Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-09 / 186. szám

ALKOTMÁNYI MUNKAVERSENNYEL A TERV SIKERÉÉRT Fokozzuk tovább a vasulasnapra elért eredményeket A zalaegerszegi MÄV forgalom dolgozói az elmúlt hónapban elma­radtak tervük teljesítésében. A julius havi tervet csak 99-4 százalékra tel­jesítették. Ez az eredmény különös­képpen a vasutasnapra való felké­születlenségüket mutatta. A lemara­dáskor fogadalmat tettek, hogy javí­tanak a hibákon és úgy dolgoznak, hogy augusztus 9-re behozzák a le­maradásukat. — Az elmúlt hónapban nem dol­goztunk úgy, mint előzőleg — mondja Lelkes elvtárs, az állomás vezetője —. Egy brigád volt csak, amely túlteljesítette a tervet, a töb­biek alaposan lemaradtak. Amikor értékeltük eredményeinket és ismer­tettük a következő hónap tervfel­adatait, rájöttünk, hogy sok még a tennivalónk augusztus 10-ig. Brigád­értekezleten tárgyaltuk meg a teendő­ket és megfogadtuk, hogy minden körülmények között teljesítjük a tervet. Egy hét telt el azóta. Napi értékeléseink azt mutatták, hogy jobb munkát végeztünk. A zalaegerszegi MÁV forgalom dolgozói igyekeztek feltörni ezen a héten az elsők közé. Augusztus 7-ig tervüket már 109.8 százalékra telje­sítették az előbbi 99.4 százalék he­lyett. Az eredményekhez hozzájárult a brigádok között kialakított élénk versenyszellem. A pártszervezet, a népnevelők jó felvilágosító munkát végeztek, a kommunista dolgozók jó munkalendülete pedig magával ra­gadta a pártonkivülieket. A párt jó munkájának az lett az eredménye, hogy a zalaegerszegi MÁV forgalom dolgozói vonatterhelési tervüket 103.6, mig a tehervonatok menetrend, szerinti indítását 128 százalékra tel­jesítették. Jobban végezzék munkájukat az Asztalosipari Vállalat dolgozói A zalaegerszegi Asztalosipari Vállalat dolgozói az elmúlt dekádban nem teljesítették a tervet, mintegy *30 százalékkal maradtak el mögötte. A vállalatnál ezt részben a félkész munkákkal magyarázzák, amelyet nem soroltak be a készárukhoz. Az előbbi hónaphoz viszonyítva javult az az anyagellátás, amely már tük­röződik a brigádok teljesitményében is. Kovács Ele­mér brigádja 110.1 százalékot ért el az utolsó dekád­ban. Az üzemben a közeljövőben a brigádbérezési for­ma helyett az egyéni bérezésekre térnek át, amely minden dolgozót még jobb minőségi munkára serkent. Havi tervét 147 százalékra teljesítette a Gépipari Vállalat A Gépipari és Autójavító Vállalat dolgozói az elmúlt hónapban kiváló teljesítményeket értek el. A havi terv teljesítése júliusban elérte a 147 százalékos átlagot. Az eredményt nagyban elősegítette a harma­dik dekád, amikor a tervet 203 százalékra valósítot­ták meg. Különösen a gumiműhely dolgozói tettek ki magukért, terveiket általában 290—300 százalék között teljesítették. Balatoni Tibor 297, Vertetics Jó­zsef 267, Tasler Jenő lakatos pedig 172 százalékos átlaggal tűntek ki. A vállalat dolgozói törekedjenek arra, hogy kiváló teljesítményükkel együtt kiváló le­gyen a minőségi munka is. Augusztus 9, a magyar vasutasok napja Ä vasutasnap kifejezésre juttatja, hogy pártunk megbecsüli a vasutas dolgozókat. -Minden vasutas dolgozó tudatában van annak, hogy a mező- gazdasági termelvények gyors és pontos elszállításával, az őszi for­galom sikeres lebonyolításával, az uj kormányprogramul megvalósításáért, a béke megvédéséért küzd. Tekintsünk egy pillanatra vissza és nézzük meg, hogy milyen