Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-30 / 31. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1893. éri 31-ik számához. den egyesének kitartó ós buzgó támogatása- és munkálkodására, valamint áldozat készségére; mert csak ez uton remélhetjilk ama sikert, amelyet ugy saját egyéni, valamint a testület érdekében elérni annyival is inkább kötelességünk, uehogy ennek elmulasztásával később bárkit is a hanyagság vádjával akarjunk illetni; mert a hanyagot akkor majd csak önmagunkbau kereshetjük. Igen szép alkalom kínálkozik ennek megvalósítására a kilátásba helyezett augusztusi megyei jegyzői egyleti közgyűlésen. Én tehát ez alkalommal azon kéréssel tordulok kedves kartársaimhoz, miszerint ragadják meg e közelgő alkalmat s jelenjenek meg minél számosabban e rég várt közgyűlésen. Szakítsunk az eddigi traditióval s lép jünk az együttes és vállvetett komoly egyleti munkálkodás rögös, de eredményekre vezető útjára. Azon reméuyben, hogy jelen soraim nem loguak eredménytelenek maradni, vagyok Légrádou, 1893. évi julius hó 26-án kartársi üdvözlettel : Kovács Gyula közüégi jegyűi!. Kamarai kültagok választása. A kamarai kültagok választása tárgyában vettük az alábbi hirdetményt, amelyre felhívjuk vármegyénk kereskedőinek és iparosainak ügyeimét. Hirdetmény. Az 1868. évi VI. t.-c. 4. §-a értelmében kiadott nmlt. m. kir. ipar- és keresk. minisztérium magas rendeletének 7. § a alapján ezennel közhírré tétetik, hogy a soproni újra alakulandó kereskedelmi s iparkamarához 6 kereskedő és 6 iparosnak, mint kültagoknak választása rendeltetett el. A nagymit. m. kin. ipar s keresk. minisztériumnak rendelete folytán Zalavármegye három választási kerületre osztatván tél, választási helyül: a) Nagy-Kanizsa város székhelylyel, hol N.-Kanizsa város, nagy kanizsai, pacsai, letenyei, perlaki és csáktornyai járások kereskedői s iparosai 4 kereskedőt s 4 iparost; b) Keszthely város székhelylyel, hol keszthelyi, sümegi, tapolczai és szt. gróthi járások kereskedői s iparosai egy kereskedőt, egy iparost; c) Zala .Egerszeg város szék hely lyel, hol Zala Eegerszeg város, zalaegerszegi, novai és alsó lendvai járások kereskedői s iparosai egy keres kedőt s egy iparost kamarai kültagul választanak. Választási helyül Nagy-Kauizsáu, Keszthelyen és Z.-Egerszegen mindenütt a városház tanácsterme s mind a három választási határnapul 1893. évi augusztus hó 14-ik nap jának reggeli 9 órája tüzetett ki, a mely választásra a választási joggal biró kereskedők s iparosok hivatalos tisztelettel meghivatnak. Zala Egerszegen, 1893. évi julius hó l5-én. Kovács Károly bizottsági elnük. A megyei jegyzöegyiet közgyűlése tárgyában az egyesület elnöksége a következő meghívót bocsátotta ki: A zalamegyei községi- és körjegyői egylet 1893. évi agusztus hó 19-én délelőtt 10 órakor Keszthelyen, a „Városház" nagytermében rendes közgyűlést tart, melyre az egylet tagjai ós a vármegyei községi és körjegyzők tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. A mult ülés jegyzőkönyvének lelolvasása. 2. Elnöki jelentés az egylet működéséről a legutóbbi közgyűlés óta. 3. Az 1890—92. évi számadás megvizsgálása. 4. Az 1894. évi költségvetés megállapítása. 5. A megyei szigorló bizottságba két tag beválasztása. 6. A zala-egerszegi járás jegyzői egyletnek 1893. ápril 25 én tartott közgyűlése jegyzőkönyvének bemutatása. 7. A nagy kanizsai járási jegyzői egyletnek 1893. évi május 18án tartott közgyűléséről íelvett jkönyv bemutatása. 8. Az országos jegyzői-egylet 1892. évi közgyűlése jkönyvének bemutatása. 9. Az országos jegyzői egyletnek leirata, az orszá gos jegyzői árvaház javára gyűjtés eszközlése tárgyában. 10. Ugyanannak jkönyvi kivonata az italmérési és fogyasztési adók kibérlésekor a községekkel érintkező pénzügyi közegek eljárásának méltányosabbá tétele tár gyában. 11. Ugyanannak jkönyvi kivonata a „Községi Közlöny" szellemi és anyagi emelése tárgyában. 12. Az országos jegyzői árvaház alaptőkéjéről a leltár bemutatása. 13. Az országos jegyzői egylettel szemben fenálló hátralékos tagsági dijak mimódoni befizetése, — és ál tálában a hátralékos tagdijak mimódoni behajtása iránti határozat hozatal. 14. Bernálh Ágoston részletes tantervének megvi tatása az „országos jegyző jelöltek előkészítő tanfolyama" felállítása iránt. 15. A torontálmegyei jegyző szaktanfolyam alap szabályai bemutatása. 10. A nagy-kanizsai járás jegyző egyletének emlékirata bemutatása és megvitatása a létesítendő jegyzői szaktanfolyamok tárgyában. 17. Horváth Gyula káptalanfai jegyző indítványa Illés Lőrincz volt egyleti elnök részére emlék felállítása tárgyában. 18. Egyéb és kellő időben beadott indítványok tárgyalása. 19. A régi tisztikar l< mondása, s az uj választás megejtéae. A közgyűlés után a jegyzői egylet az elnökség rövid előterjesztésére testületileg kivonul Jieisch Vencel keszthelyi volt városbíró sírjához, s azt megkoszorúzza. A választmány, a közgyűlést megelőzőleg 2 órával tartja ülését. Keszthely, 1893. julius hó 13. Horváth Gyula, Csirke Iván, káptalan fai kfirjegyzö. egyleti elnök. Hivatalos rovat. A nagyméltóságú uiagy. kir. belügyminisztérium nak 1893. julius hó 9 én kelt 5850G/V1 —1.. száuiu rendeletének 1 ső és 5 ik § ainál fogva Zala Egerszeg rend. tan. városa részéről felkéretnek a város területén működő orvos urak, szülésznők, hogy az általuk a leg első alkalommal észrevett gyanús hasmenéssel és hányás sal járó megbetegedéseket a város rendőrkapitány hiva tálánál azonnal bejelenteni szíveskedjenek. Közhírré tétetik továbbá, hogy a város lakói az árnyékszékeket, pöczegödrök tartalmát hetenkint két szer megtelelő mennyiségű mésztejjel (1 kiló mész 4 liter vizben feloldva fertőtlenítsék. Kelt Zala-Egerszegen, 1893. évi julius 29 én. Kovács Károly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes irt. A balatoni kultur -egyesület vidéki választmányai közül e hó 26-án ujabban a balaton-fürdei választmány alakult meg Kovács Abel füredi elnök és dr. Sziklay János egyesületi titkár jelenlétében. Alelnökké Segesdy Ferencet, titkárrá Náray Sándort, pénztárossá Sváb Lajost választották meg. A b.-füredi választmány határozata értelmében az egyesület szeptember elején balatonvidéki terménykiállítást rendez B.