Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-05 / 151. szám

1941 július 5. 5 Zalaegerszegi Kölcsönkönyvtár Lord Rothermere-u. 4. sz. ÚJDONSÁGAI: IIA^kblet Terményeit tűzkár ellen átalánybizfositás keretében biztosíthatja legolcsóbban! Óromán eredeíü beleLÍinci földesurak Közli: GUM1LÁR FERENC. Közvetlenül Jugoszlávia összeomlása előtt, a magyar olvasóközönség gyakrabban találkozott — különösen pedig a magyar-jugoszláv barát­sági szerződés megkötése alkalmával — ezzel az idegen névvel „Cincár“, a volt jugoszláv külügyminiszter nevével kapcsolatban ebben az alakban : Cincár-Markovics. Sokan, illetve leg­többen abban a téves meggyőződésben voltak, hogy a Cmcár szó a volt jugoszláv államférfin nemesi előneve. Nem, a Cincár név egy népet jelent és pedig az óromán nép ama ágát jelöli, amely Szerbiában telepedett le. Az órománok román eredetűek, akik erede­tileg a Duna alsófolyásának mindkét pariján telepedtek le. A VI. században kénytelenek vol­tak hazájukat átengedni délszláv törzseknek, ők maguk pedig a Balkán-félsziget déli részére, az Égéi és Jóni tenger vidékére telepedtek le. Itt a görög néppel való együttélés következté­ben annyira átalakultak, hogy ma már lehetet­len megkülönböztetni őket. Hazájuknak, Görög­országnak sorsát állandó érdeklődéssel figyelték. A görög felszabadító harcban is tevékenyen résztvettek. E miatt a törökök a szellemi és gazdasági központjukat, Moschopolis várost, teljesen lerombolták. Ekkor az órománok a török bosszú elől északra húzódtak. Elözönlöt- ték a Balkán-félsziget északi részét, eljutnak Budapestig és Bécsig, sőt Kelet-Európa is kénytelen befogadni őket. Az órománok görögkeleti vallásuak, szorgal­mas és vallásos nép. Komoly, békés természe­tűek és rendkívül takarékosak. Főjellemvonásuk a kereskedő szellem, azért leginkább kereske­delemmel foglalkoznak. A Balkán félsziget északi részén letelepedett órománok teljesen beleolvadtak a szerb népbe és amint már előbb említettük, Cincár név alatt ismeretesek. E tréfás nevet onnan kapták, mert a román „csincsi“ (öl) szót „cinci“ nek ejtik ki. * Bennünket, az összes órománok között, két zalamegyei magyarrá lett óromán család érde­kel : Gyika (Ghyka)és Sina, belatinci földes­urak. Gyika család első ismert őse, I, György, Albániából Delbinó városból származott. Mehe­tned Köprili nagyvezér barátsága révén Kon- stantinápolyba követté nevezték ki. Ugyancsak a nagyvezér ajánlatára a szultán 1658-ban a moldvai, majd 1660 ban az oláh fejedelmi trónra ültette. Fia, Gergely, atyja keresztnevét Gyika (Gyika albán nyelven Györgyöt jelent) családnévvé tette, innen ered a család előneve. I. Gergely 1661-ben követte atyját a trónon Alig négy évi uralkodása után 1665-ben a szultán meg­fosztotta trónjától, mert Ausztria és Lengyel- ország elleni háborúban kétértelmű politikát folytatnak. Ezért kénytelen volt Ausztriába me­nekülni. I. Lipót érdemeinek elismeréséül a német birodalom fejedelmei közé emelte. 1652- ben ismét visszatért Konstantinápolyba, ahol a szultán ismét kegyeibe fogadta és még ugyan­abban az évben ujbói odaajándékozta neki az oláh trónt. Utódja I. Mátyás volt. Felesége herceg Mavrocordató családból származott, aki­től két fia született: II. Gergely és Sándor. A család ekkor két ágra szakadt. A belatinci föl- földesurak Sándor ágából származtak. II. Gergely Rakovica Mihály oláh vajda elüzetése után, csak 1733-ban foglalhatta el nagyatyja trónját. A következő évben, 1734-ben moldvai trónját átengedi rokonának, herceg Mavrocordato Konstantinnak, ő maga pedig az oláhok fejedelme lett és 1736-ig uralkodott. Ekkor felcserélte trónját a moldvai fejedelem­séggel, majd 1748 ban a szultán harmadszor ülteti az oláh trónra. II. Gergelynek két fia volt: II. Mátyás és Charlat. II. Mátyás 1753-ban követte atyját az oláh trónon. 1758-ig, amikor a ..porta öccsét, Charlatot nevezte ki helyébe. Öt fia közül Sándor vette át a kormányt és 1768 ig uralko­dott, majd unokatestvére, Gergely követte. Az ő uralkodásának idejére esik Bukovinának Ausztriához való kapcsolása. Gyanús szerepet játszott, amiért a porta 1777-ben Jassyban le­fejeztette. Ezzel a család kegyvesztetté vált és menekülnie kellett Romániából. Charlat leg­fiatalabb fia, II. György Magyarországra mene­kült, akinek fia Emanuel Konstantin, a későbbi belatinci földesur volt. Ennek fia volt Jenő, a magyar szabadsághős. A második óromán eredetű belatinci földesur hodosi és kizdiai báró Sina György Simon volt, a nagy magyarbarát és Európa leggazda­gabb embere. Báró Sina György Simon görög királyi követ Bécs, Berlin és Münchenben, a Lipót-rend nagy keresztese, az első osztályú vaskorona és sok külföldi rendjel tulajdonosa. Tagja volt a magyar és osztrák főrendiháznak is. A görög nemzet iránti rokonszenvének több­ször adta tanujelét. így Athénben egymillió forint költségen tudományos akadémiát építte­tett és a csillagvizsgáló befejezésére, amelyet atyja kezdett építtetni 200 ezer forintot költött. Sina György Simon bőkezű volt új hazája iránt is. így Magyarországon nagyon sok tudo­mányos és emberbaráti intézmény neki köszön­heti létezését. Többek között Gödöllőn a ma gyár festőművészek részére képtárt létesített. Az Első Magyar Biztositó Társaság létezése is az ő nevéhez fűződik. A Magyar Tudományos Akadémiát óriási összegekkel támogatta, amiért Medveczky Bella: Családi ház Thury Zsuzsa: Rigó-utca 20—22. Priestley: Angyalok utcája Hawthorne: A héttornyú ház Howard: A csontbrigád az igazgató-tanácsának tagja lett. Rengeteget áldozott jótékony célokra is. Nem volt fiú utóda s igy az óriási vagyont négy leánya örökölte. A család első ismert őse György Simon Moschopolisban született, aki a család gazdag­ságának és hírnevének volt a megalapítója. 1818 ban az uralkodó nemesi rangot ajándéko­zott neki hodosi és kizdiai előnévvel, érdemül ama szolgálatokért, amelyeket a monarchia ke­reskedelmének fellendítése körül fejtett ki. Ő alapította a bécsi hires Sina bankot. Fia, Simon György legtevékenyebb az összes Sinaiak kö­zött. Benne összpontosult az óromán nép kereskedő tehetsége, takarékossága, merész üzleti szelleme és éles elméje. Szép vagyonra tett szert és nevét egész Európában bizonyos áhítattal ejtették ki az emberek. Nagy érdeme­ket szerzett a magyar kereskedelem, ipar és földmivelés fellendítése körül. A budapesti Lánchíd építési költségeit is ő fedezte. A Duna Gőzhajózási Társaság érdemdús munkája szin­tén az ő tevékenységét dicsérte, ugyancsak a Bécs-Győr vasútvonal kiépítése az ő műve. A király 1832-ben bárói rangra emelte. 80 ezer ezüst forintot, 241 ezer 735 hold földet, sok palotát, kastélyt hagyott hátra halála után. Sina nemzetség óriási vagyonát két körül­ménynek köszönhette: 1. a család üzleti szelle­mének és takarékosságának; 2. a magyar­osztrák monarchia földrajzi helyzetének és kereskedelmi fontosságának a napóleoni háborúk alatt. NYOMDAI MUNKÁK KÖNYVEK PAPÍRÁRUK ISKOLACIKKEK IRODAI KELLÉKEK HANGSZEREK, STB. legolcsóbb beszerzési helye: KAKAS ÁGOSTON Zalaegerszeg, Kossuth Lajos- utca 8. szám. Telefon 131. sz. biztosítson tűzkár ellen, KARA MEGTÉRÜL!

Next

/
Oldalképek
Tartalom