Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-05 / 151. szám

íia^mKelet 1941 július 5. A kormány, mint ismeretes, ezidén is külön rendelettel szabályozta a terményértékesitést, illetve a gabona és liszt forgalmát. A rendelet szerint mindenkinek, aki gabonát gépi erővel vagy járgányos cséplőgéppel csépel mázsakönyvet, cséplési naplót és cséplési ered­ménylapot kell vezetni. Akik kézierővel, vagy nyomtatással csépelnek, csak cséplési ered­ménylapot kötelesek kiállítani. Mindenki köteles gabonalapot kiállítani, aki­nek idei termésű gabona jut a birtokába, s a lapon feltüntetendő minden eladás és őröltetés. A gabonafelesleget legkésőbb október 31-ig keli a gabonavásárlásra jogosított Hombárnak, valamint ennek fö- és albizományosainak és a kijelölt jogosult malmoknak bejelenteni, illetve vételre felajánlani. A kereskedelmi őrlésben ki- Őrölt lisztet a malomnál zároltnak kell tekinteni. Búzát, rozsot és kétszerest takarmányozási vagy szeszfőzési célra felhasználni nem szabad. Sörárpát és ipari árpát csak a közellátási minisz­ter által kijelölt gyárak és üzemek dolgozhatnak fel. Gabonát és lisztet az ország egész terüle­tén csak szállítási igazolvánnyal szabad szál­lítani. A rendelet igen fontos része azt határozza meg, hogy mire kell ügyelnie a cséplőgéptuiaj- donosnak az idei csépléskor. A kicsépelt gabo­nát a géptől való elvitele előtt meg kell mérni és minden mázsálás eredményét be kell Írni a mázsakönyvbe, feljegyezve egyúttal a zsákok számát is. A mázsakönyvből naponként és gazdánként az összesített eredményt be kell írni a cséplési naplóba, amikor pedig a gazda egész termését elcsépelték már, sor kerül a cséplési eredménylap kitöltésére. A napi csép­lési munka befejezése után még aznap este kell bevezetni az eredményt a cséplési naplóba. Amikor pedig egy-egy gazdánál a cséplés be­fejeződött, ki keil állítani a cséplési eredmény­lapot, amelyben feltüntetendő a csépeltető gaz­A központi kávéház éiiei 2-ig nyitva Az étterem az emeleten 12-ig nyitva magábanfoglaló eredménylapot kiállítani a gazda kívánságára. A cséplési eredménylapon büntetőjogi felelős­ség mellett a csépeltető gazda, a cséplőgép­tulajdonos, vagy megbízottai és a munkás­vállalkozók igazolják aláírásaikkal a feltüntetett adatok helyességét. A terményrendelet utasításait feltétlenül szi­gorúan be kell tartani, mert a csépléseket az egész ország területén a lehető legpontosabban fogják ellenőrizni. Nemzetgazdaságilag fontos az angoranyul tenyésztése Nemzetgazdasági szempontból mind nagyobb jelentőségre tesz szert az angoragyapjú terme­lése, mely a textilipar egyik fontos nyersanyaga, A termelés maga meglehetősen régi időre nyú­lik vissza. Ipari feldolgozása azonban még a fejlődés kezdetén van, bár a kereslet iránta állandóan emelkedik. Az angoragyapjú terme­lése, illetve az angoranyul tenyésztése nagy szakértel­met, kiváló tenyészanyagot, megfelelő takar­mányozást, szakszerű kezelést és gondos ápolást igényel. A tenyészanyag szakértelemmel való kiválasz­tása az első és legfontosabb feltétel, és pedig nagy gyapjúhozamú tenyészállatok beállítása. Ilyen például az angol típusú angoranyúl. Jel­legzetes vonása a fülén zászlószerü pamacs, homlokán előreeső kosfej, nagy pofaszakáll; Minden autótulajdonos érdehe, hogy szavatossági biztosítást kössön, mert ugg személyben és tárgyban okozott kára megtérül! Autóbuszmenetrend Zalaegerszes-Nova-Aisólendva között Érvényes 1941 június 16-tól további intézkedésig. 