Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-28 / 35. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1892. éri 35-ik számához. .1 munka és kötelesség példájával erőm és buzgalmam teljes oda adásával fogom ez után is együtt szolgálni Önökkel a magyar népoktatás magasztos ügyét! Szivünkben a szeretet, béke, egyetértés áldásával —együtt fogjuk ápolni a magyar művelődés oltárának örök lángja. ! ' 'i — pályaszeretetünk hűségével s lelkesedésével. b .. közülünk csüggedésében áldozatnak ta rtaná a hivatás agy és szent kötelességeit, annak emelje fel szivét a tudat, hogy a világ sorsát, kicsiny vagy nagy keretben, azon nemes lelkek példája vezeti, kik szivesebben aszalódnak fel ideáhsmusok tüzénél, mintsem egy sugarat kialudni engedjenek abból az eszményből, mely éltük útjára ragyogott/ A kitörő éljenzés lecsillapullával a közgyűlés az elnöki jelentésben foglalt javaslatokhoz képest jegyzőkönyvileg örökítette meg szereucse kivánatát és közörömét azon alkalomból, hogy dr. Ruzsicska Kálmán várnegyei tanfelügyelő ó felségétől kir. tanácsossá legke gyelmesebben kineveztetett; elhatározta továbbá, hogy evkönyvet fog kiadni és annak elkészítésével az elnökséget bizta meg; a tapolczai felsőnépiskola tanítótestületét felhívja, hogy lö93. január 1 tői fogva a süineghi járáskörbe lepjen be ; a letenyei járáskörben levő községi iskolai tanítók az elnökség utján felhívatnak hogy a geográfiái viszonyokhoz képest hozzájuk legközelebb eso járáskörbe lépjenek be; a paesai járáskörnek új szervezése —- tekintettet a járásban levő községi iskolai tanítók számára —elhatároztatott; végül tekintve, hogy a vármegye tanítói között 31 oly állami vagy községi iskolai tanító van, akik az egyesületnek ez ideig nem tagjai, a közgyűlés a központi választmányt megbízta annak kipuhaiolásával, kik azon köteles tagjai az egye sűletnek, akik tényleg még nem léptek be s ennek kiderítése után az egyesületbe való belépésre a központ által telhivandók. Hoffmann Mór nagy kanizsai közs. polgári iskolai tanár „Padagogiai eszuiek Arany János költeményeiben" címmel nálunk, egészen új irányú, a közgyűlés osztatlan figyelmevei és helyeslésével kísért magvas és tanulságos értekezést olvasott tel, melyért a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését. Kiss Lajos zala egerszegi polgári és középkereskedelmi iskolai tanár, a bíráló bizottság előadója, felolvasta részletes, mtudeu egyes pályamunkát behatóan méltató bírálatát, mely szerint a bizottság a kitűzött 50 franc arany jutalmat egyhangúlag a ^Veritas etiamsi iucunda non est, rnihi tamen grata est" jeligés pályamunka szerzőjének ítélte oda. A jeligés levélkét az elnök fel bontván, a jutalmazott pályamű szerzője; Szalay Sándor nagykanizsai községi iskolai tanító volt, kit a közgyűlés lelkesen megéljenezett s elnök neki a jutalmat átadta, egyúttal intézkedett, hogy a többi jeligés levélkék elégettessenek. Tekintettel az előrehaladott időre a „Minő eszkö zök szolgálhatnak a tauitói tekintély emelésére" cimű pályanyertes munka nem olvastatott fel. Az előértekezlet által kiküldött számvizsgáló bizott ság nevében annak elnöke: Csathó Alajos keszthelyi felsőnépiskolái tanító jelenté, hogy úgy a központi pénztárra, valamint az országos tanítói árvaházra, nemkülönben a Krób-siremlék alapra vonatkozó számadásokat megvizsgálták, a számadást példás lendben vezetve találták s a pénzkészletek egy krajcárig takarékpénztárban vannak elhelyezve; a