Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-09 / 186. szám
Az andráshidcii állami gazdaság dolgozói nem tűrik maguk között a lógósokat9 a fegyelem megsértőit „ ... mieden öntudatos munkás vál tozatlanul teljesítse a mostani tervét, változatlanul tartson fegyelmet" — mondotta Rákosi elvtárs a budapesti nagyaktiva értekezletén. Az andráshidai állami gazdaság megyénk egyik legnagyobb gazdasá' ga. A kommunistáknak, szakszervezeti tagoknak és népnevelőknek van is mit tenni a munkafegyelem megszilárdítása terén. Mint mindenhol, az ellenség itt is igyekezett a kormány programmját félremagyarázni: „Nem lesz norma ... vasárnap nem kell dolgozni és ezután nem is szabad, bármilyen fontos munkáról van is szó... eltörölték a pénzbírságot és a fegyelmi eljárásokat" — suttogták itt is, ott is. Akadtak a gazdaságban „jőhisze mű" emberek, akik felültek az ellen, ség hazug meséjének, sőt akadtak olyan dolgozók is, akik önkényesen otthagyták munkaterületüket és máshová mentek dolgozni azzal az indokkal, hogy ott többet lehet keres- ni. Egyesek azt gondolták, hogy most megszűnt a törvény, az irányítás es hazánk most mesebeli „amit akarsz, azt tehetsz" ország lesz. A gazdaság dolgozóinak legnagyobb része azonban tisztán látta, hogy most van igazán szükség eró’s munkafegyelemre. Hamarosan le is törték a fegyeímetlenkedők szarvát. Bizonyitja ezt az alábbi példa is. Kálmán Ernő és Kiss János nem fogadták el brigádvezetőjük utasításait. Munkájukat hanyagul végezték el, sőt egyes esetekben el sem végez, fék. A gazdaság becsületes dolgozói követelték, hogy távolítsák el a gazdaságból ezt a két embert. Erélyesen felléptek az ellen, hogy Kálmán Ernő és Kiss János lazítsák a munkafegyelmet, akadályozzák kormányprog- rammunk minél előbbi megvalósítását. A szakszervezeti bizottság és a gazdaság vezetősége megvizsgálta e két dolgozó munkáját és elbocsátotta őket a gazdaságból. A pártszervezet, az ÜB és a népnevelők a kormány programmját tag. gyűléseken, brigádértekezleteken, rüp- gyüléseken és a dolgozók szállásain ismertették a dolgozókkal, A kommunisták és a népnevelők munkaterületükön is beszélgettek a dolgozók, kai és igyekeztek leleplezni az ellen '•ég híreit. A többszáz dolgozó között akadt olyan, aki mégis megszegte a munkafegyelmet. Somogyi István traktoros, amikor zabot kellett volna aratni, otthagyta a táblán az aratógépet és elment más területre dolgozni. — Én nem aratok, jobban lehet keresni a tárcsázáson. A büntetéstől nem félek, mert az ilyen megszűnt. Fegyelmi megszűnt, rendbírság nincs — mondta Somogyi István. Traktorostársai figyelmeztetésére és brigádvezetője utasítása ellenére is otthagyta a munkát. — Vannak gazdaságunkban olyan dolgozók, akik igyekeznek félremagyarázni Nagy Imre elvtárs beszédét, — mondja Tóth Gyula traktoros brigádvezető. — De észretéritjük eze- ?t a túlbuzgó embereket. Somogyi István az én brigádomba tartozik. Amikor otthagyta a gépet a figyelmeztetés ellenére is, leszállítottuk a gépről és helyére egy másik traktorost állítottunk. Követeltük, hogy a gazdaság vezetősége vonja felelősségre Somogyit. Ha nem igyekszik mun. káját kijavítani, el kell bocsátani. Tervünk teljesítését nem engedjük lógósok által veszélyeztetni. Fegyelemsértőkre, lógósokra nincs szüksé günk. A gazdaság vezetősége és az ÜB felelősségre is vonja Somogyi Istvánt és ha nem akar javítani munkáján, a dolgozók kérelme alapján elbocsát, ják. Nincs szükség olyan dolgozókra, akik csak egyéni érdekeiket tekintik, akik a közvetlen