránt. Sokan is mondták : nem született színésznőnek. Árkost szerette és ezt nem is titkolta soha. De mellőztetése után gyűlölettel fordult el tőle — és mást sem akart ismerni. Idő közben azonban megtudott min dent; otthonról pontosan értesítették : miért vette el Árkos a feleségét, hogyan él vele. Tudta azt is, hogy Budapestre jöttek. Valamelyik kerületi kör egyik fölolvasó estélyén találkoztak újra. A találkozás meglehetős hideg volt, beszédjük érdektelen. Mindegyik a másikat figyelte s óvakodott valamit maga-magáról elárulni. Egyet mégis megtudtak kölcsönösen. Árk os meg- l győződött, hogy nem olyan nagy a neheztelés iránta, 1 mint aminőnek eddig gondolta, Deményi Emma pedig láthatta, hogy Árkos még mindig inkább az övé, mint a másiké. Búcsúzáskor Árkos engedélyt kért a látogatásra. Es engedelmet kapott! » Azokban a körökben, amelyeket nagyon is érde kelnek ilyen dolgok, valóságos riadalmat keltett a hír, hogy Deményi Emma szalont nyitott. Száidékosan tette ezt. Meg akarta mutatni Árkosnak, hogy mennyit ér ó' voltaképen, ha magától nem jött rá. Mutatni akarta: ime, ezerféle változatban tor golódik körülöttem a szerencse, s csak a kezemet kell | kinyújtanom, hogy egy intésemre aév, rang és miliők t heverjenek lábaim elűtt. De én ezt nem teszem, nem '. teszem a te kedvedért, érted, magadért. ' Estélyei hiresek lettek; Árkos közirigység tárgya volt, de Deményi Emma úgy vette észre, hogy puhulni netn akar. Egy nap egy csomó számlát kapott Deményi Emme a divatárusától; az összeget kifizette, a számlákat pedig átnézés nélkül asztalfiókjába tette; csak pár nap múlva kerültek megint a kezébe s csak akkor vette észre, hogy egy idegen számla került közéjük. A számla Ferch Annának szólt egy öltöny selyem ruháról, és rá volt irva Gidró gróf neve. Semmi különöst nem talált a dologban. Valószínűleg tévedés, majd kicserélteti. De aztán hirtelen egy eszme kapta meg. Újra elolvasta az irást. — Ferch Anna — Ferch. — Csak két vonás kellene 1 Gyorsan tollat vett és megpróbálta a tintát. Kissé fekete volt; fölhigította. Keze reszketett s úgy érezte, a teste is ; de csak egy percre, a másikban már biztos kézzel csinált Ferch-ből Ferek-et. Ferek Anna pedig Árkos Ádámné volt. Aztán vett egy névjegyet és rá irta: „Ma estére szívesen látnám." A névjegyet borítékba tette és elküldte Árkos Ádámnak. Este Árkos pontosan nála volt. Megengedte, hogy kezet csókoljon, aztán helyet mutatott neki. A szoba rélvilág08 volt, Deményi Emma veszedelmesen szép. Előbb saját erejét akarta kipróbálni. — Nem zavartam valamiben ? — szólt, miközben maga is helyet foglalt. — Ellenkezőleg — szólt Árkos, ki nem tudta elképzelni, mi fog itt történni. — Jó; most pedig legyünk egymáshoz őszinték. On boldogtalan és azzá lett házasságának első percétől fogva. Epen azért megbocsájtok Önnek, sőt megbocsátottam már akkor, mikor megtudtam az okot, amely Ont erre a lépésre birta. Elnémítottam büszkeségemet, mert tudtam, hogy Ön megszenved tetteért. En láttam szenvedését, megfigyeltem é.s megtaláltam minden szavában, minden tekintetében. Sőt megtudtam azt is, hogy Ön még mindig a régi. — Ne szakítsou, kérem, félbe ; engedje meg, hogy én beszéljek Ön helyett, ha talán még nem volna tisztában magával . . . Ön még mindig szeret engem. Ne is próbálkozzék az ellenkezőt állítani. Erről meggyőződtem. Csak mutatni tiltja önérzete, mert hiszen már nős. Ön áldozatul hozta szerelmét becsületének. Helyesen tette ezt ? Azóta talán meggyőződött, hogy nem. És nem hiszi, hogy eleget szenvedett már? Akare még tovább is szenvedni? Árkos Ádám mindent várt volna inkább, mint ezt a beszédet. Ha az a démoni alak minden igézetével a nyakába esik, ha körülfogja karjaival, hogy saját tüzé ben engedje elégni, talán nem lepődött volna meg anynyira. Hiszen így nem egy szenvedélyes leány szól, hanem Ítélőbíró é.s nem egy férjhez, akit szeret, hanem egy delinkvenshez, akire az Ítéletet olvassa rá. Pedig ha tudott volna olvasni a lélekben, észrevehette volna, mekkora tűz lángol a tettetett nyugodtság leple alatt. Árkos is igyekezett megtartani nyugodtságát. — Hogy boldog nem vagyok -• szólt — beismerem s hogy szenvedek, nem tagadom, de hogy helytelenül cselekedtem volna, nem tudom belátni. — Nem ? On tehát kész egyetlen bűnéért egy egész élet boldogságáról lemondani. — Aki a tettet elköveti és a következmények elől meghátrál, az gyáva, vagy becstelen. — Es nem tartja Ön nagynak az áldozatot ? —- Hol kötelességről van szó, ott áldozatról beszélni nem lehet. — Még akkor sem, ha az áldozatban egy másiknak a boldogsága is benn foglaltatik ? A nő leszketett már, látszott, hogy nem birja soká. Árkos erősebbnek bizonyult. A kérdésre kitérő választ adott. — Azt nagyon sajnálom ; egyébként pedig nem gondolom. (p 0yt. kflv.)