bizottság a pénztárnok részére a felmentvény megadását és elismerés szavazását javasolta. A közgyűlés a számvizsgáló bizottság javaslatához képest Faller József tantestületi pénztárnoknak a felmentvényt megadta, egyúttal a mintaszerű pénzkezelés és számadásvezetésért neki jegyzőkönyvileg szavazott köszönetet és elismerést. Békefi Elek zala koppányi állam, segélyezett községi iskolai tanító „Köznépünk rosz szokásai és vesztő helyei" cím alatt nagyon is korszerű és közuépiink erkölcsisége szempontjából fontos és figyelemre méltó értekezést olvasott tel s egyúttal ez ügyben konkrét javaslatot terjesztett elő eltogadás végett. A közgyűlés a beterjesztett javaslatot a járáskörök nek azzal adja ki, hogy ezen ügyet a minisztérium által legközelebb a tantestületekhez utalt erkölcsnemesítő egyesületek ügyével kapcsolatosan tárgyalván, eunek eredményét a központi választmányhoz terjeszszék be, amely a járáskórok javaslatainak tüzetes tárgyalása alapján terjeszszen a jövő évi nagygyűlés elé ez ügyben javaslatot. Végül értekezőnek jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését. A közgyűlés egyhaugulag, zajos éljenzés közt, Vaszary Kolos biboros-hercegprimást, Csáky Albin vallás és közoktatásügyi minisztert, Berzeviczy Albert vallásés közoktatásügyi miuiszteri államtitkárt, —- az elnök indítványára; Lakits Vendelt, az országos végrehajtó bizottság elnökét, Péterji Sándor képezdei tanárt, — a sümeghi tanítói járáskör indítványára, Radocza János kir. tanácsos és budapesti ügyvédet — a zala egerszegi tanítói járáskör indítványára az egyesület tiszteletbeli tagjaivá megválasztá. A jövő évi közgyűlés helyéül Alsó Lendva jelöltetett ki. A közgyűlés elhatározta a vallás- és közoktatásügyi miniszternek kérvényileg való megkeresését az iránt, hogy a javult péizügyi helyzetre való tekintetből a jövő 1893 ik évtől kezdve az állami iskolai tanítók részére a járásköri, valamint a megyei tantestületi közgyűlésekre való utazásuk alkalmával a fuvar és napidíjat kiutalni és ezáltal lehetővé tenni kegyeskedjék, hogy a vármegyénk területén levő nagyszámú áll. iskolai tanítók a gyűléseken résztvehessenek. Tekintve, hogy egyes járáskörökben nagymérvű tagsági díjhátralékok vannak, a közgyűlés megkeresi a járásköri elnököket,, hogy az alapszabályok alapján rendelkezésükre álló eszközökkel a tagsági díjhátralékokat 1892. év végéig hajtsák be és ez irányú eljárásuknak eredményéről 1893. évi január végéig a központhoz tüzetes jelentést tegyenek, kimutatva 1892. év végeiga hátralékosokat egyenként, hogy a még hátralókban maradandó összeg behajtása iráut a központi választmány i további lépéseket megtehesse. Az indítványok tárgyalása után elnök maga és tiszttársai nevében — megköszönve a bizalmat — leköszönt és felkérte a közgyűlést a tisztújítás megejtésére. Hoffmann Mór nagy-kanizsai közs. polgári iskolai tanár méltatva Udvardy Ignác tantestületi elnöknek már hat éven ksresztül teljesített elnöki működését, felkérte őt a közgyűlés általauos helyeslése között, hogy az elnökséget újból fogadja el. Udvardy fgnác a meghatott ság hangján jelenté ki, hogy bár tudja, miszerint az egyesületi elnökség vezetése mily táradsaggal jár, a vármegye tanítóságának ezeu osztatlanul feléje irányuló bizalma előtt meghajol és az eluökséget újból elfogadja, amit a közgyűlés zajos éijenzéssel fogadott. A tisztújítás folytatólag következőkép ejtetett meg : Bődy Józset, Páukovich György alelnökök, Kiss