Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-28 / 35. szám

Lénárd Ernő városi ügyész Keszthely város kép viselőtestületének nevében emelt szót; részletesen felsorolta a tőgymnasium történetét, majd azon tényezőket sorolta tel, kik az eszme megvalósításához szóval és tettel hoz zájárultak. Ezek Keszthely város áldozatkész közönségén kívül dr. Kuocz prépost, gr. Csáky közoktatásügyi miniszter, gr. Festetics Tassiló, a töldmivelési miniszter, Svastits főispán, Zalavármegye nemesi pénztára stb. stb. Majd végül a város nevében kérte dr. Kuucz prépostot, hogy az épületet rendeltetési céljának átvenni kegyeskedjék. Dr. Kuncz prépost dicsérettel és magasztalással szólva Keszthely város áldozatkész lakosságáról, az épületet átvette s a lőgymnasiumot megnyitottnak nyilvánította. Szavait lelkes éljenzés kisérte. Ugyanaznap d. u. 1 órakor a városház dísztermében fényes bankett volt. A terem délszaki növényekkel, az asztalok a leggyönyörűbb virágcsokrokkal voltak föl díszítve. Az első felköszöntőt Svastits főispán a királyra, dr. Dunszt F. apát dr. Kuncz prépostra, ez Keszthely város közönségére s különösen dr. Dunszt apát, Reischl városbíró és Lénárd Ernőre, Lénárd gr. Csáky miniszterre, Svastits Vaszary Kolos hercegprímásra, a város nagy szülöttjére, dr. Csanády Svastits főispánra, dr. Burány gr. Festetics Tassiióra, Péchy János szegszárdi prépost Keszthely város közörömére, Takách Imre főszolgabíró dr, Ruzsicska Kálmánra, dr. Ruzsicska Kálmán a tőgymnasium felvirágzására, Pákor Keszthely iparos polgárságára. Szóltak még Csertáu alispán, Udvarhelyi, Üogyay, Lakits V., Király E., Kriszt J., Bontz József, Rupp Kornél dr., Mészáros százados stb. Ebéd alatt sok üdvözlő távirat érkezett, köztük Vaszary Kolos hercegprimás-é, melyet midőn Svastits főispán felolvasott, hogy ő hercegsége lélekben együtt örül és ünnepel szülővárosa lakosaival e mai napon, az ünneplők nelyeikről felemelkedve, a lelkesedés meleg és őszinte hangján percekig viharosan éltették az ország legelső főpapját s azonnal köszönő táviratot intéztek ő eminenciáiálioz. Az ünneplő társaság 5 óra után oszlott szét. Az 1892. év augusztus 23 ika arany betűkkel leend följegyezve Keszthely város történetében. A zalavármegyei tűzoltószövetség közgyűlése. A zalavármegyei tűzoltószövetség Kovács Károly szövetségi elnök elnöklete alatt f. hó 14-én tartotta Csáktornyán évi közgyűlését, amelyen képviselve voltak a zala-istvándi, keszthelyi, alsó-domborui, dráva-egyházi, sormási, légrádi, perlaki, mura csányi, nagy-kanizsai, szent-gróthi, kis-komáromi, csáktornyai, hodosáni, letenyei, zalaegerszegi és alsó-lendvai tűzoltó egyesületek. Elnök üdvözölvén a megjelenteket, tekintve, hogy a szövetség 30 tagja közül 10 van képviselve, a gyűlést határozatképesnek nyilvánította. Előterjesztetett a szövetség 1890. és 9l-iki évi működését feltüntető jelentés, melyet a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vett s a benne foglalt javaslathoz képest a közgyűlés megkeresi a vármegye alispánját, szivesked jék hatóságilag intézkedni az iránt, hogy a vármegyében levő tűzoltó egyletek a szövetségbe lépésre köteleztesse nek ; továbbá a vármegyei szövetség anyagi segélyezése kérvenyeztessék. Stefanecz József szövetségi pénztárnok számadásainak megvizsgálásáról a kiküldött bizottság jelentést tett; a számadás helyesnek találtatott s a közgyűlés a számadót a felelősség terhe alól tölmentette. Az 