15.40 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tór é. 7.30 16.03 é. Bak Hangya szövetkezet i. 7.07 L Budapest déli pu. Máv é. 20.35 7.25 13.15 í. Keszthely Mávaut é. 9 45 15.35 8.00 i. Zalaegerszeg Máv é. 13.28 X X 8.33 i. Bak pályaudvar é. 12.50 8.40 16.05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7.05 12.45 8.45 16.10 i. Baktüttősi elágazás f.m. é. 7.00 12.40 8.49 16.14 i. Vakolai elágazás f.m. é. 6.55 12.35 8.52 16.17 i. Orokláni elágazás f.m. é. 6.52 12.32 8.58 16.23 i. Zalatárnok posta é. 6.47 12.27 9.01 16.26 i. Zalatárnok templom é. 6.42 12.22 9.04 16.29 i. Aszúvölgy major f.m. é. 6.37 12.17 9.12 16.37 i. Zágorhida é. 6.29 12.09 9.15 16.40 é. Nova i. 6.25 12.05 9.17 16.42 i. Nova é. 6.23 12.03 9.27 16.52 i. Hernyéki elágazás f.m. é. 6.13 11.53 • 9.35 17.00 i. Mumori elágazás f.m. é. 6.05 11.45 9.39 17.04 i. Lenti Csordás-vendéglő é. 6.02 11.42 9.41 17.06 i. Lenti pu. bejáró út f.m. é. 5.59 11.39 9.47 17.12 é. Rédics pályaudvar i. 5.53 11.33 8.00 14.15 i. Zalaegerszeg Máv é. 7.18 13.28 9.53 17.13 i. Rédics pályaudvar é. 5.52 11.32 9.57 17.17 i. Szabólakösi bejáró út f.m. é. 5.48 11.28 10.02 17.22 i. Lendvahosszúfalu bejáró út f,m. é. 5.43 11.23 10.05 17.25 é. Alsólendva i. 5.40 11.20 X = = csak hétköznap közlekedik emséknél hosszúkás szakállas fej, lábakon leg­alább 7 centiméter hosszú szőr. A gyapjú egész sűiű, selyemszálú, tömött az egész testen, ráfújásnál a bőr nem látható, az állat sú'ya legalább 3 kilogram. Sűrűségre a méret l négyzetcentiméterre eső szőr-sűrűség. Termé­szetesen ez évszakonként változik. Télen több, nyáron kevesebb. A szabadban tartott ketrecek­ben sűrűbb, de durvább. Az állatot három­hónapos korában nyírják először és évente négyszer nyírják. A dússzőrzetű angoranyúl nyírásonként ÍO —12 dekagramot ad. Ebből a fonásnál és átmotringolásnál körülbelül 5 szá­zalék, a festésnél pedig további ÍO százalék vész el. Az angoragyapjú nyolcszor olyan meleg mint a juhgyapjú és egyharmada súlyban. Nagy különbség van szaporítás és tenyésztés között. Tenyészteni csak a Mendel-féle törvények figyelembevételé­vel szabad. Tudniillik nemcsak küllemben legyen az állat szép, hanem az úgynevezett „Erbmasse“ is prima legyen. Kiváló eredményeket értek el az eredeti angol és a német angoranyúl keresz­tezése által. Az angoranyúltenyésztés a mai nyersanyaghiány miatt is, de mert új agrár­jövedelmi ágat jelent, nemzetgazdasági szem­pontból nagyon fontos üzletág, meiyet minden­képpen támogatni kell. Az angoranyúltenyésztéshez szakértelem és türelem melleit a tenyészállatok minősége a legfontosabb, ezért egy új telepítés jövedelme­zősége és lehetősége minden tekintetben a tenyészállatoktól függ. Az angora kitűnő fel­használhatósági lehetősége pedig a kisipar egy új rétegének és a szövőiparnak ad kenyeret és munkalehetőséget. Vitán felül áll tehát, hogy az angoranyultenyésztésnek mindenképpen fon­tos jelentősége van és az nagy jövő előtt áll. Kereskedelmi tanfolyam Budapesten Öthónapos kereskedelmi tanfolyamot nyit Budapesten, VIII., Vas-utca 11. szám alatt a Baross Szövetség oly ifjak és leányok számára, akik valamely oknál fogva hosszabb ideig tartó tanulmányokat nem folytathatnak. A tanfolya­mon résztvehetnek középiskolát végzett fiúk és 'leányok is. Tantárgyak: kereskedelmi és jogi alapismeretek, magyar kereskedelmi leve­lezés, könyvvitel, kereskedelmi és politikai számtan, gyorsírás, gépírás. Az előadások 1941 október 1-én kezdődnek és délután 3—7-ig lesznek. Beiratkozni hétköznaponként délelőtt 11— 2-ig és délután 6—8 óra között lehet. Beírási díj 30 pengő, tandíj 100 pengő, mely havi 20 pengős részletekben is fizethető. A beiratkozásnál benyújtandó a születési anya­könyvi kivonat és az iskolai végzettséget iga­zoló bizonyítvány. A cséplőgéptulaidonos tennivalói daságának egész területe, az elcsépelt termény­nyel bevetett terület nagysága, továbbá az, hogy az elcsépelt mennyiségből mennyit kapott a géptulajdonos, a géptulajdonos munkásai, a gazda munkásai és végül mennyi készlet ma­radt a csépeltető gazdának. Az eredménylapok hetenként hétfőn küldendők be az illetékes községi elöljárósághoz. Ha a cséplőgéptulajdo­nos hétközben más község területére megy csépelni, előbb a még be nem szolgáltatott eredménylapokat még a következő hétfő előtt be kell küldenie. Hogy a gazda gabonalaphoz s ennek alapján még a cséplés befejezése előtt vámörlési engedélyhez juthasson, a cséplőgép­tulajdonos köteles cséplés közben részeredményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom