Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-07-24 / 165. szám
ÄRA 14 FILLÉR 1944 JULIUS 24. HÉTFŐ V. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP #> 165. szám. • Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A mai nap ország vonatkozású eseményei Munkásalkotmány Szász Lajos iparügyi miniszter nagyfontosságú nyilatkozatában ismertette a hivatalos lap vasárnapi számában megjelent nagyjelentőségű rendeletet, amely szabályozza ipari munkásságunk egységes szervezetét. Az iparügyi minisztérium által elkészített rendelet gyökeresen szakít a régi munkásszervezetek rendszerével és ipari munkásságunkat valóban intézményesen a nemzeti termelés egyik döntő tényezőjévé emeli. A magyar munkásságnak ez a »Magna Chartha«-ja minden eddiginél átfogóbb, teljesebb gazdasági és szociális összefogást biztosít. A jövőben minden munkás — tartozzék bármilyen szakmához is — kötelezően a MIMOSz, vagyis a Magyar Ipari Munkások Országos Szövetségének lesz tagja, amely a munkásság nemzeti célú, egyetemes, egységes iés egyedüli érdekképviselete. Célíja és feladata gondját viselni a munkásság érdekeinek és ezért állandó és éber figyelemmel kíséri a munkásjóléti kérdéseket. Közreműködik a munkabérek megállapításánál, a munkásviszá- lyok elhárításában és békés kiegyenlítésében, tanácsot ad, segélyez és jogvédelemben részesíti az arra rászorulókat. Résztvesz az ipari munkások továbbképzésében, a szabadidő megfelelő felhasználásában és még sok más egyéb kérdésben is. Az egyetemes magyar munkásság e csúcs- szervezete távol áll mindenirányú pártpolitikától. Az irányt mutató útjelző tábla nem foroghat szélkakas módjára. Valóban nem engedhető meg, hogy a magyar munkásság egységes érdekképviselete kicsinyes pártpolitikai célok labdajátékává, egyéni hiúságok és becsvágyak ugródeszkájává váljék. — A pártpolitikának a gyárkapun és a szövetségen belül helye nincs — hangsúlyozta emelt hangon Szász Lajos iparügyi miniszter abban a nyilatkozatában, amelyben ismertette e nagyfontosságú szervezet célját és feladatait. A szervezet természetesen semmiképpen sem korlátozza a munkást politikai jogainak gyakorlásában, mint ahogy nem fosztja meg más egyesületekben, szervezetekben már előbb szerzett jogaitól sem. Igen, a munkás szabadon politizálhat továbbra is, de nem itt! Mert itt nem pártokért és nem politikai hatalomért folyik a küzdelem, hanem az ygé,sz munkásság munkajogáért és kenyeréért, nyugdíjáért és üdülőszabadságáért, jóléti, egészségi, művelődési és'családvédelmi érdekeiért. A nyugateurópai nagy munkásforradalmak eredményei is azt igazolják, hogy az érdekképviseletek megújítása csak politikamentesen oldható meg. 1848 a magyar tömegek előtt megnyitotta az alkotmány kapuit. A kormány, amikor gyors egymásutánban megjelenő rendeletekben szabályozza és megoldáshoz juttatja a munkásságunkat érdeklő nagy kérdéseket, egyúttal bevezeti a munkást a gazdasági életbe is, ahol végre valóban a nemzeti termelés egyik döntő tényezője lesz. "A magyar munkásság az őt megillető helyen gyümölcsöztetheti nagyszerű munkaképességét, a múltban is sokszor megnyilvánult kitűnő adottságait, őserejű tehetségét az egész nemzeti közösség javára, saját és családja boldogságára. (S) A Magyar Kurir jelenti: Tüttösy Miklós budapesti plébánost prelátussá nevezték ki. Az ez alkalommal összehívott díszgyűlésen megjelent Antal István miniszter is és rövid beszédet mondott. Kijelentette, hogy nemcsak hivatalosan, hanem mint az újonnan kinevezett prelátus hálás tanítványa jött el a gyűlésre. Beszéde további során kifejtette, hogy a magyar kormánynak mindig szoros kapcsolatot kell tartania a történelmi egyházakkal, mert azok igen nagy segítségére /voltak eddiig is hazánk vezetőinek. Éppen ezért, ia kormányzatból az ő munkájukat nem szabad kifelejteni!, mert csak -az ő munkájukkal érhetjük el a jobb és boldogabb (jövendőt. i(MTI) Nerrfes Jeszenszky László alezredes, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének tulajdonosa a keleti arcvonalon zászlóalja élén hősi« hlálájti halt. (MTI) A magyar ifjúság hazaszeretetére és lelkesedésére jellemző Bíró Károly 15 éves sepsiszentgyörgyi székely fiúnak magatartása. A fiú székely hadosztályunkkal együtt titokban kiszökött k hadműveleti területre lés ott a legveszedelmesebb 'feladatokat hajtotta végre. Tiltó parancs ellenére több /közelharcban vett részt és vitézségével különösen /kitűnt. Sebesüléséből