1894-ik évben tartandó közgyűlés helyéül SzentGrót város jeleltetett ki. A szövetségi tag egyleteknek egyöntetű begyakorlására gyakorlati szabályzat alkotása elkerülhetlenül szükségesnek találtatott. E szabályzatot az elnökség megkeresésére Knorczer György választmányi tag elkészítette, s felolvasván, a közgyűlés azt elfogadta s annak kinyomatását elrendelte, mig Knorczer Györgynek szives és hasznos fáradozásaiért jegyzőkönyvileg fejezte ki a közgyűlés köszönetét. A vármegye tüzrendészeti szabályrendelet emlitést tesz a községi tűzoltó szolgálati szabályzatról, mely azonban a mai napig nem létezik. Ugy az önkénytes, mint a szövetségi tűzoltók szolgálati szabályzatának mielőbbi megállapítása nagyon is szükségesnek mutat kozván, ily szabályrendeleti tervezet készítésére Knorczer György választmányi tag felkéretett. E szabályzatba felveendő, hogy hol az egylet pártoló tagok, vagy köz ségi segély által tartja lenn magát, a választmány tűzoltó és nem tűzoltó tagokból álljon, egyébként pedig kizárólag tűzoltó tagokból; körülirandók a tűzoltók jogai és kötelességei a tüzeseteknél, hogy működésében idegen beavatkozás álta! ne akadályoztassék. Tárgyalás alá vétetett a megyei tüzrendészeti szabályrendelet módositása tárgyában teendő javaslat. A 34. § ban foglalt 2 trt váltságdíj szedése oly községekben, hol a követelményeknek megtelelő önkénytes tűzoltó egyesület létezik, mellőzendő volna, hanem ennek ellenében az önkénytes tűzoltó egylet költségvetésében felvett szükséges kiadások fedezése községi pótadóval eszközöltetnék, melynek fizetése alól a tényleges tűzoltók felmentetnének. A 38. § olykép lenne módosítandó, hogy ha valamely községben oly önkénytes tűzoltó egylet létezik vagy alakúi, mely a vármegyei tűzoltószövetség tagja, ezen községben nem szervezendő a községi köteles tűzoltóság. Mióta a vármegyei tüzrendészeti szabályren delet életbe lépett, mindinkább kitűnik az önk. tűzoltó egyleteknek célszerűsége és a köteles tűzoltóság feletti előnye; társadalmi uton ezek szervezése, fejlesztése és tökéletesítése szükséges, amire első sorban a vármegyei tűzoltószövetség van hivatva, miért is hatásköre kiszélesbitendő volna, mely célból elrendelendő volna, hogy a tűzoltó egyleteket és a vármegyei tüzrendészeti viszonyokat érintő ügyekben a szövetség véleménye meghallgatandó; kiküldöttei hatósági közegnek tekintessenek, rendelkezései szigorúan végrehajtassanak, a megyei tüzrendészeti bizottság fele részben a szövetségi elnök ajánlatára tűzoltó tagokból volna alakítandó; a tüzrendészeti szabályrendeletbe felveendő volna, hogy a köz ségi képviselőtestület szépészeti és építészeti bizottságának a tűzoltó parancsnok tagja legyen. A megyei tüzrendészeti szabályrendeletnek ily értelemben való változtatása iránt az alispáni hivatalhoz kérvény intézése elhatároztatott. A szövetség tisztikarának mandatuina lejárván, eh.ök maga és tiszttársai nevében — megköszönve a beléjük helyezett bizalmat — lemondott s kérte a közgyűlést a választás megejtésére, mire közlelkesedéssel egyhangúlag Kovács Károly választatott meg újból a szövetség elnökévé, aki a belé helyezett bizalmat megköszönvén, igéré, hogy a szövetség ügyeit a jövőben is a legnagyobb készséggel és odaadással fogja vezetni. Folytatólag egyhangúlag megválasztattak: Koháry . József (Szent-Gróth) alelnökké, Nagy Antal (Zala Eger szeg) titkárrá, Stefanecz József (Zala-Egerszeg) pénztárnokká; Knorczer György (N.