Lajos főjegyző, Balassa Benő, Réthi Gábor jegyzők, Faller József pénztárnok, Douszky Lukacs könyvtárnok, Gáspárik Géza, Kovács György, bohuiidt Jozsetné, Udvardy \ inC': központi választmauyi tagok. A tisztújítás befejeztével az elnök a közgyűlés nevében köszönetét fejezte ki a vendégeknek a közgyűlésen való megjelenésükért, Keszthely város közönségének a szives vendégszeretetért, melyben a gyűlésen megjelent egyesületi tagokat részesítette, a keszthelyi tanítói járáskfirnek, főkép pedig a rendező bizottságnak, azon táradhatlan buzgalomért, melyet az elszállásolás, úgy a gyűlés rendezése körül tanúsított s az Eg áldását kerve az egyesületre, a közgyűlést berekesztette. A dunántúli kerület méhészeihez! Tisztelt méhésztársak ! Tíz éven át szolgáltam a méhészet ügyét, mint vándortanító. Azt hiszem, alig vau méhész ezeu kerületben, ki ue ösmerne, ki oktató, buzdító szavamat ue hallotta volna. Hivatalos állásomtól meg keíl válnom. Elég volt eddig. De azért nem szüuök meg a méhészet ügyéért lelkesedni, annak előmozdításán törekedni. Fogadják méhésztársaim üdvözletemet búcsuzóul. Viszout uekem is vau kérésem. Tartsanak meg továbbra is jó emlékükben. Különösen pedig adjanak nekem elégtételt, s tegyeuek bizonyságot arról, hogy szavaim, tanításaim nem hangozlak el a pusztábau. Itt az alkalom; folyó évi szeptember 11-én nyilik meg Budapesten a kiállítás, mutassák meg, hogy a dunántúli kerület e tekintetben is legelőhaladottabb. Ezt pedig azzal fogják bebizonyítani, ha minden egyes méhész ezeu kiállításon bármely csekélységgel is reszt vesz. De tőként mézet küldjön be minden méhész; mert hiszen ez a legalkalmasabb kirakat, a hol a világnak bemutathatjuk, hogy mily kitűnő és mily nagy mennyiségű mézet tudunk, ini termelni. Nem kell ide semmiféle cílraság, hanem meutől nagyobb realitás. — Bemutatható az a méz üvegben, bádogedény ben ; csak hogy jó és tisztán kezelt legyen s a mi fő, az ára túlcsigazott ue legyen. 4Ü--ÖU kr. az a termelőnek elég, de a vevőnek sem sok. Rajta hát, tóduljanak egy levelező lapon a „vándorgyűlés rendező bizottságához Budapesten, Lónyai utca 4. szam- programúi és bejelentési ivekért, s a ki mit kiállíthat, jelentse azt be. Ha ezen kiállítás az én munkálkodásomat igazolni fogja, — jutalmazva leszek. Megemlítem, hogy a kiállításért semmiféle térdíj nem fizettetik. A vasutakon, hajókou pedig 50% szállítási kedvezmény engedélyeztetett. Ajánlom figyel műkbe méhészeti kalauzomat is, mely a magyar méhészek legkitűnőbb szakférfiai által — a legkiválóbb méltatásban részesíttetett. 65 krnak postai utalványon hozzám való beküldése mellett, azt azonnal f kötés alatt küldöm. Ha elvész, újra küldöm. Fogadják méhésztársi üdvözletemet. Szegzárd, 1892. évi augusztusz hó 11 - én. Hü. méhésztáisuk : Dömötör László. Hivatalos rovat. Az 1891-ik évi I-ső t.-c. értelmében felhivatnak mind azon Zala Egerszeg határbeli szőlőbirtokosok, kik a tolyó évi szőlőtermésükben a peronospora vagy ís szőlőpenész által károsodást szenvedtek — a folyó évi földadó leirás megállapítása végett kárukat alulirt polgármesternek 8 nap alatt földadó leírási igényeiknek különbeni elvesztése mellett mulhatlanul bejelenteni el ne mulasszák. Zala-Egerszeg, 1892. augusztus 23. Kovács Károly polgármester. Helyi, megyei és vegyes hírek. Szent István király napjan városunkban d. e. 10 órakor ünnepélyes isteni tisztelet volt, melyet fényes segédlet mellett Balaton József esperes plébános