felgyógyulva, újra kiszökött ezredéhez^ hol újabb bátor tette Után őrvezetővé léptették elő. A legutóbbi időbén egy saját ellentámadás alkalmával másodszor is megsebesült. A kórházban hadtestparancsnoka a Legfelsőbb Hadúr nevében átnyújtotta neki a bronz vitézségi érmet, majd a Ihadtestparancs- nokság német összekötő tisztje Hitler vezér nevében a második osztályú vaskeresztet tűzte Bíró Károly mellére. Székesfehérvárott'tartották meg az országos levente atlétikai bajnokságot. A versenyen megjelent vitéz Béldy Alajos vezérezredes is. A pontversenyt' Budapest nyerte, a níásodik hadtest a kilencedik, a harmadik hadtest az ötödik helyezést1 érte el. A Budapesti Közlöny július 22-i száma köz- ellátásügyi miniszteri rendeletet közöl, amely sizerint augusztus 1-én a vidéken érvényben levő narancssárga és kék slzínű kenyérváltó- jegyek érvényüket vesztik. Ettől az időtől kezdve csak az 1944 július 1-én kibocsátott acélszürke színű kenyérjegyek válthatók be vidéken. Az 1944 július 1-e előtt kibocsátott új mintájú finomlisztváltójegyek (tésztajegyek) az ezen a napon kibocsátott finomlisztváltójegyekkel együtt az ország területén továbbra is érvényesek. A honvédség és a német birodalmi védőerő ama tagjai részére, akik köz- étkezésben részesülnek és Magyarország területén tartózkodnak, katonai napi élelmiszerjegyeket rendszeresítenek. „ A hivatalos lap tegnapi száma rendeletet kiűzöl a magyar ipari munkások egységes szervezetéről. Az egységes érdekképviselet ellátása végett Budapesten Magyar Ipari Munkások Orázágos Szövetsége néven országos szervezetet, annak tagjaiként egy-egy ipari foglalkozási ágba tartozó munkások összefogása céljából ugyancsak Budapest Székhellyel országos szakmai központokat és az egyes helyi körzetekben foglalkoztatott ipari munkások résizére helyi munkásegyesületeket kell alapítani. A hivatalos lap tegnapi Számában megjelent kormányrendelet szerint a zsidjó vagyonok! kormánybiztosának az lesz az első feladata^ hogy az elrejtett és be nem jelentett zsidó va-( gyónt felkutassa s a nemzet javára biztosítsa, továbbá annak megőrzéséről, a hasznosításról is gondoskodjék. Ahol a termelés fofyamatos- sága vagy a közellátás zavartalan biztosítása megköveteli, a zsidó üzletek készletét, vagy üzleti berendezését már most értékesíteni lehet a hatóságilag megállapított forgalmi értéken, azonnali fizetés mellett. Kivételesen méltánylást érdemlő esetekben más fizetési föltételek is megállapíthatók. A lezárt zsidó üzletekből kilépett alkalmazottaknak szolgálati viszonya július 31-ével szűnik meg. Ilyen alapon kell a járandóságokat is kiszámítani, A rendelet megkívánja, hogy az alkalmazott július 31 -e után is rendelkezésére álljon az üzleti vagyona tárgyak értékesítését végző hatóságnak- A kormánybiztos felhatalmazást kapott arra, hogy a honvédelmi szolgálatot teljesítő, kilépett alkalmazott hozzátartozói a tartási hozzájárulást megkapják. Az illetékes pénzügyigazgatóság általában 30 /napi felmondással megszüntetheti a lezárt (üzlet bérletét. Sőt a bérleti viszony felmondása nélkül (is megszűnik a bérlet, ha az üzlethelyiség kiürült. Végül kimondja a rendelet, hogy a'lezárt zsidó üzletekre vonatkozój iparigazolványokat, engedélyeket azonnal be kell szolgáltatni. A pápai rendőrség 18' ezer pengőre és internálásra ítélte gróf Lubienszki Constanza textilnagykereskedőt, mert (nagy értéket képviselő zsidó textilárut és ékszert rejtett el. A grófnő tetézte még bűnét ‘azzal, hogy zsidá- szöktetési kísérletet is követett el. Autón elutazott ugyanis Szombathelyre, hogy ott az egyik kórházban betegen fekvő Fischer Klára nevű zsidólányt Pápára szöktesse. Popoff Mihály görögkeleti püspök, érseki, helynököt letartóztatták, mert erős okok bizonyítják, hogy nem papi hivatásának megfelelően járt el egyes, "a nemzet érdekét érintő’ ügyekben. (MTI) A pápai rendőrkapitányság három keresztény személyi, akik nagyobb öslszegű készpénzt és vagyon1{árgyakat rejtegettek, internált. A határozat jogerőre emelkedéséig isi letartóztatták őket. További tíz személyt rendőrhatósági felügyelet alá helyeztek, '30 szeH ntélyt pedig 150 pengőtől 2.500 pengőig terjedő büntetéssíel sújtottak. * A keleti arcvonalon a bolsevista támadások összeomlottak a német elhárító harcok tüzé- ben. A szovjet a harcok során jgen hagy veszteséget szenvedett. A harcok súlypontja Lemberg környéke volt. Az elkeseredett harcok hevességére jellemző, hogy sokszor fordított