segítség mellett nem veszik észre az államunktól kapott közvetett segítségeket. Es egyáltalán nincs szükség olyan dolgozókra, akik "engiteni akarják a munkafegyelmet, akadályozni a terv teljesítését. Ezt látják az andráshidai állami gazdaság becsületes dolgozói. Ezért közösítik ki maguk közül azokat, akik építő munkájukat gátolják, vagy gátolni igyekeznek. Augusztus í-éa, amikor a brigádvezetők a vasárnapi munkára szervezték a dolgozókat, a cséplőgépnél voltak olyanok, akik az ellenséges demagógia hatására vonakodtak vasárnap is csépelni. Gerencsér György, id. Simon Ferenc, Né meth János és a többi becsületes dolgozó ezzel szemben azt mondta: — A cséplés sürgős és hétfőn ne is jöjjön közénk dolgozni az, aki vasárnap nem csépel velünk.—Vasárnap a cséplőgép mellett már kora reggel 3 órakor minden munkás megjelent. — Hogy többet termeljünk, olcsób. ban adjunk több húst, zsirt, tejet és más mezőgazdasági cikket hazánk dől gozó népének, csak úgy tudjuk elérni, ha mindnyájan jól dolgozunk. Éppen ezért dolgozóink többségére hallgatva nem fogjuk megtűrni, hogy egyesek akadályozzák munkánkat. Inkább a többség jóindulatára alapozva követeljük a gazdaság vezetőségétől, hogy a lógósokat és a munkában za vartkcltőket távolítsa el a gazdaság területéről, — mondja Szabó Vince elvtárs, az ÜB elnöke. A pártszervezet, üzemi bizottság és népnevelők példamutatása és felvilágosító munkája nagyban hozzájárult a munkafegyelem terén mutatkozó nehézségek leküzdéséhez. A kormány programmját állandóan ismertetik a dolgozókkal. A Szabad Népben, Zalában és más lapokban a kormány programmjával kapcsolatban megje lenő cikkeket is megbeszélik a nép nevelők és bizalmiak a dolgozókkal. Különböző formákban mutatják be az állam segítségét a dolgozók felé. Megmagyarázzák azt is, hogy mi a célja az uj gazdaságpolitikának. És hogy ennek a programmnak megvalósításához az andráshidai állami gazdaság dolgozóinak is hozzá kell járulni. Az andráshidai állami gazdaság dolgozói tudják, hogy a kormány programmja az ő programmjuk, az ő életük szebbétételét akarja és fogja is megvalósítani. Ezért harcolnak ilyen bátran a munkafegyelem lazítói ellen, ezért követelik eltávolításukat. Az egyénileg gazdálkodók is fokozódó érdeklődéssel figyelik a babosdöbrétei Göcseji Úttörő tsz fejlődését A begyűjtés tapasztalatai a zalaegerszegi járásban Ezekben a napokban megyénk minden községében nagy érdeklődéssel kisérik a termelőszövetkezetek és csoportok eredményeit az egyénileg dolgozó parasztok. Mindenki tudja, hegy az elmúlt osztályos esztendő nemcsak egyénileg dolgozó parasztjainknak, de termelőszövetkezeti tagjainknak is nehézségeket okozott. Ebben az évben a dús termés betakarítása után a babosdöbrétei Göcseji TJitörö tsz-nél soha nem látott jövedelemre van kilátása azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik egész éven át becsületes munkával dolgoztak hogy saját maguk jobblétét és a termelőszövetkezet erősödését elősegítsék. A kormányprogramm megjelenése után az ellenség még jobban ■jelismerte azt, hogy az idei év jelentős esztendeje lesz a termelő- szövetkezet megerősödésének és azt is, hogy az idén egy-egy termelőszövetkezeti tagnak sokkai nagyobb jövedelme leisz* mint egyénileg gazdálkodó korában. Boldogság és megelégedés költözik Vörös Kálmán és családja házába a jövedelem elosztásakor, mert családjával együtt dolgozott a növénytermesztésben és 348 munkaegységet szerzett. Árpából 7 mázsát kapott, kenyérgabonából pedig 24 mázsa 36 kiló jut. Ugyancsak