tartott. Az isteni tiszteleten részt vett a vármegye titztikara, a t honvédhuszár tisztikar, városi hatóság, a székhelyen levő hivatalok és hatóságok képviselői. Széni István napjat Nagy Kanizsán az idén nem ünnepelték meg úgy, mint más években. Mindössze néhány, a király születésnapja alkalmából ott maradt lobogó hirdette a nap jelentőségét. Délelőtt isteni tisztelet volt, melyen a katonai tisztikar is résztvett, nem különben a hadastyánok és tűzoltók. Délután azonban semmiféle népiinnep sem volt. Képviselőtestületi üles. Zala-Egerszeg város képvi selőtestülete Csertán Károly alispán elnöklete alatt folyó 31 én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melv nek egyedüli tárgyát az üresedésben levő városi mér nöki állásnak választás utján leendő betöltése képezi. Köszönetnyilvánítás. Dr. Kuncz Adolf csornai prépost úr őnagysága, aki 25 írttal a zalamegyei általános tanítói testület alapító tagjai közé lépett, a vármegyei tanítók keszthelyi nagy-gyűlése alkalmával, melyet magas megjelenésével megtisztelni szives volt, pályadíj kitűzésére 25 trtot kegyeskedett adományozni, mely nagylelkű adományáért ez uton is hálás köszönetét fejezi ki az egyesület uevében Udvardy Ignác megyei tantestületi elnök. PrimiCia. F. hó 21-én tartotta Zechmeister Viktor szombathelyi egyházmegyei újmisés pap fényes segédlet mellett a zala egerszegi plébánia templomban első miséjét. A főoltár ez alkalommal igen szépen tel volt díszítve. A templom hajójában foglaltak helyet a segédkező pap ságon kívül az oltáranyák, koszorús leányok s a rokon ság. Az óriási templom zsúfolásig telve volt úgy, hogy sokan nem is férhetlek be. A manuduktori tisztet Balaton József esperes plébános végezte; oltáranyák voltak: Ziegler Kálmánné (Csáktornya) és Sárosy Lászlóné (Csáktornya) úrhölgyek ; koszorús leányok : Zechmeister Malvin, Fanny és Gizella, Grész Riza (Csáktornya), Grész Irma és Melánie (Perlak), Grész Paula és Irma (Zala Egerszeg), Reichl Betti (Sopron), Grész Valéria (Csák tornya), Propszt Mariska (Csáktornya) k. a. Evangélium utau Balaton József esperes-plebános a szószékre ment és érzéssel előadott hatasos beszédben szólt a nap jelentőségéről, majd fejtegette az újinisésre váró magasztos, de egyúttal terhes leladatokat. — Megható jelenet volt, midőn mise végeztével az új misés szüleire, testvéreire s a szép számú rokonságra egyenként áldását osztogatta. — Fgy órakor az úiinisés szülői nagy ebédet adtak, amelyen a rokonsággal együtt mintegy százan vettek részt. Ebéd alatt felköszöntőket mondottak: Balaton József esperes plébános Hidasy Korúéi szombathelyi megyés püspökre, Udvardy Ignác polg. isk. igazgató az újmisésre, Németh Gábor csáesi plébános az újmisés szülőire, Nagy Géza törv. biró az újmisés testvéreire, Kopcsáudy Sándor segédlelkész az oltaranyák- és koszorús leányokra; az újmisés manuduktorara és ünnepi szónokára Balaton esperesre, Kovács Károly polgármester a Grész családra, Udvardy lgnac Németh Gábor helyet tes manuduktorra, Bődy József polgári iskolai tanár a hölgyekre, tőkép az örömanyára, Németh Gábor Csesznák Sándor árvaszéki elnökre és sógorára Laky Kristófra, Balaton Józset Ziegler Kálmáunéra és eljövetelben aka dályozott férjére, Németh Gábor a misénél segédkezett papságra, majd utóbb Kovács Károly polgármesterre emeltek poharat. A vendégek jó része vacsoráu is ott maradt s folytatták a víg kedélyű mulatságot. Lajos napjat Kossuth iránti tiszteletből több