-Füreden, melyen a regenerált szőlők termékeit, a homoktelepeken és a hegyeken az amerikai vesszővel elért eredményeket is bemutatják. A kiállítás a szőlők megújítását illető szakelőadással lesz egybekötve. A kiállítás rendezését a lüredi választmány vállalta el és az egész Balatonvidék hiva talos lesz. Gyaszhir. üabronyi Cseh László t. hó 23-án 76 éves korában Sümegben elhunyt. A boldogult a sümegi társadalmi élet egyik oszlopos tagja, az iskolaszéknek hosszú időn keresztül tárádhatlan tevékenységű elnöke volt. Készt vett 52 évvel ezelőtt a sümeghi kaszinó alapításában s annak haláláig tevékjny tagja, szorgalmas látogatója volt. Vármegyénk büszkeségéhez, Kisfaludy Sándorhoz gyengéd baráti kötelék fűzé. Vég óhajához képest a legegyszerüebbou temették el a város nagy közönségének részvéte mellett. Nemes szivéről, emberbaráti szeretetéről tanúskodik végrendelete. Mintegy 40—50.000 frtot hagyományozott egy Ukkon alapítandó plébániára. Sümegi háza menházzá alakíttatik át; az orvos, aki a menházba elhelyezendő aggokat ingyen köteles gyógykezelni, ingyen lakást és évi 200 forint fizetést kap. Megemlékezett végrendeletében cselédségéről, valamint az ukki és rigácsi tanítókról is. Béke lebegje körül a nemes emberbarát szendergő porait I Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi in. kir. miniszter llomicskó Gizella csabrendeki állami elemi iskolai tanítónőt az ungvári állami elemi iskolához hason minőségben áthelyezte. Kinevezes. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Czink Margit okleveles tanítónőt a csabrendeki állami elemi iskolához rendes tanítónak kinevezte. Primitia. F. hó 23-án mutatta be Zala Szt. Györ gyön első zsengéjét az Urnák Császár Józsei szombathelyi egyházmegyei áldozár. A inanuduktori tisztet dr. István Vilmos szombathelyi kanonok teljesítette, az ünnepi szónoklatot pedig Skrobanek Florid bucsu-szent-lászlói ferenc-rendű zárda főnök tartotta. A ritka egyházi ünnepen szokatlan nagy számmal vett részt a helybeli és vidékbeli hivő közönség. Délben az ünnepség után Tiborcz Lajos zala-szent györgyi plébános vendégszerető ! házánál és az új inisés szülőinél megosztva gyűltek egybe a vendégek és lelkes felköszöntőkben éltették az új áldozárt éltének ezen egyik legszebb, legemlékezetesebb napján. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: „A siimegvárosi róm. kath. elemi iskola tantestülete mély tájdaiommal jelenti felejthetetlen szeretett kartársának Gallik Mariskának julius hó 21-én, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, tani tói működésének 18-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei t. hó 22-én, szombat délután 6 órakor tétetnek örök nyugalomra, az engesztelő sz. miseáldozat pedig f. hó 24-én hétfőn délelőtt 9 órakor a plébánia templomban fog az Urnák beiuutattatni. Sümegen, 1893. julius 21. Áldás és béke lengjen a drága kartárs porai felett I" A hazai történelmi és mütörténeti emiekeknek az ezredéves országos kiállításra"való egybegyűjtésének a tanintézetek részéről eszközlendő megkönnyebbítése tárgyában a vallás és közoktatásügyi miniszttr t. 1893. évi 1.508. eln. sz. a kir. tanfelügyelőkhöz a következő körrendeletet intézte: „Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás egyik feladata lévén a nemzet ezer éves fennállásának ünneplése alkalmából ezen kiállításon az egész multat s lőleg a kultura fejlődésének tíz századon át kilejlődött képét bemutatni, a kereskedelemügyi miuiszter ur, mint az országos kiállítás elnöke, első sorban a hazai történelmi és mütörténeti emlékek egybegyűjtéséről kíván gondoskodni. E célból az említett miniszter ur a történelmi főcsoport több előadóját ki