megelégedett Nagy Vilma, fiatal tsz-tag is. aki szintén a növénytermesztésben dolgozik és ebben az évben 187 munkaegységet szerzett, aminek ellenébe 3 mázsa 74 kiló árpát kapott és 13 mázsa 9 kiló kenyér- gabonát jog kapni- Az állatgondozók is megmutatták, hogy tudnak kiváló eredményeket elérni. Császár István sertésgondozónak 413 munkaegységére 8 mázsa 26 kiló árpa jutott és 28 mázsa 91 kiló kenyérgabonát jog kapni. Nem valami jó « hangulata ebben a szövetkezetben Kasza Bélának* aki csak 160 munkaegységet szerzett. Mig a többi termelőszövetkezeti tag becsületbeli kötelességnek tartotta a munkát, addig ő vásárokra járt kupecked- ni. Hasonló helyzetben van Per.s Ferenc, aki ugyan családjával dolgozott, de az egész gazdasági évben ezidáig csak 208 munkaegységet szereztek.- Ezeknek a tagoknak sokkal kevesebb részesedésük lesz* mint annak, aki öntudatos és kitartó munkájával szerzett annyi munkaegységet, hogy a fejadagján kívül a szabadpiacra is kerül. A termelőszövetkezetnek több tagjáról is beszélhetünk így, Kolosa Péter például családjával 568 munkaegységet szerzett. Lukács József 336-ot, Horvcith Sándor tehenész 423 munkaegységet szerzettA te'rmelőszövetkezet már teljesítette gabonabeadását. Könnyen ment, hiszen a tsz-ek és tszcs-k 10 százalékos kedvezményt kaptak. Kiszámították, hogy ez a 10 százalékos kedvezmény gabonából majdnem 25 q-t jelent* ami 10 ember ellátását biztosítja. Ez a gabona is szétosztásra kerül a tagok között munkaegység szerint. A szövetkezet olyan kiváló búzát és rozsot termelt. hogy mázsánként 20 forint felárat kaptak■ Ennek az összege 4.780 forint, ami tiszta jövedelem a termelő- szövetkezetnek. Látják is ezt az eredményt a község egyéni dolgozó parasztjai* de látják azok a termelőszövetkezeti tagok is, akik a kormányprogramm után kissé ingadoztak és pillanatnyilag úgy gondolták, hogy nem a termelőszövetkezetben a helyük, hanem az egyéni dolgozó parasztok között. A kormányprogramm helytelen félre- magyarázói megkísérelték ebben a szövetkezetben is félrevezetni a termelőszövetkezeti tagokat, de az üzemi pártszervezet szembe-1 szállt ezekkel az elemekkel és megmagyarázta a termelőszövetkezeti tagoknak, hogy ezek, akik a rémhíreket terjesztik* nem mások, mint a t&rmelőizövetkezet ellenségei Mikor az elmúlt napokban megtörtént a szövetkezetben az árpa kiosztása munkaegységek szerint, akkor néztek nagyot a termelő- szövetkezet tagjai, mert nem számítottak ilyen eredményre. És most, amikor pár nap múlva munkaegységenkint 1 forint pénzelőleget kapnak, még nagyobb lendület lesz a termelőszövetkezetben és a gazdag részesedés után még jobban védik a közös vagyonukat. Ezt látják Babosdöbréie egyénileg dolgozó parasztjai, amikor érdeklődve fordulnak a termelőszövetkezeti tagokhoz: vájjon milyen jövedelmed lesz ősszel* vájjon lesz-e annyi, mint nekünk? Ennek a szövetkezeinek tagjai büszkén mondhatják el — jól dolgoztunk, fáradtságos munkánk jutalma nem marad el. Mikor igy érdeklődnek a szövetkezet élete felől az egyénileg dolgozó parasztok, akkor felvetődik bennük a kérdés: vájjon pár év múlva, vagy az uj gazdasági év megindulásakor nem leszek-e én is tagja ennek a termelőszövetkezetnek és nem úgy fogok-e örülni a munkaegység után járó jövedelemnek, mint a Göcseji Úttörő tsz tagjai? Bubics Anna Az elmúlt évben járásunk országos viszonylatban két alkalommal végzett a begyűjtésben az első helyen. A tavalyi gyenge termés ellenére, járásunk dolgozó parasztsága és termelőszövetkezeteink becsületesen helytállottak