-Kanizsa), Szeiwerth Antal (Csáktornya), Pöltz Pál (Keszthely), Kovács Gyula (Légrád), Grünfeld József (Sormás), Alszegi József (A. Lendva), Tóth Sándor (Perlak) választmányi tagokká; dr. Viola Ignác (Gelse), Vizmathy Sándor (Mura Csány), Tichler Imre (A.-Domború), Árady Alajos (Letenye), Kluger Sámuel (Szt Gróth), Simán István (Z.-Istvánd), Kozáry Aurel (Zalabér) választmányi póttagokká. Végül az elnök indítványára Csáktornya városának a szives fogadtatásért s a tűzoltó intézmény irányában nyilvánuló szives érdeklődésért jegyzőkönyvileg köszönet és elismerés szavaztatott. A zalamegyei általános tanítói testület közgyűlése, A zalamegyei általános tanitói testület évi rendes közgyűlését Udvardy Ignác tantestületi elnök elnöklete alatt f. hó 24 én tartotta Keszthelyen a városház tanácstermében az egyesületi tagok élénk részvétele mellett. A gyűlést megelőzőleg 8 órakor ünuepélyes „ Veni Sancte" volt, melyet Kniszt Jenő keszthelyisegéd lelkész tartott. és közművelődési intézeteinket, társulatainkat és egyle teinket (pl. akadémia, anthropologiai muzeum, ásványtani intézet, Bethlen-főtanoda, földrajz társ., Kisfaludytárs. stb.) Az idegen tudósoknál és íróknál fel vannak sorolva műveik magyar fordításai, a reájuk vonatkozó irodalommal együtt. Egyes kültöldi városoknál a lexikon ottani magyar eredetű vagy tárgyú emlékeket ismertet, igy külön cikk szól az acheni magyar régiségekről, a bautzeni Mátyás-szoborról, a boroszlói magyar emlékek ről stb. A magyarországi helységek német neveik szerint is előfordulnak, ami jelentékenyen emeli a mű földrajzi részének gyakorlati basznavehetőségét. Szerencsés újításnak tartjuk azt az eljárást, melyet a lexikon nemzeti irodalmunk behatóbb ismertetése céljából követ. Nemcsak az egyes irók életrajzi adatait és műveik névsorát közli, hanem felsorolja irodalmunk összes kiválóbb alkotásait, egy vagy más tekintetben figyelemre méltó termékeit külön a művek címe alatt is és a cím mellett adja a műre vonatkozó közérdekű adatokat, Ezáltal a Kézi Lexikon régibb és ujabb irodalmunknak valóságos leltárává válik s bárki könnyűséggel megtudhatja valamely jelesebb szinmű, eposz, regény stb. szerzőjét, ha a mű címére emlékszik. Ily módon ismertetve vannak összes régibb nyelvemlékeink és codexeink épúgy, mint a legújabb irodalom termékei. Sőt a szerkesztő még tovább ment: a latin, francia s egyéb idegen nyelvű idézetek mellett fölvette a magyar költők, irók, szónokok műveiből közkeletűvé vált idézeteket, aranymondásokat, szárnyas igéket is, miáltal a Kézi Lexikon egyúttal idézettárrá vált s mint ilyen irodalmunkban úttörő: az első magyar „Büchmann". Megtaláljuk továbbá a könyvben a jellemzőbb magyar közmondásokat, a népbölcseség e klassz'kus kifejezőit, ügyes csoportosításban, pl. anya, arany, bor, eb stb. alatt. S ha kiváló gondot fordít a szerkesztő az idegen szavak értelmezésére, nem feledkezik meg a régibb | | magyarnyelv, valamint a nyelvjárások kifejezéseinek magyarázatáról s az egyes nyelvjárások ismertetéséről sem. Még csak az életrajzi anyag meglepő gazdagságát és sokoldalúságát kívánjuk felemlíteni. A modern politikai és társadalmi körük alakjai, a tudományos, irodalmi és művészeti élet szereplői, a főbb bírói és közigazgatási tisztikar tagjai, a katonai méltóságok, a fővárosi és vidéki journalistika emlegetettebb képviselői, a tanügy kiválóbb munkásai mind helyet találtak az „Athenaeum