fogja küldeni, hogy az ország egész területén minden ily emléket, melyről tudomást nyernek és amelyek a kiállítás keretébe való felvételre méltók, adjanak be. Tekintettel pedig arra, hogy a felsőbb tanintézetek és iskolák gyüjtemé nyeiben csaknem mindenütt történeti emlékek is őriztet nek, utasítom a kir. tanfelügyelőséget, hogy a gyűjteményeikben, vagy könyvtáraikban netán létező történelmi emlékeknek a kiküldendő biztosok illetőleg előadók által leendő tanulmányozását és összeírását engedjék meg és az ezek által ki jelölendő tárgyakat aunak idején a kiállításra küldjék be." Halalozas. llajgató Mariska f. hó 24-éu hosszas szenvedés után, 18 éves korában, tüdővészben elhunyt, líavatalát szebbnél szebb koszorúk diszesítették. Nagy részvét mellett temették el t. hó 25-én. Béke a korán elhunyt poraira I Az allami tisztviselők utadomentessége tárgyában a kereskedelemügyi m. kii. miniszter a következő kör rendeletet intézte a törvényhatóságokhoz: „Kérdés merült fel az iránt, hogy az állami erdőtisztek, altisztek és szolgák, valamint a bányaüzemi alkalmazottak s általában azon állami alkalmazottak, kik az 1893. évi IV. t.-c. 21. §-ábau felsoroltatnak, ugyanezen törvény 15, §-a alapján ezen minőségükben élvezett illetményeik után az útadó fizetésére és az 1890. évi 1. t. c. 25. §-án alapuló három kézi napszám teljesítésére, illetve megváltására kötelezhetők-e vagy sem ? A m. kir. pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrral egyetértőleg ezen kérdésben akként határoztam, hogy az 1893. évi IV. t.-c. 15. §-a alapján az összes állami alkalmazottak, tehát azok is, kik az idézett törvény 21. íjában félsoroltatnak (állami tisztviselők, altisztek, szolgák) a fizetésre, valamint a nyugdíjra és ellátásra kivetett állami adó után törvényhatósági vagy községi adó és útadó fizetése alól lelmer.tetuek, és ezen minőségükben az 1890. évi I. törv.-cikk 25. § án alapuló három kézi napszám teljesítésére vagy megváltására sem kötelezhetők. Ehhez képest tehát az érintett mentességnek, illetve a törvény biztosította kedvezménynek az összes állam! alkalmazottakkal szemben leendő érvényesítését ezennel elrendelem." Kerelem Zalavarmegye tanitoihoz. A t. 1893. évi augusztus 24 én Alsó-Lendván tartandó tantestületi nagygyűlésre a zalamegyei általános tanítói testület busz éves történetét óhajtom egybeállítani. E célból szükségem volna az 1870. évi március 23-án a zalamegyei tanítók által Bója Gergely kir. tanácsos és vármegyei tanfelügyelő elnöklete alatt alakított „Zalamegyei tanító egylet" re vonatkozó adatokra. Mivel ezen egylet hivatalos iratai nem őriztettek meg, mert annak idején az 1870—1873. években fennállott „Zalai Tanközlöny " ben tétettek közzé : akinek e tanügyi lap bekötött példányai vagy egyes számai birtokában vannak, igen lekötelezne, ha fentebbi célom elérhetése végett azokat pár napra rendelkezésemre bocsátaná. Zala Egerszeg, 189-j. julius 28 án. Udvardy Ignác, a zalamegyei általános tanítói testület elnöke. Tiizolto mulatsag. A zala egerszegi ölik. tűzoltóegylet saját pénztára javára folyó évi augusztus hó 6 án a kaszaházi kertben teke verseny nyel egybekötött zárt körű nyári mulatságot rendez. Kezdete d. u. 4 órakor, Belépti díj : tagok családtagjainak 25 kr., nem tagokuak 40 kr. Egy tekejegy ára 3 dobásra 