volt a vasutasság helyzete a múltban. Az elmúlt kapitalista rendszerben a vasutasság rétegekre oszlott. A meg. becsülés csak a tiszti kategóriát illette, akiknek legnagyobb része kulák eredetű volt. A vasutas dolgozóknak nem volt szabad poiitizálniok. Aki bekapcso­lódott a politikába, azt az elmúlt rendszer urai vagy megfosztották állásától, vagy pedig bebörtönözték. A vasutasok 75 százaléka 16—24 fil­léres órabérért dolgozott, 15—20 évet is el kellett tölteni egy helyen, mig végre állandó munkássá válhatott, vagyis kinevezést kapott. A kineve­zését megelőzően végigkísérte életét a munkanélküliség veszélye. Egészségvédelem szempontjából a vasút, ugyanúgy mint a többi üzem, nagyon alacsony szinvonalon ál­lott. Egyenruhával leginkább csak azok a dolgozók voltak ellátva, akik az utasok között foglalatoskodtak, ma pedig a fűtőházi és a pályafenn­tartási, kereskedelmi és forgalmi dol­gozók mindegyike 2—3 öltöny szol­gálati ruhát és egy öltöny védőruhát kap. Szocializmust építő országunkban a vasutasok munkájuk után a szocia­lista bérezés alapján állanak. Minden dolgozó munkája szerint kapja a fizetést. Aki jól végzi munkáját, megvan a lehetősége, hogy tanul­hasson és ezzel a szocialista társa­dalomban elérhesse mindazt, ami a múlt rendszerben elérhetetlen volt. Mi, vasutas dolgozók nagy fel­adatok előtt állunk kormányzatunk gazdaságpolitikájának megvalósitásá. ban. ,,A vasút gazdasági egésszé kapcsolja össze az egyes ipari köz­pontokat a mezőgazdasággal" — mondotta Sztálin elvtárs a vasutasok­hoz intézett beszédében. Ipari ter- melvényeink 95 százalékát a vasút továbbítja s a dolgozók millióit szál­lítja otthonukból a munkahelyükre és vissza. Tatabányáról, Komlóról és az or­szág többi bányájából egymást követik a vonatok s viszik az acél olvasztá­sához szükséges szénmennyiségeket, Zala megyéből pedig a gépek haj­tásához szükséges olajat. A vasút a szocializmus építésének egy fő pillére, nélküle a szocializ­mus építése el sem képzelhető. Megyénkben az ötéves terv har­madik évében fővonalasitották a zalaszentiván—zalaegerszegi vonalat, ez lehetővé teszi, hogy nagy moz­donyok is közlekedjenek Zalaeger­szegig. A zalai vasutas dolgozók érzik pártunk és kormányunk megbecsü­lését, ezért még jobb munkával, lelkesen készülnek augusztus 20-ra és felajánlásaikat már a vasutasnapra teljesítették. Mujzer Gabriella 1 millió 500.000 íbrintos többtermelés az Útfenntartó Vállalatnál „Nem áll az> hogy a mi terve­ink átíalában túlfeszítettek; ezt igazolják az idei első félév szá­mai, amelyekből kiderül, hogy féléves termelési tervünket, a. ja­nuári és februári komoly lemara­dások ‘dacára, túlteljesítettük (Rákosi elvtárs beszédéből.) A zalaegerszegi Útfenntartó Vállalat a második negyedévben- a tavalyihoz viszonyítva 1,500.000 forint értékkel termelt többet. Ez a jelentős több termel és azt jelen­ti, hogy 50 munkás egy negyed­évi fizetését takarították meg. Ezzel szemben a munkások át­lagkeresete a múlt év második negyedéhez viszonyítva, átlago­san 150 forinttal emelkedett. A dolgozók fizetésének emelkedé­sét a munka termelékenységének növekedése hozta magával. A munka termelékenységének növelését nem túlórázásokkal, ha­nem jó szervezéssel és jó mód­szerek bevezetésével, a munka- módszerek átadásával és a mun- kavérfeenyek ikiszéles it ésével ér­ték el- Ezt az a tény is világo­san mutatja, hogy a dolgozók