Kézi Lexikoná"-ban, mely e tekintetben is hű képét adja korunk társadalmának. A magyaros irány, mely a könyv minden során elömlik, kifejezésre jut a hozzácsatolt táblázatokban és a rendkívüli ténynyel és ízléssel kiállított műmellékletekben is, melyek szám és minőség tekintetében egyaránt felülmúlnak bármely külföldi vállalatot. Elég csak a hazai tárgyú műlapok közül a magyar zászlót, cimere ket és rendjeleket, a magyar katonaság történeti fejlő dését, a Halotti Beszéd másolatát, egy Corvin-codex címlapját, a magyar diszitményeket stb. ábrázoló, nagyobbrészt színes képeket telemlíteni, Jhogy fogalmat nyujtsunk azon áldozatkészségről, melyet a" kiadó tár sulaí e vállalatnak minél fényesebb kiállítása körül tanúsított. Azt hisszük, e vázlatos ismertetésből is eléggé kitűnik, hogy „Az Athenaeum Kézi Lexikona" a ma gyar lexikon irodalom terén páratlan jelenség, mely gondos szerkesztése, magyaros szelleme, díszes kiállítása és olcsó ára által a küllöldi hasonnemű vállalatok nagy versenyében győztesen fogja megállani helyét s gyorsan utat fog találni minden magyar család könyvtárába, annyival is inkább, mivel megszerzése még azoknak is ajánlatos, kik már valamely nagyobb külföldi vagy régibb magyar lexikon birtokában vannak. Jelen volt a közgyűlésen: dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos és tanfelügyelő, id. Reischl Vencel városbíró, Lénárd Ernő városi ügyész, dr. Burány Gergely főgymnasiumi igazgató, Pákor Adorján iskolaszéki elnök stb. Megtisztelte a közgyűlést magas megjelenésével dr. Kuncz Adolf csornai prépost is, aki az egyesület alapító tagjai közé lépet s egyúttal pályadíjul 25 frtot volt szives kitűzni. Lénárd Ernő, Keszthely város fáradhatlan buzgalmu és köztiszteletben álló ügyésze, a város nevében üdvözlé szívélyes szavakban a nagy számmal megjelent tagokat, mire Udvardy Ignác tantestületi elnök megköszönve a város részéről tanúsított eme szives figyelmet, a közgyűlést eme beszéddel nyitotta meg: Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Kedves Pályatársak 1 Bármennyire hangoztatja is a társadalom a tanitói állás fontosságát; bármennyire törnek is mellette nemes hévvel lándzsát korunk államférfiai és tudósai: mi, kiket jó vagy balsorsunk e pályára vezérlett, szomorúan kénytelenit.tetiink tapasztalni, hogy állásunk magasztosságának hangoztatásával épen nem áll arányban azon tisztelet és becsülés, nem azon tekintély, melynek működésünket kisérnie kellene. Oly élettapasztalat ez, melyet közülünk még azok sem cáfolhatnak meg, akik távol a pessimistikus elvektől, az életet az optimismus szemüvegén keresztül szokták tekinteni. Ha komolyan és elfogulatlanul elmélkedünk ez élettapasztalatról; ha fürkészszük az okokat: be kell látnunk, hogy ennek oka benn van magában a társadalomban, még inkább benn van a mellőztetésnek oka minmagunkban. Nem terjeszkedhetem ki - elnöki megnyitóm szűkkeretében — mindazon körülményekre, amelyek az emiitettem szomorú élettapasztalatnak mintegy szülő okai. Egyről azon • ban e helyről meg emlékezni, erkölcsi kötelességemnek tekintem. Már a régi római bölcstől maradi reánk mintegy órökségkép azon életigazság, hogy egyetértés által a kis dolgok is nőnek, míg egyenetlenség által a legnagyobbak is szétbomlanak. Ismeri miudnyájunk ez aranymondást. Kevés lehet közöttünk, aki évenként figyelmeztetésül ne hangoztatná ez elvet saját növendékei előtt. És mégis mélyen elszomorító, hogy