15 kr. Felülfizetések köszönettel logadtatnak és a „Zalamegye" cimű lapban nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén augusztus 13 áu fog megtartatni. A' természetrajzi praeparatumok es tanszerek beszerzése tárgyában a vallás- és közoktatásügyi ra. kir. miniszter 1893. junius 23 án 26.459. sz. a. a következő rendeletet bocsátotta ki : „A liosonowszky Frigyes budapesti praeparatoriurnában (11. kerület, Hunfalvi-utca 4. és 6. sz.) készült természetrajzi praeparaturaokat és tanszereket, raeiyek a külföldiekkel mind minőség, mind ár tekintetében kiállják a versenyt, az országos közoktatási tanács birálatos jelentése aiapján az érdekelt tanintézeteknek megszerzésre ajánlom." Második takarekpenztar Szent Grothon. Egy má sodik pénzintézet felállítását tervezik Zala-Szt. Gróthon. Több helybeli lakós már régebbi idő óta megbeszélte, hogy a már feuálló takarékpénztár mellé egy második pénzintézetet állítanak. Különféle kombinációk merültek lel, de a terv dugába dőlt. Most ismét felszínre került az eszme, az azonban, hogy az ige testté válik-e, kétséges. — (Mi azt hiszszük, hogy a csak pár évvel ezelőtt alakult pénzintézet Szent-Gróth és közvetlen vidékének igényeit annyira kielégíti, hogy egyelőre még gondolni is felesleges egy új intézet létesítéséről. Szerk.) Adomány. A balaton füredi kórházra ujabban Mihályi Péter 3 frtot, Vásárhelyi Géza 2 frtot, Kerekes Teréz 1 frtot, Paucker Zsigmond 2 frtot, Fehér Nándor 5 frtot, Hertelendy Andorné 1 Irtot, Vály József 1 trtot, gróf Esterházy László 5 frtot; a balaton füredi színkörre Mihályi Péter 2 trtot, Benke Ferenc 1 frtot, gróf Esterházy Ferenc 5 frtot adományoztak. Megszűnt megyei hetilap. A Zala-Egerszegen Z. Horváth Lajos szerkesztésében és kiadásában megjelent „Zala- Egerszeg és vidéke" cimű társadalmi hetilap „Zuhany" élelap mellékletével együtt a folyó negyedben pártolás hiánya folytán megszűnt. A „korona" és „fillér" kifejezesek rövidített jelzése. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a koronaérték érmeinek pénztári kezelése és az ily érmek kiadásának és bevételezésének elszámolása iránt kiadott utasítással kapcsolatban elrendelte, hogy a korona é.s fillér kifejezések rövidített jelzésére a következő rövidítések alkalmazandók : a korona rövidített jelzése „K", a fillér rövidített jelzése „f". Mértékhitelesítő hivatal özent Grothon. A mérték hitelesítő hivatalnak Szent Gróthon leendő felállítását a törvényhatóság engedélyezvén, az erre vonatkozó szerződés Moór Jáuos helybeli kádár mesterrel már alá is Íratott. Igy tehát csak idő kérdése, hogy mikor lép életbe. A mértékhitelesítő hivatal leiállításával a vidék lakósságának egy régi óhaja uyerne teljesülést; mert a legközelebbi ily nemű hivatal is oly távol van, hogy a hordók és mértékek hitelesítése sok nehézségbe s akadályokba ütközik. S ha a méter mértékre vonatkozó törvényt szigorúan végrehajtanák a hatóságok,[ugyancsak dolgot adna a temérdek hitelesítetlen, vagy hiányosan hitelesített hordók stb. elkobzása; mi nem annyira a közönség hanyagságából, mint azon körülményből származik, hogy a hitelesítő hivatal roppant messze van. Gyermekek cserébe adasa. Pinkafőről (Vasraegye, vasúti állomás), ahol a leánynövendékek oktatását zárdában eszközlik, a fiuls, számára pedig jó hirnévnek