Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-20 / 137. szám
ARA 10 FILLÉR 1942 JUNIUS 20. SZOMBAT III, évfolyam & politikai napilap # 13 7. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P, Töttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. ************************************************m*********mm*í*m***mi*m****** A fogyasztó szerepe a készletgazdálkodásban A magyar háborús készletgazdálkodás fejlődési útjának és jelenlegi rendszerének vizsgálata érdekes megállapításokhoz vezet. A háború kiterjedése la tengeri utánpótlási vonalakat fokozatosan kikapcsolta. A kereskedelmi flottával rendelkező tengeri államok elsősorban saját szükségletüket igyekeztek biztosítani, ezzel jelentős Utánpótlási lehetőséget vontak el a tengeri szállítóeszközökkel nem rendelkező államok nyersanyag (utánpótlásából. A rendelkezésre álló hajótér ellenséges behatások következtében állandóan csökkent. A háborús termelés rohamosan nőtt, az utánipótlás nagy része kiesett, a nyersanyagok ára a nagy kereslteit s a szállítási kockázatok miatt emelkedett. A nyersanyagok, félgyártmányok utánpótlási lehetőségének nagyfokú, vagy teljes kiesése a készletgazdálkodás figyelmét hamarosan és szükségszerűen a fogyasztó birtokában Irvő hulladékanyagok felé fordította. .Külföldi példák és eredmények nyomán megindult az ócskavasnak, fémeknek, rongyoknak, papírnak gyűjtése. Társadalmi szervezetek bekapcsolásával vas-, fém-, papirosnapok születtek, diákok, leventék kopogtattak be a házakba és kérték a fölösleges Ócska holmit. Magára a fogyasztóra hárult az erkölcsi felelősség, megértette-e az idők parancsoló szavát, részese akar-ie lenni annak a belső arc- vonalnak, amely a inagy mérkőzésben éppen olyan fontos tényező, mint a harctér első vonalai. A névtelen fogyasztó egyedileg itt kapcsolódik be szervesen először az ország készletgazdálkodásába. Felajánlotta önkéntesen a háztartásában összegyűlt hulladékot, hogy azokból új fegyverek 'ezrei szülessenek. Hatalmas erkölcsi próbatétele minden közösségnek az ilyen feladatok megoldása. Nincs törvény, vagy rendelet, csak egyszerű hívó szó a közös nagy cél eléréséhez szükséges munkában való (részvételre. A háború sorsa ebben a belső nagy anyagcsatában is eldőlhet. A gyűjtések eredményei kétségtelenül fokmérői lehetnek egy nép érettségének. A háború továbbterjedése, a mezőgazdasági rossz terméseredmények már nemcsak az ipar, hanem a fogyasztó közönség közvetlen ellátására szolgáló élelmiszerek, ruházati cikkekre is különleges készletgazdálkodási intézkedések megtételét és szervezet létrehozatalát sürgették. A polgári fogyasztásra szánt elsőrendű élelmiszerek és kész iparcikkek számbavétele és elosztása új háborús szerv, a »közellátás« ügykörébe utaltatott. A fogyasztó polgár most már szervesen belekapcsolódott akarata elleniére is az ország egyetemes készletgazdálkodásába. Nem tőle függ többé, hogy mit, mennyit fogyaszt, milyen alakban éis szükségleteit hol szerzi be.. A termelés fenntartása megköveteli azt is, hogy bizonyos munkakörökben az elsőrendű anyagok még szűkös készletek mellett is rendelkezésre álljanak. Ez a körülmény is rend- j kívüli feladatokat ró a fogyasztókra. Nemcsak I a pótanyagokból készült cikkeket kell megértéssel fogadnia, hanem az egyéb természetű korlátozásokat is. A fogyasztónak az ipari anyagutánpótlásban vállalt önkéntes szerepét a közellátás anyag- gazdálkodása is igénybe kívánta venni. A közellátási miniszter helyesen ismerte fel, hogy a fogyasztók birtokában nemcsak az ipari nyersanyag utánpótlására alkalmas hulladék- anyagok tárolnak, hanem olyan fölösleges használt készáruk is, amelyek tényleges forgalomba azért nem kerülnek, mert birtokosuk igényeit már nem elégíti ki (kopott ruha, használt lábbeli), viszont kevés javítással a szegényebb néprétegnek igen nagy segítséget jelentenek.. Kísérletképpen országos használt lábbeligyűjtés induLt el. A fogyasztó jelentősége ebben a mozgalomban még jobban fokozódott a készletgazdálkodás szempontjából. Önkéntes áldozatot kellett már vállalnia. Nem háztartási hulladékot, hanem forgalmi értékű anyagot (kopott, használt cipőt) ajánlott fel a készletgazdálkodás részére. A június 11-én kiadott gabonarendelet fontos intézkedéseket tartalmaz a cséplésre vonatkozóan. A rendelet kimondja, hogy minden használható cséplőgépet a tulajdonosnak június 20-áig olyan üzemképes állapotba kell hoznia, amely mellett a szemveszteség és a szemtörés a legkisebb mértékű. Ha a cséplő- géptulajdonos nem végzi el a szükséges javításokat, a cséplőgépet térítés ellenében igénybeveszik. Kézierővel, vagy nyomtatással gabonát csépelni csak a közellátási kormánybiztos engedélyével szabad ott, ahol nem áll elegendő cséplőgép rendelkezésre. Az, aki gabonát gépierővel, vagy járgányos cséplőgéppel csépel, köteles mázsakönyvet és csépi esi naplót vezetni. A mázsakönyvet és a csépléisi naplót a gép tulajdonosa, vagy megbízottá vezeti. A mázsakönyvet és a cséplési napló: a községi elöljáróságtól 1 pengős áron lehet beszerezni. A mázsakönyv kezelése A mázsakönyv a kicsépelt gabona súlyának reniszeres följegyzésére szolgál. A gabonát a cséplőgéptől való elszállítás előltt le kell má- zsílni. A lemérés előtt a gabonát ki kell tisztítani olymódon, hogy az 2 százaléknál több idbgen anyagot ne tartalmazzon. Az ocsu 3 siázaléknál több ép és egészséges gabonaszenet nem tartalmazhat. A mérés eredményét a isákok számának feltüntetésével, de a zsákok súlyának levonásával be kell jegyezni a mázsakönyvbe. A mázsakönyv másolópapír felhasználásával két példányban készül. A bejegyzés egyik példánya a mázsakönyvben marad, másikat pedig a csépeltető kapja. A mázsakönyMindlen kijavított lábbeli értékes nyersanyagmegtakarítást és készárú késztetnö- vekeclést jelent. A fogyasztó bekapcsolódása így még szorosabbá lett, mert háztartása hulladékainak felajánlásán kívül a közellátás készletgazdálkodását is támogatta használt készárui rendelkezésre bocsájtásával. A fogyasztónak ez a kétirányú kapcsolata — a készletgazdálkodással — ha az a nemzeti közösséggel szemben érzett felelősségtudattal párosul, a legjobb biztosítéka a belső anyagcsata megnyerésének. A közellátási miniszter újabban a pamut pótlására kitűnően felhasználható csalán gyűjtésére hívta fel az ország lakosságát. Ebben a munkában újabb hatalmas lépést tesz a 'fogyasztó egyetemes készletgazdálkodásunkba való bekapcsolódása felé. A belső arcvonal nagy anyagcsatájában a fogyasztó jelentősége állandóan fokozódik. Háztartásának minden fölösleges anyaga lassan belekapcsolódik az egyetemes készletgaz!- dálkodásba. A nemzet jelenlegi élet-halál harcában döntő tényező, hogy a hivatalos nyilvántartások számára hozzáférhetetlen és bizonyos vonatkozásokban tiszteletben tartott eme készletek milyen mennyiségben kerülnek önként felajánlásra. vet a cséplőgép tulajdonosának, a másolatot pedig a csépeltetőnek 1943 év végéig meg kell őriznie. Cséplési napló A mázsakönyv adatainak összegét «apónkéi.í és minden egyes csépeltetőre nézve külön be kell vezetni a cséplési naplóba. Ez két részből áll, mégpedig a naplóból, amely a kicsépelt összes gabonát tünteti föl és a rendkívüli cséplési szünetek nyilvántartásából. A cséplési naplót egy példányban kell vezetni és azt a cséplőgép tulajdonosának 1947 év végéig meg kell őriznie. A cséplés ellenőrzése A rendelet kimondja, hogy a termelő a gabonáját a jó gazda gondosságával köteles el- csépeltetni. A cséplés ellenőrzésére cséplési ellenőröket neveznek ki a gépek mellé, akikiejt a közellátási kormánybiztos utasítása szerint a községi elöljáróság oszt be. A cséplőgép tulajdonosa köteles a cséplés helyét és idejét a cséplés megkezdése, üzemszünet esetén pedig a cséplés folytatása előtt legalább 24 órával a gép mellé beosztott cséplési ellenőrnek bejelenteni. Az árpa- és a zabtermés igénybevétele A rendelet alapján a teljes árpatermésnek! legfeljebb 22 százalékát, a teljes zabtermésnek) pedig legfeljebb 30 százalékát, továbbá a zabtermésből az arató- és cséplőrészt (gépkeresetet) a közellátásügyi miniszter igénybeveheti. Az igénybevétel alól fölmentést azok a termeMit kell tudni az idei csépiéiről?
