Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-06-21 / 138. szám
2 1944 június 21. , ZALAI ílAömRELEi A mai nap országos és világ vonatkozású Vitéz J a r o s s Andor belügyminiszter székelyföldi körútja alkalmából Csíkszeredán mondott beszédében megállapította, hogy a Székelyföldön életerős, viharedzett, történelmi próbát kiállt nép lakik. A továbbiakban arról beszélt, hogy a kormánynak egyedüli célja a magyarság életlehetőségének biztosítása. Ebből a háborúból a vas és vér jogán új szellemnek kel! születnie és az a nemzet a győztes, amelynek soraiban ez a szellem minél jobban kiteljesedik. A szociálpolitika első követelménye, hogy a kisembert életszínvonalára emelje. Olyán jogszabály létesítésére van szükség, amely kimondja, hogy a miniszterelnöknél magasabbrendű munkát senki sem végez, tehát magasabb fizetése sem lehet senkinek, mint a miniszterelnöknek. A zsidó vagyonok a nemzeti vagyon jórészét jelentik és törvényhozói intézkedésre van szükség, hogy a kormány megfelelően intézkedni tudjon a zsidó vagyon felett. Ne gondolja senki, hogy osztozkodni lehet a zsidó vagyonon. Az állam kötelessége, hogy ezt a vagyont újra visszavezesse a gazdasági élet vérkeringésébe. (MTI) Vitéz Jaross Andor belügyminiszter Maros- vásárhelyen az üdvözlésekre válaszolva, beszédében kijelentette, hogy a március 19-i események nem a személyek kicserélését jelentik, hanem a közigazgatás igazságosabb alapokra való helyezését. A közigazgatásnak 13 millió magyar egyetemes érdekeit kell szem előtt tartania. Az előző kormány arra törekedett, hogy kijátssza azokat, akik bennünket a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Délvidék visz- szaszerzéséhez hozzásegítettek. Becsületes törvényhozó ennek a politikának nem engedelmeskedhetett. A belügyminiszter Kolozsváron a Mátyás király diákotthonban, a törvényhatósági bizottsági tagok előtt mondott beszédet. Szeretem a gerinces embereket — jelentette ki. Beszélt a székely nép életéről és szociális kérdéseiről is. Kijelentette, hogy a székelység is hozzájárul ahhoz, hogy ne a bolsevizmus legyen uralmon hazánkban, hanem a nemzetiszocialista eszmény. Ennek megvalósítása azonban nem egy párt joga, hanem az egész nemzet kötelessége. A magyar—román kérdésre vonatkozóan a belügyminiszter kijelentette, hogy mindig voltak, vannak és lesznek ellentétek a két nemzet között, most azonban nem a két nemzet elintéznivalóiról, hanem egész Európa sorsáról van szó. Vitáinkat tegyük el holnapra és becsülettel álljuk meg a harcot ebben a világháborúban. Romániának szüksége van az erős magyar államra, mert ha ennek gerincét a bolsevista nyomás betöri, akkor Románia gerince is’ betörik, viszont Magyarországnak is szüksége van a Fekete-tenger mentén Romániára. Lehet, hogy a küzdelemben magyar és román hadosztályok egymás mellé kerülnek, a harcot a magyarok éppen úgy folytatják Bukarestért, mint a román csapatok a Kárpátokért. A belügyminiszter ezután szociális kérdésekről és a bombakárosultak megsegélye- zéséről beszélt. (MTI) A hivatalos lap mai számában új cséplési és őrlési rendelet jelent meg. A rendelet a kukorica, rizs, hüvelyesek stb. forgalmáról is intézkedik. (MTI) A honvédelmi miniszter újabb rendelete honvédelmi munkára kötelezi mindazokat az egyetemi és főiskolai férfihallgatókat, akik végbizonyítványt még nem kaptak. A rendelet szerint a főiskolások június 26-án jelentkezni tartoznak a tartózkodási helyük szerint illetékes népmozgalmi nyilvántartónál. Jelentkezni tartoznak az állami