a mostani eredményeket la tava­lyihoz képest 5 százalékkal keve­sebb munkaidő alatt érték el. A munka helyes átcsoportosításá­val 59.000 forint munkaibért ta­karítottak meg. Az egy órára eső termelési érték 25- az egy főre eső termelési érték pedig 40 szá­zalékkal emelkedett. A vállalat az önköltségi tervét lényegesen túlteljesítette. Ebben az évben több mint egymillió forint állami haszonrészesedést fizetett be a vállalat. A dolgozók megértették a kor­mányprogramra jelentőségét s Rákosi elvtárs beszéde óta a munka még lelkesebben folyik. ,-Jobban és olcsóbban dolgozni“ — ez a jelszavuk s munkájukat ennek a jelszónak a szellemében végzik- Természetesen a jó mun­káért még külön jutalomban ia részesülnek. Ebben az évben 7000 forint jutalmat és 28.000 forint prémiumot osztottak ki. Ha munkájukat az eredmények tükrében nézzük, meg kell álla-* pitanunk, hogy jól dolgoztak, de mégsem úgy, mint ahogy dol­goznak kellett volna- mint ahogy, dolgozhattak volna. Hogy ez igy; volt. az is bizonyita, hogy a mis* kolci Útfenntartó Vállalat elhó­dította tőlünk az élüzem címet. A dolgozók, de maga a vállalat vezetősége is csak akkor jöttek rá a hiányosságra, amikor már késő volt. A legfőbb hiba abban mutatkozott, hogy nem használ' ták ki gépeiket. Nyilván a gépek gondozása, karbantartása körül is voltak hiányosságok. Csakis ebből adódhattak a többnapos gépkiesések. Alkotmányunk ünnepére tett' felajánlásuknak az erre az idő szakra eső részét 3 százalékka! túlteljesítették. Minden igyeke­zetükkel azon vannak- hogy zz él üzem címet mielőbb visszahó­dítsák. Az elmúlt versenyszaka sz- ban megtanulták, hogy nem elég jól dolgozni — jobban kell dol­gozni s ami a fő, nem szabad megfeledkezni semmiről sem —• a gépek gondozásáról és kihasz­nálásáról sem. Az eredményekkel való megJ elégedés előbb-utóbb az eredmé­nyek csökkenéséhez vezet. Az él­üzem cim elvesztéséből okuljanak a vállalat dolgozói és az alkotmá­nyi munkaversenyben ne azt néz­zék, hogy az eddigi módszerekkel“ jól dolgozzanak, hanem a még- jobb módszerekkel még maga­sabb eredményéket érjenek elv Mint ahogy célunk, hogy állandó­an növeljük életszínvonalunkat, ugyanúgy jobb módszerekkel* jobb szervezéssel állandóan nö­veljék a munka termelékenysé­gét is. Vasutas Könyvnapok Augusztus 3—20 közötti időszak­ban a vasutasnap ünnepségei ke­retében ebben az évben kerül első- izben sor — országos méretekben — a Vasutas Könyvnapok megrendezé­sére. A szocialista vasút sokezernyí har­cosának felszabadulásunk óta erős fegyvertársává vált a könyv. Az utóbbi évben megjelent uj könyvek elhozták a magyar vasutasokhoz a Szovjetunió hős vasutasainak, szta­hanovistáinak, technikusainak, mér­nökeinek és tudósainak gazdag el­méleti és gyakorlati tapasztalatait, hogy dolgozóink közös kincsként ér­tékesítsék ezeket a magyar vasút szó* cialista építésében, fejlődésében. Számos helyen könyvkiállitásokort/ könyvvásárokon ismerkedhetnek meg még jobban dolgozóink a vasút iro­dalmával. Nagykanizsán a pályaudvaron lesd nagyszabású ünnepség. Ezenkívül á megye számos kisebb vasútállomásán is ünnepi megmozdulások lesznek. Az ünnepségek augusztus 10-én kez­dődnek. > ; >>; > í í í X M X «X X X W Ví W >•< x x X XWWMWWWKKWWWWXK'K X Hősi munka A LOVÁSZI fúrási irodában éle­sen csengett fel a telefon. Gilicz Béla bányamérnök a másik szobában ült. Nem lépett mindjárt a telefon­hoz, mert nagyon el volt foglalva munkájával, de az állandó csengetés idegesítette. A füléhez emelte a kagylót. — Halló, itt Rotary—9, Gombos Vince furómester. Baj van mérnök elvtárs. 