a begyűjtési versenyben. Ezzel szemben ebben az évben hiába keressük az országos versenyértékelésben járásunkat, mégcsak az első tíz járás között sem találjuk, nemhogy az első helyen. De továbbmenve, a megyei versenyben is a legújabb értékelés szerint 4. helyen kullog járásunk a begyűjtésben, tehát megyén belül sem tudtuk megszerezni a vezető helyet az öt járás között. Mi lehet az oka ennek a szégyen- teljes lemaradásnak? Hiszen a csép- lési munkák járásunkban is éppen úgy folytak és éppen úgy érett be itt is a gabona, mint a többi járásban. Talán nem termett annyi gabona ebben a járásban, mint a többiben? Dehogynem. Termésátlagaink egy- szinten mozognak a Ietenyei járáséval, tehát ezen a téren sem kereshetjük a lemaradás okát. (66 százalékkal nagyobb a termés, mint tavaly.) Gondolhatunk talán arra is, hogy nincs elegendő cséplőgép, hisz ez általános panasz a járásban. Mégsem ez a főhiba, hanem egészen más. Ez pedig a politikai felvilágosító munkának, a szervezettségnek hiánya. Amíg más járásokban gazdagyülése- ken, népnevelők utján és minden lehető és rendelkezésre álló módon ismertették a gazdákkal, hogy mit jelent a Beadás teljesítése, hogy milyen kedvezményekhez jut dolgozó parasztságunk a beadás teljesítésével, a szabadpiac, az őrlés, a multévi hátralékok elengedése, addig ezt a munkát járásunkban inkább csak adminisztrációs feladatként kezeltük. Járásunk területén „körlevelek" és akták tömegeiből láthatjuk csak, hogy foglalkoztunk ezzel, de nem megfelelő módon. Úgy láttuk, hogy elegendő, ha a tanácsok tudnak a kártérítések törléséről és a tavalyi hátralékok elengedéséről, de hogy aláhúztuk volna megfelelő súllyal ennek az előfeltételének a fontosságát, vagyis a beadási kötelezettség teljesítését — enyhén szólva elmaradt. Községi állandóbizottságaink munkája sem érte el a tavalyi munka színvonalát. Csupán néhány községben aktivizálta a tanács az állandóbizottságokat. Ezekben a községekben ennek eredménye meg is mutatkozott, mint például Rádón, Felső- bagodon, Pölöskén. De községeink zöme nem tartotta fontosnak az állandóbizottságok munkáját és ez meg is látszik begyűjtési „eredményeiken". Ilyen község például Andráshida, ahol nemcsak hogy az állandóbizottság működését nem tartja fontosnak a tanács, hanem még a tanács elnöke is azt mondja: „Nem mehetek ki a begyűjtést szorgalmazni a hátralékosokhoz, mert akkor nem lesz tekintélyem a községben". Nem éppen nevezhető szervezettnek a csépléshez való hozzáállás munkája sem több községünkben. Babos, döbréte községben a cséplés megindulása után két héttel még nem készített a község cséplési ütemtervet. Zalacséb községben, valamint Csács- bozsokon nincs megfelelően kihasználva a cséplőgép. Csácsbozsokon késő reggel kezdi a munkát és már este 7-kor nem egy esetben abbahagyja. A begyűjtést megelőző csépléssel kapcsolatban nem a legszerencsésebb volt a cséplőgépek elosztása sem. Ezért fordulhatott elő az, nogy Becsvölgye községben, ahol egyébként 4—5 cséplőgépnek van munkája 3—4 hétre, mindössze két cséplőgép csépel, de ugyanakkor olyan község, mint Misefa, valamint Orbányosfa önálló gépet kapott. Kávás, Böde, Csődé és Pálfiszeg községekben még a mai nap sincs cséplőgép, Puszta- ederics pedig a napokban kapott csak gépet. Ezért a szervezetlenségért a gépállomások is felelősek. Vannak járásunknak élenjáró községei is, mint Iborfa, mely már meg. kapta a szabadpiacot, valamint Kis- bucsa, Vöckönd, ahol ugyancsak megfelelő ütemSen halad a cséplés, begyűjtés és ezek a