nagykanizsai asztaltársaság megünuepelte. Néhány helyről üdvözlő táviratot is küldtek a uagy hazafitlak. BtlCSÚ-SZO. Kedves Kartársaim, barátaim 1 Magyarország túlsó határszélén értesültem a miniszter úr ő excelletiája kegyéről, mely szerint a nagy kállói állami kir. iőreáliskolához rend. tanárrá ki lettem nevezve. — Az e fölött érzett örömembe a bánat bizonyos árnyalata vegyült, elgondolván, hogy most válnom kell mindazoktól, kikhez a 10 évi leudvai tartózkodásom ideje alatt az őszinte barátság és rokonszenv köteléke fűzött; válnom kell azon gyönyörű vidéktől, hol ifjúságom legszebb részét töltöttem, melyhez legkellemesebb emlékeim fűződ n

ej

{

É — Engedjétek meg k. barátaim, hogy miután most nem foghatok mindnyájatokkal kezet, a távolból ez uton hangoztassam el búcsúszavaimat, kérvén, hogy tartsatok meg ezentúl is nagybecsű emlék.:zetetekben ! Isten veletek ! Maradtam kartársi és baráti üdvözlettel. Kelt M.-Vásárhelyt, 1892. aug. 18-áu. Kassai Náudor állami főreálisk. r. tanár. A Balatoni hajos-egyesület folyó hó 2l-én tartotta Balaton Füreden Splényi Ödön báró elnöklete alatt alakuló ülését. Fz új egyesület célja az evező és vitorlás sport nagyobb mértékben való fellendítése, valamint Tihany felvirágoztatása. Az előkészítő bizottság tagjaivá Jánosy Gusztáv veszprémi kanonok elnöklete alatt Mihálkovics Tivadar, Splényi Ödön báró, dr. Vadnay Andor, Cséry János, Jankovics István, Bedő Albert, Kovács Ábel fürdőigazgató, Lichtenstein Lajos, Propper János, Ormay Mór választattak. A főapátság nevében Ziskay Antal biztosította pártfogásáról az új egyesületet. Gyaszhir. Vettük a következő gyászjelentést: Farkas Ferenc, nagy-kanizsa-városi alkapitány, a maga és kis gyermekei: Sándor, Jolán, Margit, Örzsike, Etelka, ugy az alulirt s az egész rokonság uevében fájdalmas szívvel jelenti, hogy feledhetlen neje, az áldott lelkű jó anya, szerető lestvér és rokon: Farkasné, Józan Etelka f. évi augusztus 19-én este 1 28 órakor hosszú és kinos szenvedés után, életének 30 'k, boldog házasságuk 12-ik évében jobblétre szenderült. A boldogultuak hűlt tetemei f. évi augusztus 21-én délután 5 órakor fognak a Hunyady-utcai Viola-féle házból a helybeli róm. kath. sírkertbe (a Hild F. L. cég „Részvéthez" címzett temetkezési vállalata által) örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat augusztus 22 én délelőtt 9 órakor fog a helybeli Szent-Ferencrendiek templomában az Urnák bemutatta'ni. Nagy-Kanizsa, 1892. augusztus hó 20-án. Legyen örök béke a sokat szenvedett drága hamvain ! Özv. Józan Gáborné, nagyanyja, özv. Józan Istvánné, Horváth Regina anyja, Szalay Sándor, Kutorné, Józan Ilona, Szabóné, Józan Örzsike testvérei, Gerócsné, Horváth Etelka nagynénje, Szalayné, Péter Ida sógornője, Kutor Antal, Szabó István sógorai. Értesítés. A zala-egerszegi községi elemi iskolánál a beiratások 1892. éri szeptember I tői 4 ig reggeli 8— 12 óráig eszközöltetnek. Tandíj már e hókét utolsó napján fizethető annál is inkább, hogy a szeptember 1 —4 ig tartó beiratási időben a beiratások befejeztethessenek és hogy a rendes tanítás 5 én kezdetét vehesse. Tandíj a városi pénztárnál helybeliek által félévre előre és a vidékiek által szintén előre egész évre befizetendő. A beiratás az iskolaszéki gondnokságnál (a városház termében) és a községi elemi iskola épületében (igazgatói iroda) történik. Felkéretnek a szülők, hogy gyermekeiket a beiratásra elkísérjék. Az elemi iskola I. osztályába,