920 méternél a cájger fel­ugrott. Jó volna, ha Patsch mérnök elvtárs azonnal kijönne. — Patsch elvtárs már el is indult .— kiáltott a telefonba Gilicz Béla — Néhány perc múlva bizonyára odaér. így kezdődött... azaz mégsem. Ugyanis ott kezdődött, hogy Gombos Vince furómester kezét a kapcsolón tartotta és figyelte a terhelésmérőt, aminek a mutatója, vagy ahogy a furósok nevezik: cájgera, idegesen reszketett. De ez igy szokott _ lenni mindig s az ilyesmi nem ijeszti meg sem a furómestert, sem pedig a kap­csolót. Tudják, hogy a szerszám huzó. szilárdsága 150 tonna, de csak 75 tonnáig szabad terhelni. Nem is ter­helik túl. Most sem volt túlterhelés és a cájger mégis felugrott. Az ilyen esetet objektiv oknak is nevezik s az ilyen objektiv eset nagyon meg­döbbenti a furósokat... főleg ak­kor, amikor a felajánlás teljesítéséről van szó. Itt pedig most ekörül for­gott minden. Augusztus 20 tisztele' téré vállalták, hogy 200 métert fúr­nak terven felül s a bányásznapra ugyancsak tettek felajánlást, úgy, hogy a harmadik negyedévben pon­tosan 500 méteres terven felüli fúrást 1333. aug. 9. Vasárnap. akarnak elérni — s most itt a baj: felugrott a cájger. Patsch Ferenc Kossutlvdijas bánya­mérnök már elindult esti ellenőrző kőrútjára, amikor a vészes jelentés a dróton keresztül a fúrási irodába szaladt. Az egész fúrási üzem mun­kájáért ő felel s éppen ezért naponta több ízben is meglátogatja a beren­dezéseket, még akkor is, ha semmi hiba nincs. Most, mintha csak meg­érezte volna, hogy a Rotary—9-nél valami nincs rendben, erre felé vette útját. AMIKOR a dolgozók megpillan­tották Patsch mérnököt, kissé meg­könnyebbültek. Közben megérkezett Krizsek Árpád főfurómester is. A lyukbefejező 9-től haza akart menni — hisz már késő este volt —, de úgy gondolta, mielőtt nyugovóra térne, megnézi a R—9-et is. Még messze járt, amikor már biztosra vette, hogy valami baj van. Nem hallatszott a zaj, amely a berendezés munkáját kiséri. Itt volt az alapszervi titkár is, Tóth Ferenc elvtárs. Mindannyian tudták, hogy gyors tettekre van szükség. A fúró bennszorulása néha hosszú hónapokig tartó mentési mun­kát jelent. Mi lesz a tervteljesitéssel, mi lesz a felajánlás megvalósításá­val, ha nem tudják elhárítani az aka dályt? Nem tétlenkedtek, azonnal megszervezték a mentési munkát. Patsch mérnök intézkedett s máris mindenki tudta, mi a feladata, mit kell tennie, hogy a termelő munka mielőbb megindulhasson. Molnár Jó­zsef iszapkezelő és Farkas György kulcsos a Rotary-asztalhoz rohantak, hogy biztosítsák az előfeltételeket az olajdugó beadásához. A szükséges olaj kiszállítására már előzőleg meg-1 történt az intézkedés. Kiszámították, hogy mennyi olaj kell, hogy a 920 méteres mélységben lévő fúrót, amely éppen a csere alkalmával szorult meg, kiszabadítsák. Közben Patsch mérnök megérdek­lődte a furómestertől a megszorulás körülményeit. Persze erre csak azért volt szükség, hogy tisztázódjon, nem gondatlanságból történt-e a hiba. — Éppen kiépítettünk — mondja Gombos Vince furómester — és kö­rülményesen beszámol, mi hogyan történt. A gépeket jól kezelték, de az anyag, a furócső anyaga.. Hát igen, megint csak az objektiv nehéz, ség, a furósok örök ellensége. A