községek is a napokban felszabadulnak a szabadpiac számára. Az a jó szervezettség, ami ezekben a községekben megmutatkozik, kezd átragadni a többi községre is. Ennek eredménye volt, hqgy az elmúlt héten járásunk kenyérgabonából 25 százalékos emelkedést ért el. Tehát az előfeltételek megvannak, csak eddig nem éltünk velük. A járási tanács munkája is kapkodó, széteső volt. inkább csak tűzoltó szerepet töltöttünk be, vagyis ahol valami hiányosság volt, oda kimentünk és igyekeztünk azt felszámolni, megszüntetni. Pedig a helyes módszer az, ha megtanítjuk végre községi tanácsainkat a helyes munka, szervezésre és nekik kell elvégezni a feladatokat. Járásunk területén még mindig komoly hátralékok vannak a begyűjtésben. Ezeknek a felszámolása egyik legfontosabb feladatunk közé tartozik. Szorosabb és elevenebb kapcsolatot kívánunk kiépiteni minden községi tanács és a falu dolgozói között. A kötelezettségüket nem teljesítők felé, ha a nevelő munka nem használ, minden körülmények között alkalmazni fogjuk a törvény teljes szigorát. Uj és eleven szint hoz a begyűjtési versenybe az, hogy hetenkint részletes versenyhiradót adunk ki nemcsak a községek, hanem a cséplőgépek, valamint a terményfelvásárlók felé is, hogy minden gépeilenőr, felelős vezető tájékozódva legyen községe begyűjtésének az állásáról. Az elmúlt évi jó tapasztalatok fel- használásával, valamint az évi hibák kijavításával biztosítjuk, hogy járásunk újból az élre kerülve, augusztus 20-ra jelenthesse: befejeztük a begyűjtési békeversenyt! Kardos Endre Már éves terve fulfePesíféséfó dotaoz'k Márti János, a paliul gépállomás traktorosa mmrm nélkülözhetetlen az agitáció* munkában Szepetnek község egyik szérűjén már kora hajnalban gépe mellett szór. goskodik Márfi János, a palini gépállomás kiváló traktorosa. Gondosan átvizsgálja gépét, megnéz minden ah katrészt, meghúzza a csavarokat. Márfi János olyan ember, ha egy szer megkezdi a munkát, csak áll meg, ha végzett vele. A lassúságot sem szereti. Még a tavasszal, a szántásnál előfordult G. 35-ös trak torával, hogy a hengeren megkoptak a gyűrűk. Nem huzatott be a gépállomásra, hogy ott javítsa a gépét, helyszinen fogott munkához. Begyűrűzte a hengert, első nap vigyázva, 1—2-es sebességgel szántott, eve második nap már vigan ment a traktor a harmadik sebességben is. Átlag na ponfa 16 normálholdat szántott fel. Első volt a gépállomáson, aki hoz- ! záfogott a csépléshez. Először apro- ;• magot csépelt, amiben szintén kiválé ; c-reaményt ért el. 1200 as cséplőgépé- j vei naponta biborbói 15—16 mázsát elcsépelt. 8 nap alatt 168 mázsa apró. magot csépelt el, Julius 12-én meg kezdte a kalászosok cséplését. Előre megbeszéli a gazdákkal, hogy mikor ér hozzájuk, hogy addigra felkészüljenek. A brigáddal is állandóan foglalkozik. Athuzatásnál mindenki tudja feladatát, senki sem megy üres kézzel a következő szérűre, igy az kkor* áthuzatási időt az eddigi 30 percről 20 percre csökkentették. A jó kollektiv munkának megvan az eredménye. Az 1200-as géppel naponta 125 mázsával szemben 150 mázsát csépelnek. Julius 27-én Márfi János büszkén jelentette, hogy befejezte éves tervét. Talajmunkában 671 hold volt éves terve, eddig már 917 normáiholdná! tart. Kedden, 4-én este már jelentették, hogy a 30. vagon gabonát is elcsépeltek, mellyel Márfi János tel jesitette cséplés' tervét. Márfi János kiváló munkájáért megérdemelt bért is kap. Éves terve teljesítése óta 50 százalékkal magasabb bért kap. Napi keresete 154 forint. 1953. aug. 9. Vasárnap.