hatóságok, hivatalok, hadiüzemek alkalmazásában állók és azok is, akik honvédelmi munkára való alkalmatlanságukat hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolták. A népmozgalmi nyilvántartónál való jelentkezés után a honvédelmi munkajegy átvételére és az eskü letételére június 30-án az egyetemük, illetve főiskolájuk székhelyén levő honvéd állomásparancsnoksághoz tartoznak bevonulni. A honvédséghez tényleges katonai szolgálatra bevonulok is jelentkezzenek június 26-án a lakóhelyük szerint illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságnál, ahol igazolniok kell azt, hogy a júliusi bevonulás során katonai szolgálatra kell bevonulniok. Ezeket az igazolványokat azután ajánlott levélben küldjék el a diákok honvédelmi munkaszervezetéhez (Budapest* V., Klotild-iutca 10.). Varga Lukácsné, a kapuvári közbirtokosság elnökének felesége az elmúlt hét péntekén leányával együtt kiment a határba mezőgazdasági munkára. A levegő kéklő magasságában repülőgéprajok vonultak el fölöttük. A hatásos elhárítás következtében egy hatalmas angolszász bombázó égve lezuhant éppen arra a táblára, ahol a két nő dolgozott. A szétfröccsenő, lángoló benzin meggyüjtotta a ruhájukat. A környéken dolgozók segítségükre siettek, az asszonyon azonban már nem Tehetett segíteni. A leány Állapota is válságos. Kispirit vasmegyei községben Beck József földmíves a háza előtt kétpengős nagyságú és alakú fémtárgyat talált, amelyről azt hitte, hogy ezüst. Bevitte a szobájába s ott rá vágta az asztal lapjára, hogy megtudja, milyen a pengése. A fémtárgy az ütődés közben felrob- bánt, leszakította a gazda két kezeiujját s a szeme körül is olyan sérülést szenvedett, hogy megvakulás fenyegeti. Az ellenséges repülőgépekről való aljas hadviselésnek újabb bizonyítéka ez. Püspöknádasd baranyai községben vasárnap több gyermek a réten játszadozott. Amrein Ferenc 11 éves fiú a fűben hosszú, vékony tárgyat talált, amelynek végén benyomható gomb volt. A talált tárgyat a fiú egy fához ütötte. A tárgy felrobbant és a fiút azonnal megölte, játszótársa pedig súlyosan 'megsebesült. * ‘ ...... A NT1 jelentése szerint azt a kudarcot, amelyet a 19. amerikai hadosztály St. Lónál szenvedett el, még nem lehet eléggé áttekinteni}. Az amerikaiak ugyan elérték a város szegélyét, de a német ellentámadás nemcsak meghiúsította a 'továbbnyomulást, hanem menekülésre kényszerítette az amerikaiakat. Itt egy kis szakaszon az ellenség több mint ezer halottat vesztett és igen sok a sebesültjük. Jellemző a helyzetükre, hogy átkiabáltak a német csapatokhoz: Adjatok nekünk orvosokat* foglyokat adunk értük! Ugyancsak a NTI jelenti, hogy mint Olaszországban, az angolszászok itt is bombákat dobnak és tűzfegyverrel lövik a német egészségügyi alakulatokat és nagyobb kötöző helyeket is támadnak, bár a Regény Magyarra fordította G a á 1 Olga (28) Egy vörösgárdista fonott szíjkorbácsot suhogtatva ment utána. Amikor a gazda kinyitotta az istálló ajtaját, a vörös megállt. Balkarját a csípőjére tette, jobbkarjával pediig magasra emelte az ostort. Az egyik kommunista újságban pontosan így ábrázolták Nagy Péter cárt, alatta pedig ez a felírás állt: »Péter, 'a nagy emberirtó«: Ismét hangos szitkozódiást hallottam oda- lentről. A gazda kettégörnyedve vezette ki rossz gebéjét az istállóból. Összetett kézzel kö- nyörgött a vörösgárdistának. A vörös kérlelhetetlen maradit. A muzsik teljesen magábaroskadit. Némán vezette lovát a szekérhez, 'befogta, miközben hozzáhajolt arcával és szeretettel simogatta. A ló fölnyerített... 