furó- rud nem mindig tartja be a szilárd­sági határt. Persze, figyelembe kell venni az elhasználódást is. ESTI negyed 9 órakor történt a szorulás. Röviddel utána megkezdték a mentési munkát. A gyors intézke­dés eredménye, hogy az olajdugóhoz szükséges anyag is megérkezett már. \ sötét estét bevilágították a torony nagy fényerejü villanyégői s a dol­gozók minden akaratukat, tudásukat és erejüket beleadva, végezték a mun­kájukat. A tervről s a terven felül tett 500 méteres fúrásról — tehát a berendezés kollektívájának a becsü­letéről volt szó. Folyt a munka, folyt a mentés. Az olajdugót, mintha az öreg föld­nek adnának be egy hatalmas adag injekciót, már lejuttatták a mélybe és várták a hatást. Mindenki a ter­helésmérőre. az úgynevezett Marti- deckerre szegezte a tekintetét. Ebben pillanatban, ezekben a percekben ■év tűnt, mintha a torony körül f<w golódó olajos ruhás emberek nem is olajmunkások, nem is furósok, ha­nem orvosok lennének, akik egy ha. Iáios beteget akarnak életre itijek- ■'iózni. A nagy munkában a szivük hangosabban dobogott és a halán­tékuk lüktetett. A gépek zaja azon­ban elnyelte az emberi szervezet erős akaratot és tettvágyat jelző megnyil. vánulásait. Várakozó izgalom töl­tötte meg a perceket, az órákat. Köz. ben szívósan folyt a munka. 920 mé­ter mélységben, a szorulás helyén az olaj, fent, a Rotary.asztal körül pedig az emberek dolgoztak. Figyelték a fordulatszámot, közben a terhelés­mérőre esett tekintetük. A mutató milliméterenként szállt visszafelé. Jó lel, de nem akarták elkiabálni Örö­müket, amelyet a cájger süllyedése okozott. Csak később mondta Patsch mér­nök: — Ha igy haladunk, akkor nem forog veszélyben a tervteljesités. — De a felajánlás sem — egészí­tette ki Gombos Vince furómester. KRIZSEK Árpád főfurómester ar­cán is kezdtek enyhülni az előbb' még szigorú vonások. Már mosoly­gott is s lehetett rajta látni, hogy szinte együtt él a berendezéssel, saját izmaiban is érzi az ernyedést, ha beteg a berendezés s ugyancsak érzi a feszülést is, amikor a gépek zavar­talanul működnek. Három berende­zése van. A másik kettőnél most nincs semmi hiba s ha minden jól megy, talán itt is sikerül elhárítani az akadályt. A R—9 dolgozói már gyakran be­bizonyították harcos akaratukat, ere­jüket. A cementezésnél is rekordtel- jesitményt értek el. Régebben a ce- mentezési művelethez, amikor 60(3 zsákkal kevertek, 75 percre volt szük­ségük, de aztán jobban megszervez­ték a munkát, jobb módszereket al­kalmaztak s a műveletet 800 zsáknál — 47 perces összidő alatt végezték el. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az összfurásra szükséges időt három nappal csökkentették. Hajnali fél 5-kor már majdnem biztosra vették, hogy a mentési munka teljes sikerrel jár s hamarosan ismét megindulhat a fúrás. Tehát még job­ban, még lelkesebben folytatták a mentési munkát, aminek eredménye az lett, hogy déli 12 órakor az aka­dályt már teljesen elhárították. — Mehet a munka tovább! — kiáltotta Krizsek Árpád főfurómester diadalmas arccal. Ebben a kiáltásban minden benne volt. Benne volt a terv teljesítéséért, a kormánypro- eramm megvalósításáért vívott harc lelkesedése, de benne volt az a 200 méteres fúrás, amit augusztus 20-ra vállaltak és benne volt a2 a 300 mé­teres terven felüli fúrás is, amit « bányásznap tiszteletére valósítanak meg. Takács Elemé?

Next

/
Oldalképek
Tartalom