ezen elvnek a gyakorlati életben való alkalmazásáról egyedül mi magunk feledkezünk meg. Nincs társadalmi állás, melynél az egy cél felé törekvők között a testületi szellem lazább volna, mint közöttünk. Amit itt többnek buzgalma felépíteni törekszik, egyesek megfoghatatlan okokból annak lerontásán fáradoznak. Pedig ha valahol, úgy főleg a tanügy terén lehel | csodát művelni, ha a testületet az egyetértés jótékony szelleme lengi át. lídáz harcot vívunk egymás ellen, mikor béke jobbot adva, kellene magasztos pályánkon haladni. Ezért fordul el tőlünk nem egyszer a világ ; ezért fordul el — bár fontosságát szóval hangsúlyozza — többé kevésbbé magától az ügytől is, melynek ily érdekképviselői vannak. Az egyenetlenségnek, a testületi szellem hiányának káros, sót romboló hatását napról napra fokozottabb mérvben tapasztalhatjuk. Nem térhetünk ki e baj elől! Illik, sőt kell, hogy vele nyíltan szembeszáljunk ! Ismerjük meg e veszélyes ellenséget, mely raj tunk élődik, zsibbasztja működésünket, tönkre teszi tekin télyünket, sírját ássa jobb sorsra érdemes ügyünknek. Vágjuk ki szivünkből e veszedelmes sebet! A sikert egyedül biztosító egyetértés szelleme fűzzön egybe bennünket! Tettre nemes versenyünk akkörül központosuljon, hogy kitartó munkássággal, lankadatlan szorgalommal ki viszi egy porszemmel is előbbre igaz ügyünket! Lelkem szent meggyőződése, hogy a társadalom ez esetben elismeréssel kisérendi működésünket s a tisztelet és becsülés megérdemlett glóriájával övezendi homlokunkat! Azon reményben, hogy távol az egyenetlenségtől, az egyetértés zászlója alá csoportosulunk s ennek egyedül üd vözitő jelvénye alatt küzdünk, mai közgyűlésünket meg nyitottnak nyilvánítom. Majd üdvözölte a közgyűlés nevében a megjelent vendégeket. Az éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után Udvardy Ignác tantestületi elnök leiolvasta az egyesület három éves működését felölelő, többször helyesléssel kisért elnöki jelentését. Az eluöki jelentés felolvasása után dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos és tanfelügyelő a következő, többször zajos helyesléssel kisért, a bensőség melegével elmondott remek beszédet intézte a vármegye tanítóságához : í. Igen tisztelt közgyűlés! Mindig kedves és becses emlék értékével birt előttem az a néhány óra, melyet a zalavármegyei általános tanitói testület közgyűlései alkalmából Önök közt igen tisztelt hölgyeim és uraim, eltöltve — a szellemi és testületi szempontok emelésére és kiszélesítésére irányult buzgó törekvéseik tanuja s a magyar kuliurában való apostolságuk részese lehettem. Mai együtlételiinket azonban egy szívbeli emlékből, pályám ünnepévé avatja a megyei tantestület tisztelt elnökének, U lelsége áltat történt legkegyesebb kitüntetésem felett, a megye összes tanitói nevében kifejezett ragaszko dása, mely egyik forrását képezi kitartásomnak a Icüzdel mek nehéz idejében, boldogságban pedig megkétszerezi erkölcsi jutalmam örömét. Amit minden járáskörnek, tantestületeknek s egye seknek időm physikai korlátoltsága miatt ki nem fejezhettem — igaz és benső hálámat! — fogadják ma szívesen igen tisztelt hölgyek és urak. Önök márványba foglalták elődöm emlékezetét; gyöngéd szeretetükbe élő emléket állítanak az utódnak. A mely tantestület igy ünnepli a holtat s tiszteli az élőt, az a legszebb bizonyítványt állítja ki érzései mélységéről s megbízhatóságáról. Még egyszer forró köszönet 1! I