1 A vörös egy ugrással a Szekéren termett, mégegyszer megsuhogtatta az ostorát és a ló helyett a gazdán vágott végig vele. A szerencsétlen ember összegörnyedt fájdalmában és hangosan felordított. A vörös ezután vad; ütlegelésekkel hajtotta el a sze^i gény gebét és nemsokára eltűnt az országj- tuton. Erős vágy fogott el, hogy lemenjek jés vigasztaló’ szavakat mondjak a megsemmisült gazdának, aki támolyogva ment vissza házába. így garázdálkodnak ezek, — gondoltam magamban — minden pillanatban ki van téve az ember annak, ami most ezzel a gazdával történt. Tőle az egyetlen lovát vették el, amely talán a család, fegfőbb kereseti forrása Volt. A vörösöknek hatalmukban áll mindjent »lefoglalni«. Ha a bolsevista zsidó vezetők el akarják tulajdonítani a magángazdaságot és kereskedéseket, akkor egyszerűen kijelentik: — A szocialista gazdaságról a ‘kommunista ollóval kell levágni a kapitalista kinövéseket! Ha pedig a mezőgazdaságot akarják ei- kommunizálni és hű csatlósaik között szétosztani, akkor ezt a 'folyamatot •»kollektivizálásnak« nevezik, a szabad: parasztság kiirtását pedig »a nagygazda-osztály felszámolásának«. Az északi jeges területet pedig úgy akarták benépesíteni és termékennyé tenni,, hogy Védl- telen emberek százezreit száműzték oda. * Házunkban olyan nyomasztó Volt az egyedüllét, hogy már alig tudtam elviselni. Amikor azon az estén hazatértem, nagyon sokáig nem tudtam elaludni, annyira feldúlták telkemet a látottak. Hánykolódtam és töprengtem. Mit is mondott nekem ‘Rimenkó gazdi ott a városban, a fogház előtt? Azt, hogy az ő 'fia is be akar állni azok közé, akik a vörösök ellen fölkelnek. Ez az elhatározás a polgári élet befelleg- zését jelenti, mert ezután 'már csak a halál-* veszedelem és üldöztetés következik. A fölkelőkre gondolva hirtelen talpra ug-f róttam. Majd leültem a kemence-padkára és gondolkoztam... Igen, azoknak az életéhez csatlakozom, akik az erdőkben, hegyekben, szteppeken megbújva véres bosszút esküdtek a bolsevisták ellen! Ez életem végcélja! Az ellenforradalmár csapatok, amelyeknek sikereiről a nép körében olyan sokat suttogtak, már rég benne éltek gondolataimban}. Ifjúságom első hevében már akkor be akartam állni az ellenforradalmár fölkelők közé, amikor először hirdették ki a vagyonközösítést, — Azért leszek fölkelő, — 'mondottam akkor atyámnak — hogy »bosszút 'álljak az orosz parasztságért«. De atyám bölcs szavai akkor megnyugtattak és észretérítettek. — Még túl korai a dolog, — intett apám a parasztságért még nem kell bosszút Illanod, mert az orosz parasztság még él. De ki tudja — tette hozzá elgondolkozva apám, — ma talán csak árthatnál Vele szüleidnek és testi* Véreidnek. Ki tudja, mi vár még reánk... * Az idegen kommunista eszme egyre fékte- lenebbül tombolta ki magát a falunkban, A bolsevisták rájöttek, hogy a magánbirtokok legnagyobb ellenségei a bolsevista tanoknak. Hiszen a földmíves, — ha még oly parányi darabka földből is táplálta családját — sohasem kívánta meg az általuk hirdetett proletár-életet, amíg a saját kis birtokán gazdálkodhatott. Hogyan 'számíthatta Volna magát az új rongyos proletáriátushoz, amely megtagadja a hazát és a nagyvilágot tekinti új hazájának? Soha, amíg lábát az áldott hazai talajon megvetheti, amelynek gyümölcseit élvezi és amely otthont biztosít családja számára. Jól tudták ezt a bolsevisták és azért húzták ki a talajt a falusi lakosság százezreinek lába alól, hogy hontalanná tegyék, mert csak így válhattak a kommunizmus eszközeivé. (Folytatjuk.)
